1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Üzemtan I-II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-973-690-0
Megjegyzés: További szerzők a kötetben. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az 1989-90-ben bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltás az egész agrárgazdaságban, ezen belül a mezőgazdasági üzemtan területén is nagy kihívást jelentett. A változások lehetővé tették a piacgazdaság kibontakozását és ezzel együtt a fejlett országokban alkalmazott gazdaságszervezési elvek és módszerek teljes körű átvételét. Új alapokon, új üzemi struktúra kialakulásával és az agrárágazat teljes átszervezésével kellett a mezőgazdaságot új fejlődési pályára állítani. A mezőgazdasági üzemtannak ezért az új üzemi formákkal, a méretezés problémáival, a gazdaságok (egyéni, szövetkezeti, társasági formák) létrehozásának szervezésével kell foglalkoznia. Újra felvetődött a kooperációk, az integrációk kialakításának szükségessége. Meg kell birkózni a finanszírozás nehézségeivel és sok esetben a felszámolás, a csődeljárás, az üzem feladásának kérdéseivel is. A gazdaságok tulajdonosainak és menedzsereinek ebben a helyzetben már maguknak kell dönteniük a fő célkitűzésekről, a... Tovább

Fülszöveg

Az 1989-90-ben bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltás az egész agrárgazdaságban, ezen belül a mezőgazdasági üzemtan területén is nagy kihívást jelentett. A változások lehetővé tették a piacgazdaság kibontakozását és ezzel együtt a fejlett országokban alkalmazott gazdaságszervezési elvek és módszerek teljes körű átvételét. Új alapokon, új üzemi struktúra kialakulásával és az agrárágazat teljes átszervezésével kellett a mezőgazdaságot új fejlődési pályára állítani. A mezőgazdasági üzemtannak ezért az új üzemi formákkal, a méretezés problémáival, a gazdaságok (egyéni, szövetkezeti, társasági formák) létrehozásának szervezésével kell foglalkoznia. Újra felvetődött a kooperációk, az integrációk kialakításának szükségessége. Meg kell birkózni a finanszírozás nehézségeivel és sok esetben a felszámolás, a csődeljárás, az üzem feladásának kérdéseivel is. A gazdaságok tulajdonosainak és menedzsereinek ebben a helyzetben már maguknak kell dönteniük a fő célkitűzésekről, a versenytársakkal és a partnerekkel szemben folytatandó magatartásról. A döntések magukban foglalják a technológiai, a termelésszervezési, az értékesítési, a pénzügyi döntésektől kezdve mindazokat a területeket, amelyek a sikeres üzemek működtetéséhez nélkülözhetetlenek. Mindezek a feladatok kikényszerítették a mezőgazdasági üzemtan gyors fejlődését, változását. Könyvünk e fejlődés legújabb állomásának tekinthető. A mezőgazdasági üzemtan közvetlenül kapcsolódik más gazdaság- és társadalomtudományokhoz. Az agrárgazdaságtan, az agrárpolitika, a marketing, az agrárszociológia, a vidékfejlesztés és a környezetgazdaságtan a természeti, közgazdasági és a társadalmi környezet ismereteit közvetíti úgy a gyakorló gazdálkodók, mint a gazdálkodást még csak tanuló hallgatók számára. Vissza

Tartalom

I. kötet
1. Az üzemtan mint tudomány 9
1.1. A mezőgazdasági üzemtan feladatai, kapcsolódásai
(Székely Csaba-Takácsné György Katalin) 9
1.2. Az üzemtan tudomány kialakulása, fejlődése 9
2. A vállalat, az üzem (Takácsné György Katalin) 16
2.1. Vállalat, Vállalati cél 16
2.2. A vállalkozások típusai a gazdasági tevékenység jellege szerint 18
2.2.1. A vállalkozások csoportosítása a gazdasági életben betöltött
szerepük szerint 18
2.2.2. A vállalkozás típusok fontosabb jellemzői gazdálkodási
szempontból 19
2.3. A mezőgazdasági vállalatok jellemzői 24
2.3.1. A mezőgazdasági vállalatok jellemzői. Időstruktúra és
idényszerűség 25
2.3.2. A mezőgazdasági vállalatok tevékenységi köre, ágazatai 27
2.3.2.1. Az ágazat fogalma 28
2.3.2.2. Az ágazatok szerkezete, szerkesztése 29
Fogalmak, kulcsszavak 31
Ajánlott irodalom 31
3. A mezőgazdasági vállalatok erőforrásainak ökonómiai jellemzői 32
3.1. A termőföld, mint a mezőgazdasági termelés erőforrása
(Posta László-Nábrádi András) 32
3.1.1. Termőföld vásárlása, bérlete 34
3.1.1.1. Földvásárlás 34
3.1.1.2. Földbérlet 36
3.1.2. A termőföld értékelése 37
3.1.3. Bérleti formák 38
Kulcsfogalmak 41
Ajánlott irodalom 41
3.2. Befektetett eszközök (Bai Attila-Salamon Lajos) 42
3.2.1. A befektetett eszközök értékelése 42
3.2.2. A befektetett eszközök csoportosítása, főbb jellemzőik 43
3.2.3. A tárgyi eszközök éves költségei 44
3.2.3.1. A tárgyi eszközök amortizációja 44
3.2.3.2. A tárgyi eszközök fenntartása 46
3.2.3.3. A beruházások ökonómiai megítélése
(Szűcs István-Szöllősi László) 46
Kulcsfogalmak 59
3.3. A forgóeszközök (Púpos Tibor) 60
3.3.1. A forgóeszközök fogalma, csoportosítása 60
3.3.2. A forgóeszköz-gazdálkodás 68
3.3.3. A forgótőke menedzsment 71
3.3.3.1. A vállalat logisztikai rendszere, anyag
és készletgazdálkodás 72
3.3.3.2. A kereskedelmi hitelezési politika szerepe 75
3.3.3.3. Gazdálkodás a pénzeszközökkel 77
3.3.3.4. A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága 78
Irodalomjegyzék 80
3.4. Humánerőforrás-gazdálkodás (Púpos Tibor-Salamon Lajos) 81
3.4.1. Az emberi erőforrás és befolyásoló tényezői 81
3.4.2. Munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai 82
3.4.3. Bér- és jövedelemgazdálkodás 84
3.4.4. Munkaerő-fejlesztés és munka(ügyi)kapcsolatok 86
3.4.5. Munkavégzés szervezése 86
4. A mezőgazdasági vállalkozások eredményének mérése
(Nábrádi András-Felföldi János) 87
4.1. A hozam és a termelés értéke 87
4.1.1. A termelési érték kategóriái 90
4.2. A ráfordítás, a termelés költsége 91
4.2.1. A költségek fajtái és csoportosítása 92
4.2.2. Az önköltség számítása 93
4.3. A jövedelem, a jövedelem kategóriái 95
4.3.1. A jövedelem kategóriái 95
4.4. A hatékonyság 96
4.4.1. A hatékonyság rendszere, csoportosítási lehetőségei 97
4.4.2. A jövedelmezőség, eredményesség 99
4.5. Fedezeti pont 101
Kulcsfogalmak 104
Ajánlott irodalom 104
5. fejezet A vállalati irányítás alapjai (Székely Csaba) 107
5.1. Az irányítás és a menedzsment 107
5.2. Irányítási alapismeretek 109
Kulcsfogalmak
Felhasznált/ajánlott irodalom
6. A vállalkozások tervezése (Galó Miklós) 111
6.1. Tervezési alapismeretek 112
Kulcsfogalmak 117
6.2. A vállalkozások stratégiájának tervezése 118
Kulcsfogalmak 119
6.3. A vállalkozások üzleti terve 119
Ajánlott irodalom 125
7. A vállalkozások elemzése (Takács István) 126
7.1. Elemzés fogalma, célja, tárgya, fajtái 126
7.2. Elemzés módszerei 127
7.2.1. Általános módszerek 128
7.2.2. Speciális módszerek 128
7.2.3. Modellalkotás 130
7.2.4. Eltérések számszerűsítésének módszerei 130
7.2.4.1. Láncbehelyettesítés módszere 130
7.3. Gazdasági elemzés adatbázisa 132
7.4. A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése 132
7.4.1. A piaci tevékenység elemzése 133
7.4.2. A termelés és értékesítés elemzése 133
7.4.2.1. A termelés változásának elemzése 133
7.4.2.2. Költséggazdálkodás elemzése 133
7.4.2.3. Minőségköltség elemzése 134
7.4.3. A vállalati erőforrások elemzése 135
7.4.3.1. Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése 135
7.4.3.2. Tárgyi eszköz gazdálkodás elemzése 135
7.4.3.3. A készletgazdálkodás elemzése 136
7.5. A vállalkozások pénzügyi elemzése 137
7.5.1. Fontosabb pénzügyi mutatók 137
7.6. Beruházás-gazdaságossági elemzése 140
7.6.1. Gazdasági megvalósíthatóság 140
8. Tevékenységek szervezése 142
8.1. A gépesítés ökonómiája (Husti István) 142
8.1.1. Gépesítés 142
8.1.2. Tendenciák a magyar mezőgazdaság gépesítésében 145
8.1.3. A mezőgazdasági gépesítés előnyei, hátrányai 145
8.1.4. Az erőgép-kihasználás gazdasági összefüggései 149
8.1.5. Néhány gyakorlati teendő a mezőgazdasági gépesítésben 151
Felhasznált irodalom 163
8.2. Az öntözés szervezése és ökonómiája (Lengyel Lajos) 153
8.2.1. Az öntözés gazdasági sajátosságai, üzemgazdasági megítélése,
üzemi formái 153
8.2.2. Az öntözés célja, sajátosságai és gazdasági megítélése 155
8.2.3. Az öntözés szolgáltatás ágazati kialakítása 157
8.2.4. Az öntözés, mint szolgáltatás 160
8.2.5. Az öntözéses gazdálkodás ágazati, vállalati megítélése 161
8.3. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiája (Púpos Tibor) 164
8.3.1. A műtrágyázás ökonómiai szervezési kérdései 164
8.3.1.1. A műtrágyázás gazdasági értékelésének módszertani
kérdései 165
8.3.1.2. A műtrágyák csoportosítása, megválasztásuk ökonómiai
szempontjai 169
8.3.1.3. A műtrágyaszükséglet, a műtrágyázás egyszeri és folyamatos ráfordításainak, költségeinek tervezése 173
8.3.2. A szervestrágyázás szervezése, ökonómiája 180
8.4. A növényvédelem gazdasági kérdései (Takácsné György Katalin) 184
8.4.1. A növényvédelem sajátosságai és helye az üzemi tevékenységek
között 184
8.4.2. A növényvédelem helye a mezőgazdasági üzem rendszerében 186
8.4.3. A növényvédelem ráfordítás-hozam viszonyai. Növényvédelmi
döntések. Prevenció alapja 187
8.4.4. A növényvédelem eszközei, ráfordításai 189
8.4.5. A növényvédelem költségei és jövedelmezősége 190
Fogalmak, kulcsszavak 193
Felhasznált irodalom 193
II. kötet
9. A növénytermesztési és kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája 11
9.1. A gabonatermesztés szervezése és ökonómiája
(Felföldi János - Deák László) 11
9.1.1. A gabonaágazat gazdasági jelentősége 11
9.1.2. Főbb gabonanövényeink üzemgazdasági viszonyai 17
Az árak alakulása az egyes ágazatoknál (világpiaci, EU-s, hazai) 17
A költségek alakulása az egyes ágazatoknál 18
Az eredmények alakulása az egyes ágazatoknál 22
9.1.3. A gabonatermesztés kilátásai 24
Kulcsfogalmak 25
9.2. A hüvelyes növények termesztésének szervezése
és ökonómiája (Pfau Ernő) 26
9.2.1. A borsótermesztés ökonómiája 26
Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai 26
A borsótermesztés ráfordításai, tőkeszükséglete, költségei 28
A termeléstechnológia ráfordításai,
a költség-hozam-jövedelem viszonyai 29
9.2.2. A szójatermesztés ökonómiája 32
Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai 32
A szójatermesztés tőkeszükséglete 33
A termeléstechnológia ráfordításai,
a hozam-költség-jövedelem viszonyai 33
9.3. Az ipari növények termesztésének szervezése
és ökonómiája (Salamon Lajos) 35
9.3.1. A repce termesztésének szervezése és ökonómiája 36
A világgazdasági jelentősége 36
Nemzetgazdasági jelentősége 36
Berendezkedés a termelésre 36
A termelés szervezése 37
A termelés ráfordításai, költségei 40
Az ágazati eredmény és jövedelem tartalom 41
A repce termesztésének fejlesztési lehetőségei 42
9.3.2. A napraforgótermesztés szervezése és ökonómiája 42
A termesztés világgazdasági jelentősége
A termesztés nemzetgazdasági jelentősége
Az ágazat fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelése . .44
A napraforgó termesztés költségei 47
A napraforgó-termelés ágazati eredménye és jövedelem alakulása . .48
A napraforgó-termesztés fejlesztési lehetőségei 49
9.3.3. A cukorrépa-termelés ökonómiája és szervezése 49
A termelés világgazdasági helyzete 49
A termelés nemzetgazdasági megítélése 49
A fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelésük 51
Az ágazat tőkeszükséglete, a termelés éves ráfordításai, költségei .. .54
A termelés ráfordításai, költségei 54
A termelés eredménye 54
Fejlesztési feladatok és lehetőségek 56
9.3.4. A burgonyatermesztés szervezése és ökonómiája
(Pfau Enő) 57
Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai 57
A burgonyatermesztés eszközigénye 60
A termelési technológia ráfordításai,
költség-hozam-jövedelem viszonyai 61
9.4. Az energianövények termesztésének szervezése
és ökonómiája (Bai Attila) 65
9.4.1. Az energianövények felhasználási lehetőségei 66
9.4.2. Nemzetközi kitekintés 67
9.4.3. Nemzetgazdasági jelentőség 68
9.4.4. Az energianövények termesztési, gazdasági jellemzői 69
Fásszárú energetikai ültetvények 69
Energiafű 71
Nádfélék (energianád (Miscanthus) 72
Bio-hajtóanyagok előállítására nemesített kukorica
és olajnövény-fajták 72
9.4.5. A vertikum gazdasági értékelése 73
9.5. A takarmánynövény-termesztés szervezése és ökonómiája
(Kalmár Sándor) 75
9.5.1. A lucernatermesztés szervezése és ökonómiája ^
A lucerna telepítése
A lucerna ápolása '
A lucerna betakarítása, tartósítása ^
A lucernaszéna költség - hozam és jövedelem viszonyai
9.5.2. A silókukorica-termesztés szervezése és ökonómiája ^
A betakarítás szervezése ^
A silókukorica termesztés ökonómiai paraméterei ^
Kulcsfogalmak
9.6. A zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája
(Marselek Sándor - Ferencz Árpád) 88
9.6.1. A zöldségágazat gazdasági szerepe,
üzemgazdasági sajátosságai 88
9.6.2. A szántóföldi zöldségtermesztés főbb
munkafolyamatainak szervezési kérdései 95
Talajmunkák szervezése 95
Tápanyagutánpótlás szervezése 98
Szaporítás szervezése 100
Növényvédelem szervezése 103
Betakarítás szervezése és ökonómiája 106
9.6.3. A paradicsomtermesztés szervezése és ökonómiája 109
A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése 109
A szántóföldi paradicsomtermesztés ökonómiai értékelése 112
9.7. A gyümölcstermelés szervezése és ökonómiája
(Apáti Ferenc - Bálint János) 115
9.7.1. A gyümölcstermesztés világgazdasági jelentősége 115
9.7.2. A gyümölcstermesztés nemzetgazdasági jelentősége
és helyzete 116
Termelés 116
Kereskedelem, fogyasztás 118
9.7.3. A gyümölcstermelés üzemgazdasági jellemzői 119
9.7.4. Berendezkedés a gyümölcstermelésre 122
Befektetett eszköz szükséglet, beruházási költség 122
Forgóeszköz szükséglet, forgóeszköz jellegű
(működési) költség 126
Az ültetvényberuházás jellemzői
és gazdaságosságát meghatározó tényezők 126
9.7.5. Az almatermelés szervezése és ökonómiája 127
A hazai almatermelés állapota, piaci helyzete 127
Az almatermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai 128
9.7.6. A meggytermelés szervezése és ökonómiája 139
A hazai meggy termelés állapota, piaci helyzete 139
A meggytermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai 141
9.7.7. Ágazati helyzetelemzés és fejlesztési lehetőségek 148
9.8. A szőlészet-borászat szervezése és ökonómiája (Nagy Adrián Szilárd) .. .150
9.8.1. Szőlőtermesztés és borkészítés Magyarországon 150
9.8.2. Borászati technológiák 152
9.8.3. Ágazati méret
9.8.4. Az Európai Unió borászata 154
9.8.5. Borkereskedelem 154
9.8.6. Borok minőségi kategóriái 155
9.9. A gyepgazdálkodás szervezése és ökonómiája
(Nábrádi András - Lapis Miklós) 157
9.9.1. A gyepgazdálkodás nemzetközi jelentősége 157
9.9.2. A gyepgazdálkodás magyarországi jelentősége 157
9.9.3. A gyepgazdálkodás üzemtani jelentősége 158
9.9.4. Berendezkedés a gyepterületen 159
9.9.5. A gyeptelepítés és hasznosítás költségei 159
9.9.6. A gyep termelési értéke 160
9.9.7. A gyephasznosítás tartalékai, a gyep állattartási értéke 161
10. Az állattenyésztési ágazatok szervezése és ökonómiája 163
10.1. A takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája
(Kalmár Sándor) 163
10.1.1. A takarmánygazdálkodás jelentősége 163
10.1.2. A takarmánygazdálkodás elemei 164
10.1.3. Gazdálkodás a takarmányokkal 165
10.1.4. A takarmánygazdálkodás szervezése 167
10.1.5. A takarmányok gazdasági értékelése J69
10.1.6. A takarmány felhasználás hatékonysága 170
10.1.7. A takarmányfelhasználás jövedelmezősége 171
10.1.8. A takarmányok komplex ökonómiai értéke 172
10.1.9. A takarmánygazdálkodás optimalizálása 172
Kulcsfogalmak 174
10.2. A szarvasmarha-tartás szervezése és ökonómiája
(Szűcs István - Kovács Krisztián - Vántus András) 175
10.2.1. A tejtermelés szervezése és ökonómiája
(Szűcs István-Kovács Krisztián-Vántus András) 175
A tejtermelés világgazdasági jelentősége 175
Az Európai Unió tejgazdaságának főbb jellemzői 176
A tejtermelés nemzetgazdasági jelentősége 178
A tejtermelés üzemgazdasági jelentősége 185
A tejtermelés hozamai és termelési értéke 190
A tejtermelés ráfordításai és termelési költségei 195
A tejtermelés jövedelmezősége 200
Tejágazati problémák, fejlesztési lehetőségek 202
Kulcsszavak 204
10.2.2. A húsmarha-tartás szervezése és ökonómiája
(Kovács Krisztián - Vántus András) 206
Az ágazat gazdasági jelentősége 207
A húsmarha ágazat berendezkedése a termelésre 212
Az ágazat hozamai és termelési értéke
Termelési költség alakulása a húsmarhaágazatban 214
A húsmarha ágazat kilátásai, fejlesztési lehetőségei 217
Kulcsszavak, fogalmak 218
10.3. A sertéshústermelés szervezése és ökonómiája
(Győrök Balázs - Bartha Andrea) 218
10.3.1. A sertéstartás gazdasági jelentősége 220
10.3.2. Az ágazat jellemzői, helyzete 221
10.3.3. A sertéságazat szerkezete 225
10.3.4. Termelési szakaszok és az azokra jellemző
fő biológiai paraméterek 226
10.3.5. A folyamatos termelés biztosítása 228
10.3.6. Döntési problémák a sertéstartásban (tenyésztésben) 232
10.4. A vágóbaromfi termelés szervezése és ökonómiája
(Szőllősi László-Nábrádi András) 235
10.4.1. A vágóbaromfi termelés helyzete, gazdasági jelentősége 235
10.4.2. Pecsenyecsirke-hizlalás szervezése és ökonómiája 238
Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete 238
Üzemméret Magyarországon 239
Berendezkedés és tartásmód megválasztásának kérdései 239
A brojler-ágazat költség és jövedelmi helyzete 240
Ágazati helyzetelemzés, fejlesztési lehetőségek 245
Az EU-csatlakozás eddigi hatásai a baromfiágazatra 246
10.4.3. A pulykaágazat szervezése és ökonómiája 247
Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete 247
A pulykaágazat költség és jövedelmi helyzete 248
Ágazati jövőkép 250
10.4.4. A lúdágazat szervezése és ökonómiája 251
Az ágazat jelentősége 251
A lúdágazat ökonómiai sajátosságai 252
A lúdágazat költség és jövedelmi helyzete 253
10.4.5. A kacsaágazat szervezése és ökonómiája 255
Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete 255
A kacsahízlalás szervezési és ökonómiai sajátosságai 256
A kacsaágazat főbb ökonómiai adatai 258
10.5. A tojástermelés szervezése és ökonómiája (Kalmár Sándor) 261
10.5.1. A tartásmód megválasztása 261
10.5.2. A tojóállomány kiválasztása 263
10.5.3. A takarmányozás 264
10.5.4. Klimatikus viszonyok 265
10.5.5. A tojáshozam optimalizálása 265
10.5.6. A tojástermelés költség- és jövedelemviszonyai 266
Kulcsfogalmak 267
10.6. A juhtartás szervezése és ökonómiája
(Nábrádi András-Lapis Miklós) 268
10.6.1. A juhtenyésztés világgazdasági jelentősége 268
10.6.2. Európa juhtenyésztése 269
10.6.3. Magyarország juhtenyésztése 270
10.6.4. A juhtenyésztés üzemgazdasági jellemzői 271
10.6.5. Berendezkedés az állattartásra 271
10.6.6. Az ágazat árbevétele és termelési értéke 273
10.6.7. Termelési költségek az ágazatban 275
10.6.8. Jövedelem az ágazatban 275
10.6.9. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 276
10.7. A halhús-termelés szervezése és ökonómiája
(Szűcs István - Gábor János) 278
10.7.1. A halhús-termelés gazdasági jelentősége 278
A halhús-termelés és fogyasztás világgazdasági jelentősége 278
A halhús-termelés és fogyasztás európai jelentősége 279
A halhús-termelés és fogyasztás nemzetgazdasági jelentősége 281
A halhús-termelés vállaltgazdasági jelentősége 288
10.7.2. A halhús-termelés termelési alapjai 290
A tógazdaságok üzemelési jellemzői 290
Szervezeti keretek 291
Befektetett eszközök, álló alapok 292
Forgóeszközök, forgó alapok 294
Munkaerő, humán erőforrás 294
10.7.3. A halhús-termelés hozamai 296
10.7.4. A halhús-termelés termelési értéke 297
10.7.5. A halhús-termelés termelési költsége 299
10.7.6. A halhús-termelés jövedelme 304
10.7.7. A hal-termékpálya főbb problémái és fejlesztési lehetőségei .305
11. Élelmiszer feldolgozás és minőségbiztosítás ökonómiája 308
11.1. Élelmiszer feldolgozás gazdasági kérdései
(Véha Antal - Balogh Sándor) 308
11.2. Élelmiszer feldolgozás és minőségbiztosítás
(Biacs Péter - Szakály Zoltán) 317
Fogalmak 322
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem