1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Üzemszervezési ismeretek

Település Vízgazdálkodás Víz- és Szennyvízkezelő Szak technikusképzés tankönyve és vizsgaanyaga

Szerző
Budapest
Kiadó: Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 458 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-602-055-8
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A víz szerepe a társadalom életében. A vízgazdálkodás tárgya és jelentősége
A víznek, ennek az ősi elemnek az ember és a társadalom életében betöltött szerepét több oldalról lehet... Tovább

Előszó

Részlet:
"A víz szerepe a társadalom életében. A vízgazdálkodás tárgya és jelentősége
A víznek, ennek az ősi elemnek az ember és a társadalom életében betöltött szerepét több oldalról lehet megközelíteni. Az üzemszervezés és üzemgazdaságtan szempontjából a társadalom, érdekeire gyakorolt hatás szerinti rendszerezés tűnik célszerűnek,
A víz hasznos volta, több esetben nélkülözhetetlensége nyilvánvaló. Jelenléte az emberi élet előfeltétele, E körben, a teljesség igénye nélkül meg kell említeni az étkezésben, tisztálkodásban, egészségvédelemben, üdülésben, sportban betöltött szerepét.
A víz ugyancsak lényeges eleme a termelő és szolgáltató szférában felhasznált termelő eszközök és a lakosság által felhasznált fogyasztási cikkek gyártásának, termelésének, illetve előállításának.
Nagy múltra tekint vissza az áruk és a személyek vízi úton történő továbbítása. A tengeri és folyami szállítás ma a társadalmi termelési folyamat szerves része, a nemzeti jövedelem létrehozásának egyik eleme.
Az ember és a társadalom életében azonban a víz nemcsak, mint hasznos közeg szerepel, hanem káros megnyilvánulásait is észleljük.
A vízmennyiség anomáliái /szélsőséges értékei/ jelentős károkat okozhatnak a nemzeti vagyonban, csökkentik az érintett év társadalmi termékét, illetve nemzeti jövedelmét. Az árvizek és belvizek pusztításainál nemcsak a tönkrement vagy megrongálódott állóalapokat, termékeket és ingóságokat, a vissza nem nyerhető védekezési eszközöket, hanem a védekezés idején az anyagi termelésből kivont szállítóeszközöket és produktív emberi munka kiesését is figyelembe kell venni.
Főleg a mezőgazdaságnak okoz gondot a vízhozam másik véglege, az aszályos időjárás, de az utóbbi időben bizonyos körzetekben az ipar és a lakosság is érezhette negatív hatását." Vissza

Tartalom


TARTALOM
Oldal
1. A víz szerepe a társadalom életében. A vízgazdálkodás tárgya és jelentősége 13
2. A vízgazdálkodás helye a népgazdaságban, kapcsolatai a népgazdaság más termelő ágazataival 17
3. A vízügyi szervezet tagozódása, felépítése 20
3.1 A vízügyi szervezet központi szerve 20
3.2 A vízgazdálkodási ágazat szervezete 22
3.3 A vízügyi szervezet felügyeleti rendszere 26
3.4- A tanácsi szakigazgatási szervek 28
4. Az üzemszervezés és üzemgazdaságtan fogalma,
tárgya, alapvető módszerei 29
4-. 1 Az üzemszervezés főbb típusai 34
4.11 TJj rendszer létrehozása 35
4.12 Meglévő rendszer fejlesztése 35
4.2 Termelés-szervezés 36
4.3 Munkaszervezés 38
4.4 Üzemvitel-igazgatás szervezés 39
4.5 Szervezési cél, műszaki-gazdasági hatékonyság 42
5. A víztermelés-szolgáltatásnak, a szennyvízelvezetésnek, a fürdők vízellátásának és a hévízhasznosításnak állami, tanácsi feladatai, ágazati szakmai irányítása. Az országos, területi és helyi feladatokat ellátó vállalatok alapításának feltételei 44
6. A víz-, csatornamű és fürdővállalatok szervezeti felépítése, alap és melléktevékenységei. A termelő-, szolgáltató, az építőipari részlegek és a segédüzemek munkájának koordinálása 54
Oldal
Víz- csatornaművek, fürdők üzemvitelének szervezese 64
7.1 A vállalatok tervezési rendszere 64
7.11 A vállalati tervezés 64
7.12 Hosszutávu vállalati tervek 65
7.13 Középtávú vállalati terv 66
7.14 Éves vállalati terv 68
7.2 A folyamatos üzemvitel /üzemmenet/ feltételeinek
biztosítása 72
7.3 A termelőberendezések, létesítmények fenntartásának szervezése. Tervszerű, megelőző karbantartási rendszer /TMK/ üzemzavar elhárítási rendszer, illetve kombinált karbantartási rendszer szervezése 77
7.31 Az üzemfenntartás szerepe és feladatai 77
7.32 A TMK rendszer kialakulása és fejlődése 79
7.33 A korszerű üzemfenntartás változatai 82
7.34 A TMK rendszer karbantartási ciklus rendszere 85
7.35 Üzemfenntartás tervezése 86
7.36 Az üzemfenntartás szervezeti formái és munkamennyisége 88
7„37 Az üzemfenntartás hatékonyságának műszaki-gazdasági vizsgálata 90
7.4 A termelés-szolgáltatás és üzemfenntartás operatív
irányítása 91
7»5 A termelés, üzemfenntartás ügyvitelének szervezése. Felmérési és üzemnaplók vezetésének általános előírásai 102
Az üzem működésének és a működés hatékonyságának vizsgálata
105 8.1 A folyamatos üzemeltetés előfeltétel ellenőrzése 105
Oldal
8.2 A termelési és munkafolyamatoknál alkalmazott normák, normatívák hatékonyságának elemző vizsgálata
8.3 Az üzemvitel ellenőrzése műszaki-gazdasági mutatókkal 117
8.4. A víz minőségének, az üzemi viszonyok higiénéjának vizsgálata, az ellenőrző vizsgálatok eredményeinek értékelése 123
8.41 Az ivóvíz vizsgálata 125
8.5 Az operatív intézkedések végrehajtása 134
9. Beruházási ismeretek 137
9.1 Beruházási alapfogalmak 137
9.11 Általános alapfogalmak 137
9.12 A beruházások csoportosítása 140
9.2 Az állami és vállalati beruházások rendszere 142
9.3 Vízgazdálkodási beruházások 145
9.4 A beruházásban résztvevő szervek és feladataik 150
9.5A beruházások előkészítése 152
9.6 A beruházások megvalósítása 153
9.61 Átadás-át vételi eljárás 154
9.62 Hiánypótlás-garancia 154
9.63 Próbaüzemelés 155
9.64 Üzembehelyezés 155
9.7 A beruházások műszaki-gazdasági értékelése, hatékonysági vizsgálatok 155
9.71 A hatékonyság fogalma 155
9.72 A hatékonyság alakulását meghatározó tényezők 156
9.721 A létesítmény társadalmi-gazdasági célja 157
Oldal
9.722 A létesítmény műszaki színvonala és a gazdasági környezethez való viszonya 157
9.723 A szükséges ráfordítás összege 158
9.724. A megvalósítás időtartama 158
9.725 A létesítmény termelőkapacitása, a kapacitás kihasználási foka 159
9.726 A létesítmény műszaki és gazdasági élettartama 159
9.727 A gazdasági használati idő alatt előállítható termékek mennyisége és értéke 160
9.728 A gazdasági használati idő alatt előállítható tiszta jövedelem összege 160
9.729 A ráfordítások megtérülési ideje 161
9.73 A beruházások népgazdasági szemléletű értékelése 161
10. A munkaerő és bérgazdálkodás 163
10.1 Munkaügyi tervezés 163
10.2 Munkaidő és munkaerő nyilvántartás 164
10.3 Munkaviszony 164
10.4 A vállalati bérgazdálkodás és bérformák funkciói 166
10.41 Munkások bérformái, besorolásuk 167
10.42 Alkalmazottak bérformái, besorolása 168
10.5 Munkanormák 172
10.51 A munkanormák fogalma 172
10.52 A munkanormák fajtái 172
10.53 Vállalati normarendszer kialakítása 173
10.6 Veszteségi idő vizsgálata 174
10.61 Munkanapfelvétel 175
10.62 Veszteségidő 176
10.7 A munkatermelékenység alakulásának elemzése 176
10.71 A termelékenység mutatói 178
Oldal
10.8 A munkatermelékenység egyéb javító tényezői. 182
11. Anyaggazdálkodás 185
11.1 Az anyaggazdálkodás feladata 185
11 .2 Anyagnormák fajtái 186
11.3 Anyagfelhasználás 187
11.4 A készletgazdálkodás 188
11.5 Anyagbeszerzés 191
11.6 Raktározás 193
11.61 Mennyiségi átvétel 193
11.62 Minőségi átvétel 194
11.63 Az átvétel egyéb szabályai 195
11.641 Anyagbevételezés 196
11.642 Visszavételezés 196
11.643 Anyagkivételezés 197
11.644 Visszáruzás 197
11.645 Értékesítés, anyageladás 198
11.646 Raktár közi forgalom 198
11.647 Bérmunkára történő kiadás 198
11.648 Raktári nyilvántartás 199
11.649 Szerszám, munka- és védőruha
kiadás 199
11.65 Az anyag tárolása és ellenőrzése 199
11.7 Az anyaggazdálkodás szervezettségének és az anyagellátás színvonalának vizsgálata 200
12. Energiagazdálkodás 203
12.1 Az energiagazdálkodás tervezésének jellegzetessége, energiagazdálkodási mutatók, normák 203
12.2 A villamosenergia-igény tervezése, a folyamatos energiaellátás biztosítása 207
12. 21 Villamosenergia normák 209 12. 22 Villamosenergia-mérleg 210
12.23 Villamosenergia árszabás 211
12.24 Villamosenergia-szolgáltatási szerződés 213
Oldal
12.3 A villamosenergia-felhasználás ellenőrzése 215
12.31 Meddőenergiagazdálkodás 221
12.32 A villamosenergia-költség csökkentése 224
13. Mezőgazdasági vízhasznosítás-üzemeltetés 229
13.1 Elsődleges üzem 230
13.11 Víztermelés 230
13*12 Szaktanácsadás, szakpropaganda 248
13»2 Másodlagos üzem 258
13.21 Felszín alatti /azbesztcement-műanyag/ nyomócsöves öntözőfürtök, szolgáltató -művek/ bérüzeme 259
13.22 Gépbérbeadás 260
13.23 A béröntözés /üzemelés/ 260
14o Építőipari üzemág 265
14.1 Költségvetés 265
14.2 Kivitelezés ütemtervei 270
14.21 Munkamenet terv 272
14.22 Munkaerő terv 274
14.23 Szállítási és anyagfelhasználási terv 275
14.24 Gép szükségleti terv 276
14.25 Pénzügyi terv 276
14.3 Az építési terület elrendezése 279
14.4 Az építési munkák műszaki-gazdasági lebonyolítása 281
14.41 A gép gazdálkodás 282
14.42 Szállítás 283
14.43 A kivitelezési munkák adminisztratív tényezői 284
14.44 Költségnyilvántartás 285
14.5 Vízépítési munkák szervezése 285
15, Ár és díjrendszer 293
15. 1 Az ár fogalma 293
15.2 Árpolitika 293
Oldal
15.3 A népgazdaság árrendszere 294
<^4)lvóvizdij 295
15.5 Ipari /nem ivóvíz minőségű víz/ vízdíj 296
15.6 Szennyvíz díj 297
15.7 Fürdőszolgáltatási díjak 298
15.8 Építés-szerelési munkák árrendszere 299
16. Ágazati sajátos elszámolások 303
16.1 Az ágazati sajátos elszámolások szükségessége 303
16.2 Vízügyi Alap 303
16.3 A díjkiegyenlítés rendszere 305
16.4 Vízkészlethasználati díj 309
16.5 Ivó vízhasználati pótdíj 312
16.6 Progresszív vízdíj-pótlék 314
16.7 Csatornabírság 315
16.8 Szennyvízbírság 318
16.9 Vízműfejlesztési hozzájárulás 321
17. Önköltség 323
17.1 Költség és önköltség fogalmak 323
17.2 Önköltségszámítás célja és feladata 339
17.3 Önköltségszámítás fajtái 340
17.4 Vállalati "Önköltségszámítási Szabályzat" és alkalmazása 344
18. Eredményesség, hatékonyság 355
18.1 Eredményesség /jövedelmezőség/ és hatékonyság fogalma 355
18. 2 Vállalati-, üzemági- , ágazati eredmény 355
19. A vállalat munkavédelmi feladatai, a vállalati munkavédelmi szabályzat 359
19.1 A vállalat, intézmény vezetőjének feladatai 360
19.2 Vezető beosztású dolgozók feladatai 361
19.3 A munkavédelmi berendezések, felszerelések fejlesztésének kötelezettsége 362
19.4 A vállalat munkavédelmi szervezete 364
-10-
Oldal
19.5 Munkavédelmi szemle 365
19.6 Megvizsgálási és intézkedési kötelezettség 366
19.7 Termelési tanácskozás, munkavédelmi értekezlet 366
19.8 A vállalati munkavédelmi szabályzat 367
20„ Műszaki fejlesztés, újító mozgalom 371
21. A szakszervezet feladata, jogai, a kollektív szerződés 379
21.1 Meghallgatási, javaslattételi jog 379
21.2 Véleményezési jog 380
21.3 Egyetértési jog 380
21.4 Önálló szabályozási jog 381
21.5 Közreműködési és képviseleti jog 382
21.6 Kifogásolási /vétó/ jog 382
21.7 Ellenőrzési jog 383
21.8 Kollektív szerződés 383-385
Mellékletek
Ábrák 449 - 458
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem