Üzemgazdaságtan és szervezés I.

Tartalom

I. A szervezés és a tervezés szerepe a szocialista iparvállalatoknál 3
1. A vállalat, mint szocialista ipar gazdasági alapegysége 3
1.1 A vállalat és helye a gazdaságirányítás rendszerében 3
1.2 Az iparvállalat, mint rendszer 4
2. A szervezés az iparvállalatoknál 6
2.1 A szervezés rendszer-szemléletű értelmezése 6
2.2 Az üzemszervezés jelentősége 8
2.3 Az üzemszervezés a kapitalista vállalatoknál 9
2.4 Az üzemszervezés szocialista viszonyok között 12
2.5 A szervezőtevékenység helyzete az iparvállalatoknál 13
• 2.6 A további fejlődés lehetőségei 15
3. Tervezés az iparvállalatoknál 17
3.T Vállalati tervezés a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében 17
3.2 A vállalati, hosszu-, középtávú és éves tervek 18
3.3 A vállalati tervezés folyamatosságának biztositása 20
3.4 A vállalati tervezés információbázisa 21
3.5 Optimum-számitások a tervezésben 22
3.6 A térmunka szervezése 24
3.7 A vállalati tervezés helyzete és jelenlegi nehézségei 24
3.8 A vállalati tervezés fejlődési irányai 26
II. Az üzemszervezés alapvető módszerei 27
1. A szervezés főbb tipusai 27
2. Szervezési adottságok 28
2.! A vállalat rendszerbeli adottságai 28
2.2 A termelési profil jellemzői 29
2.3 A termelési profil jellemzőinek befolyása a szervezésre 33
2.4 A szervezési adottságok köre 35
3. A szervezés hatékonyságának kérdései 36
3.1 A szervezettség kérdése 36
3.2 A szervezettség formai követelményei 38
3.3 A szervezettség gazdasági követelményei 45
3.4 A szervezés nyereségmodellje 48
3.5 Néhány szervezési változat 60
3.6 A szervezési változatok értékelése 64
4. A szervezési munka menete 64
4.1 A szervezési cél 65
4.2 Felmérés és elemzés 66
4.3 A fontosabb felmérési és elemzési módszerek 68
4.4 A szervezési javaslat elkészítése és jóváhagyása
4.5 A szervezési terv bevezetése
4.6 A szervezés végrehajtásénak ellenőrzése 86
4.7 A szervező saját munkájának értékelése 86
III. A gyártási főfolyamat szervezése 88
7 . A gyártási folyamat szervezésének tartalma, feladatai 88
2. A gyártási folyamat tartalma, rendeltetése 90
3. A gyártási főfolyamat szervezését meghatározó tényezők 92
4. A gyártási tipusok 95
4.f Egyedi gyártás 96
4.2 Sorozatgyártás 98
4.3 Tömeggyártás 100
4.4 A gyártási tipusok elhatárolása 101
5* A gyártási rendszerek szervezése 108
5.1 Mühelygyártási rendszer szervezése 110
5.2 Csoportos gyártás szervezése 112
5.3 Folyamatos gyártás szervezése 119
.6. A gyártás időbeli lefolyásának szervezése 129
6.1 A technológiai átfutási idő meghatározása 132
6.2 A gyártási és a naptári átfutási idő meghatározása 138
IV. Üzemfenntartás, anyagmozgatás, gyártóeszközgazdálkodás és
energiagazdálkodás szervezése 140
1. A termelőberendezések üzemfenntartása 141
1.1 Az üzemfenntartás szerepe és feladatai 141
1.2 A TMK rendszer kialakulása és fejlődése 143
1.3 Az üzemfenntartás szervezési változatai 145
1.4 Az üzemfenntartási munkák fajtái 147
1.5 A karbantartási ciklus tartalma és szerkezete 148
1.6 Az üzemfenntartás munkaigényessége 151
1.7 A gazdaságos üzemfenntartás feltételei 154
1.8 Az üzemfenntartás tervezése 157
1 .9 Az üzemfenntartási munkák végrehajtása 162
1.10 Az üzemfenntartás gazdaságossági kérdései 164
1.11 Az üzemfenntartás szervezeti formái 166
2. Vállalaton belüli szállitás, anyagmozgatás 168
2.1 A vállalaton belüli szállitás feladatai és szerepe 168
2.2 A szállitási feladat terjedelmének meghatározása 169
2.3 Ésszerű anyagmozgatási útvonalak kijelölése 170
2.4 A műszaki-gazdasági szempontból legmegfelelőbb anyagmozgatási
eszközök kiválasztása 176
2.5 Az anyagmozgatás egyes területeinek szervezésével szembeni követelmények 177
3. Gyártóeszközgazdálkodás a vállalatoknál 181
3.1 A gyártóeszközgazdálkodás szerepe és feladatai 181
3.2 A gyártóeszközgazdálkodás feladatai 182
4. Energiagazdálkodás 192
4.1 A vállalati energiagazdálkodás feladatai 192
4.2 A vállalati energiagazdálkodás tervezésének jellegzetessége és
eszközei 194
4.3 Az energiagazdálkodási mutatószámok és normák 196
4.4 A vállalati energiaellátás és az energiaforrások gazdaságos
kihasználásának szervezése 199
V. Az értékesités és a piackutatás szervezése 202
1. Az értékesités szerepe az iparvállalat gazdálkodásában 202
2. Az iparvállalat értékesitési politikája 204
3. Az értékesités tevékenységei 206
3.1 Az eladást megelőző tevékenységek 206
3.2 Az eladás 209
3.3 Az eladást követő szolgáltatások 2Í0
4. Az értékesités szervezési formái és módozatai 212
4.1 Rendelésre történő gyártás és raktárról való értékesités 2T2
4*2 Külső értékesitési kapcsolatok , 213
5. Szervezési változatok az értékesitésben 214
5.1 Az eladás szervezési formái 214
5.2 Az eladást megelőző és követő funkciók szervezési formái 216
6. A versenyképesség 218
7. A belföldi értékesités 220
8. Az export 221
VT. A műszaki fejlesztés és a termelés műszaki előkészítése 223
1. A műszaki fejlesztés főbb területei 223
1.1 A műszaki fejlődés 223
1#2 A műszaki fejlesztés 223
1,3 A fejlesztési feladatok jellege 226
2. A műszaki fejlesztés fő céljai 228
2.1 A korszerűség 228
2.2 A gazdaságosság érvényesitése 233
3. A fejlesztési döntések teljeskörü előkészitése, megalapozása 247
4. A. műszaki fejlesztés és a beruházások tervezése 253
4.1 Időszakos tervek és egyedi programok 254
4.2 A tervek tartalma 256
5. A műszaki előkészités mint a fejlesztési célok megvalósításának
eszköze 258
5.1 A műszaki előkészités célja, feladatai 258
5.2 A műszaki előkészités fázisai 260
6. A műszaki előkészités kapcsolata az értékesitéssel 261
7. A konstrukciós előkészités 263
7.1 A gyártmány konstrukció kialakitása 263
7.2 A kidolgozandó konstrukció gazdasági értékelése 266
7.3 A konstrukciós munka megszervezése és dokumentációja 275
8. A technológiai előkészités 282
8.1 A technológiai előkészités célja és feladatai 282
8.2 A technológia gazdasági értékelése 284
8.3 A technológiai előkészités dokumentációja 289
9. A műszaki előkészités szervezésének és tervezésének vállalaton
belüli korszerű módszerei 292
10. A műszaki előkészitést kivitelező vállalati szervezet 300

Témakörök