Üzemgazdaságtan

Előszó

Az üzemgazdaságtan célja és kialakulása
Az ipari üzemgazdaságtan az ipari termelés tervezési, szervezési és vezetési elveinek rendszerezése. Tárgya: az iparvállalaton belül végbemenő gazdasági folyamatok vizsgálata, az ezzel kapcsolatos adatok rendszerezése, gazdasági törvényszerűségek megállapítása, az ismert törvényszerűségek érvényesülésének kutatása. Célja olyan módszerek és alapelvek meghatározása, melyek az ipari termelés során a termelés helyes megszervezését, előkészítését, bonyolítását, nyilvántartását és ellenőrzését elősegítik. Hazánkban a gyárszerű termelés megindulása a XIX. század elején kezd kialakulni, de a gépipar működését számottevő mértékben csak a század második felétől számítjuk. Bár hazánkban már a múlt század harmincas, negyvenes éveiben gyárnak nevezhető kis vasöntödék létesültek, amelyek kezdetleges gépgyártással is foglalkoztak - mint pl. az Óbudai Hajógyár (1836), a Pesti Hengermalom Társulat vasöntödéje (1841), Schlick vasöntödéje (1842), Ganz vasöntödéje (1845), mégis csupán a kiegyezést (1867) követő gazdasági fellendüléstől számítható a gépipar nagyméretű fejlődésének megindulása. A mezőgazdaság és malomipar igényei fokozatosan a legkülönbözőbb gépek nagyobb mennyiségű előállítását tették szükségessé. Az agrárjellegű Magyarország belső piacára támaszkodva tette meg első lépéseit a később messze földön ismertté vált mezőgazdasági gépgyártó ipar. Vissza