Az iparvállalatok üzemtanának egyes alapvető kérdései | 7 |
A vállalat, mint önálló gazdasági szervezet | |
Kis- és nagyüzem | |
Iparvállalatok alapítás | |
Jogi, gazdasági és technikai problémák | |
A prosperitás előfeltétele | |
A termelés és fogyasztás reciprocitása | |
Lappangó szükségletek | |
Divathóbort | |
Nemzetközi munkamegosztás | |
Optimális telephely megválasztása | |
Nyers- és hajtóanyagok | |
Munkásviszonyok | |
Ipari decentralizáció | |
Siker és balsiker | |
Kockázat | |
A gazdaságosság, mint az üzletvitel legfőbb irányelve | |
Összhang bevétel és kiadás között | |
Költségvetés | |
Budgetarycontrol | |
Rentabilitás | |
Piacanalízis | |
Önköltségek előirányzata | |
Költségfajták, költségviselők, költséghelyek | |
Költségszámítás és könyvelés | |
Jószágfelhasználás és teljesítmény | |
Ráfordítás | |
Költségek csoportosítása | |
Közvetlen és közvetett költségek | |
A fixköltségek növekvő trendje | |
Kapacitási költségek | |
Proporcionális, progresszív és degresszív költségek | |
Túlórázás | |
A tőke termelési funkciója | |
Álló- és forgótőke, ezeknek aránya | |
Financiális terv | |
A tőke hiánya és túlméretezettsége | |
A tőke eredetének jogi és gazdasági jelentősége | |
A szervezés célja | |
Alapelve | |
Felelősségteljesebb teendők ellátása | |
Tagozódás: igazgatóság, kereskedelmi osztály, műszaki osztály, üzem | |
A legfőbb vezetés: direktoriális, kollégiális rendszer | |
Nagyipari tömegtermelés | |
A gépek szerepe | |
Szociális szempontok | |
Gép és kézi munka | |
A tömegtermelés spekulatív jellege | |
Értékesítés | |
Társulások, egyesülések | 34 |
A társaság jogi fogalma | |
A kereskedelmi társaságok | |
A társaság tagjainak belső és külső jogviszonyai | |
A vállalatok különböző formái | |
Személyi és tőketársulások | |
Közkereseti társaság | |
Előnyei és veszélyei | |
A társtagok egymásközötti viszonya | |
Kölcsönösen kötelező hűség | |
Versenytilalom | |
Az üzletvezetésben való részvétel | |
A társtagok mint különálló jogalanyok | |
A társtagok és azoknak magánhitelezői | |
Belépés már fennálló közkereseti társaságba | |
Betéti társaság | |
Kültagok, beltagok | |
Gazdasági előnyei és hátrányai | |
Betéti társaság részvényekre | |
Miben különbözik a tiszta részvénytársaságtól | |
Csendes társaság | |
A korlátolt felelősségű társaság mint átmenet az individualisztikus és a kapitalisztikus társaságok között | |
A törvényes szabályozás főszempontjai | |
Gazdasági előnyei | |
Törzsbetét, törzstőke | |
Üzletrész és annak átruházása | |
Pótbefizetés | |
Taggyűlés | |
Ügyvezetők | |
Felügyelőbizottság | |
Hites könyvvizsgáló | |
Részvénytársaság | |
A részvényjog szabályozása | |
Normatív szabályok | |
Bemutatóra és névre szóló részvények | |
Törzsrészvények és elsőbbségi részvények | |
Apport | |
Szindikátusi szerződés | |
A közgyűlés jogköre | |
Igazgatóság | |
Felügyelőbizottság | |
A részvénytársaságok szociális jelentősége | |
Vállalkozó avagy hitelező a részvényes? | |
Részvényes és részvénybirtokos | |
A részvénytársaság előnyei és árnyoldalai | |
Részvényjogi reform | |
Kötelező revízió | |
Szövetkezet | |
Korlátolt és korlátlan felelősség | |
A szövetkezetek, mint a kapitalisztikus termelési rendszernek korrektívumai | |
Fogyasztási, termelési és hitelszövetkezetek | |
A monopólium gazdasági jelentősége | |
A kartel, mint a tömegtermeléssel járó kockázat csökkentésének eszköze | |
A kartelek különböző fajai | |
Szindikátumok | |
A tröszt | |
Holding | |
Fúzió | |
A kereskedelem és a kereskedő | 67 |
Jogi meghatározás | |
Árukereskedelem | |
Specifikus áru | |
A kereskedelem, mint új értékek létrehozója | |
A kereskedelem a termelés szolgálatában | |
A kereskedelem a fogyasztás szolgálatában | |
Mennyiben indokolt az a panasz, hogy a kereskedelem megdrágítja a jószágok árát? | |
A kereskedelem kulturális jelentősége | |
Kereskedelemellenes hangulat | |
Kísérletek a közvetítő kereskedelem kikapcsolására | |
Pályaválasztás | |
Pszichotechnikai vizsgálatok | |
Szorgalom, kezdeményező erő, élelmesség | |
Teoretikus előképzettség | |
Szaktudás | |
A kereskedő esztétikai kiképzése | |
A józan egoizmus | |
A kereskedelem osztáyozása | |
Bizományos | |
Alkusz | |
Ügynök | |
Belkereskedelem | |
Külkereskedelem | |
Nagykereskedelem | |
Kiskereskedelem | |
Kalkuláció | |
Spekuláció | |
Válságok | |
Önköltségi ár | |
Eladási ár | |
Bruttó nyereség | |
Nettó nyereség | |
Direkt és indirekt költségek | |
A külkereskedelem és annak technikája | 89 |
A szükségletek sokfélesége | |
Nemzetközi munkamegosztás | |
A szabad kereskedelem eszméje | |
Autarkia | |
Beviteli korlátozások | |
Klíring és kompenzációs egyezmények | |
Beviteli, kiviteli, átviteli vámok | |
Pénzügyi és közgazdasági vámok | |
Védvámok | |
Nevelő vámok | |
Kereskedelmi szerződések | |
A legtöbb kedvezmény elve | |
Kereskedelmi mérleg | |
Fizetési mérleg | |
A közlekedési viszonyok hatása a kereskedelemre | |
A nemzetközi kereskedelem, mint a válságok elhárításának eszköze | |
Import, export és tranzitó kereskedelem | |
Aktív és passzív külkereskedelem | |
A tőzsdék szerepe a nemzetközi kereskedelemben | |
A nagy árutőzsdék | |
Tőzsdei szakértő bizottságok és választott bíróságok | |
Tőzsdei szokványok | |
Árfolyamjegyzés | |
Tőzsdei körlevelek | |
Szokásos kikötések | |
Conto finto | |
Tőzsdén kötött ügyletek a teljesítési határidő tekintetében | |
Prompt ügylet | |
Határidőügylet | |
Aukció | |
Effektív és blanko ügyletek | |
Áruhatáridő-ügylet | |
Devízák | |
Tőzsdei jegyzésük | |
A devízákkal való fizetés különböző módja | |
Net appoint | |
Aranypont | |
Devízaarbitrázs | |
Táviratok közértelmű és összebeszélt nyelven | |
Chiffre-írás | |
Code | |
Tengeri fuvarozás | |
Könnyű és nehéz áruk | |
Hajóügynökök | |
Hajóosztáyozás | |
Hajóelismervény | |
Bankok a közgazdaság szolgálatában | 124 |
A bankár, mint kereskedő | |
A bankok szerepe a közgazdasági életben | |
A bank szó eredete | |
Az olasz pénzváltók | |
A legrégebbi banküzletek | |
Letéti üzlet | |
Gíró-üzlet | |
Hitelközvetítés | |
Az első jegyintézet | |
A bankok főbb üzletágai | |
Bank és takarékpénztár | |
Attraktív és disztributív üzletek | |
Bankjegykibocsátás | |
A bankszabadság elve | |
A bankjegy, mint hiteleszköz és egyben pénzhelyettesítő | |
Bankjegykontignens | |
A fundáció kérdése | |
Bankjegy és papírpénz | |
Infláció | |
A váltó | |
Váltódiszkont | |
Váltócenzúra | |
A váltó alaki vizsgálata | |
Kellékhiányosság | |
Telepítés | |
Visszleszámítolás | |
Penzióváltó | |
A folyószámla fogalma | |
A folyószámlaviszony jogi előfeltételei | |
A folyószámla felállításának technikája | |
Folyószámla szokások | |
A folyószámla szerepe a hitelgazdaság korszakában | |
Csekkjog | |
Keresztezett csekk | |
Gíró | |
Klíring | |
A lombardügylet | |
Gazdasági jelentősége | |
Törvényes rendelkezések | |
A közraktárjegy és annak részei | |
A közraktárjegyből eredő jogok | |
Könyvkövetelések leszámítolás | |
Technikai keresztülvitel | |
Óvatossági intézkedések | |
Jelzáloghitel | |
Személyi és tárgyi hitel | |
A telekkönyv és annak berendezése | |
Közönséges és biztosítéki jelzálog | |
Záloglevélkölcsön | |
A jelzálogi fedezet értékelése | |
Építkezési kölcsön | |
A kölcsön folyósítása | |
A tőzsdei forgalom tárgyát képező értékpapírok | |
Fixkamatozású papírok | |
Osztalékpapírok | |
Államadósságok különböző fajtái | |
Fundált államadósságok | |
Konverzió | |
Záloglevelek | |
Részvények jövedelmezősége | |
Osztalékpolitika | |
Alaptőkefelemelés | |
Elővételi jog | |
Díjügyletek | |
Egyszerű és kettős prémiaügylet | |
Stellage-ügylet | |
Dontprémia | |
Prolongáció | |
Deport- és report-ügylet | |
Kosztügylet | |
A bankok tevékenysége államkötvények kibocsátásánál | |
Bankkonzorcium | |
A bankok alapítási tevékenysége | |
A bankok szerepe a nemzetközi pénz- és hitelforgalomban | |
Átalakulások | |
Bizalmi tevékenység | |
Rembours-hitel | |
Hitellevél | |
Óvadék | |
Aval | |
Elfogadmányhitel | |
Forrásmunkák jegyzéke | 177 |