Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken

Szerző

Budapest

'Molnár Ágnes: Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken ' összes példány

Kiadó:	MTA Néprajzi Kutatóintézet-MTA Társadalomkutató Központ
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	492 oldal
Sorozatcím:	Műhelytanulmányok-Rendszerváltás Magyarországon
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-508-446-3
Megjegyzés:	Megjelent 400 példányban. Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"Az a meggyőződés vezetett, amikor 1999 után 2003 őszén ismét tanácskozásra hívtuk a napjainkban az agráriumban - falvainkban, mezővárosainkban - zajló társadalmi átalakulást, kulturális értékváltást figyelemmel kísérő, dokumentálni és értelmezni törekvő etnográfusokat/antropológusokat, majd kötetbe gyűjtöttük a tanácskozáson elhangzott előadások tanulmánnyá formált változatait, hogy szaktudományunk művelői közérdeklődésre számot tartó válaszokat tudnak adni napi aktualitású, a magyar társadalom tagjainak életminőségével összefüggő kérdésekre.
Olyan válaszokat természetesen, melyek nem a többi társadalomtudománynak ugyanezekre a kérdésekre adott jó vagy rossz válaszait ismételgetik egyetértőleg vagy bírálólag, hanem az etnográfusi látásmódból és módszerekből következően sajátosak, s ezért figyelmet keltőek: érdemesek a szakmai és szakmán kívüli érdeklődésre. Ha más társadalomtudományokétól karakteresen különböző válaszai vannak a jelen kérdéseire az etnográfiának/antropológiának, azért vannak, mert - e szaktudomány szemléletéből és metodikájából következően - a hagyományhoz viszonyítjuk, a jelent át meg átható hagyományelemekből reméljük megérthetni mindazt, ami napjaink átalakulásának jellemzője. S aminek végkifejlete a hagyomány figyelembe vétele nélkül, csak a céllá fogalmazott modernizációs jelszavakra figyelve aligha prognosztizálható. Abból az elméleti előfeltevésből indulunk tehát ki, hogy a mindenkori „jelen" a lehető legszélesebben értelmezett „előzményei" - azaz: a társadalmilag elfogadott normák, szokások, tevékenységi mechanizmusok, illetve (másként fogalmazva) az organikus, avagy organizált közösség által szentesített hagyomány - nélkül nem érthető meg.
A hagyomány ugyanis nem a megőrződött régiességet, az eltökélten a múltra hivatkozást, a múlthoz igazodást jelenti. Olyan dinamikus szabályrendszere az ember társadalomban létezésének a hagyomány, mely a „régit" és az „újat", a jól beváltat, a sokszorosan begyakoroltat és a kísérletit, az éppen most elfogadottá, szokásossá formálódót szervezi működőképes, a közösség minden tagja számára cselekvési vezérfonalul felkínálkozó kulturális rendszerré." Vissza

Tartalom

Szilágyi Miklós: Bevezetésként: az utóparaszti hagyományokról 9
GAZDÁK ÉS VÁLLALKOZÓK
Chris Hann: Utóparasztok a Futóhomokon: az „egyszerűbb" mezőgazdasági szövetkezetek bonyolult társadalmi öröksége 19
Sárkány Mihály: Vállalkozók Varsányban: mezőgazdaság és azon túl a nagyvilág 37
Kardos Ferenc: Kutatás közben: A varsányi cigányok a mezőgazdaságban a 20. század második felében 47
Szuhay Péter: (Utó)parasztosodé törekvések a szendrőládi romák körében 59
Kovács Katalin - Váradi Mónika Mária: Utóparaszti hagyományok egy mezővárosban 75
Rácz Kata: A kalákától a TÉSZ-ig. A termelői együttműködések formaváltozásai az agrárszektorban 89
Lovas Kiss Antal: Illegális eljárások mint adaptációs stratégiák egy régió mezőgazdasági struktúrájában 105
Porkoláb Péter: Parasztság és modern gazdálkodás a 20-21. század fordulóján Tiszadob példáján 119
Molnár Ágnes: Kényszervállalkozások és előremenekülés. A mezőgazdasági kisüzemek helyzete a rendszerváltás után Kiskanizsán 127
Schwarcz Gyöngyi: Esélyek, adottságok és stratégiák. Agrártermelők Tarjánban és Kocséron 139
G. Szabó Zoltán: A gazdaságok gépesítettségének alakulása egy mezőföldi községben az 1990-es években 157
Kemény Márton: A mezőgazdaság helyzetének változása egyéni és közösségi szinten Muraszemenyén 169
Sári Zsolt: Határsávból az Európai Unióba. Egyéni és közösségi túlélési stratégiák Muraszemenyén 183
Lendvai Kepe Zoltán: Egy sikeres Lendva-vidéki magyar családi gazdaság a változó időben 199
Balogh Balázs - Fülemile Ágnes: Kalotaszegi adatok a romániai rendszerváltozás utáni egyéni gazdálkodásról 219
KONFLIKTUS ÉS KOOPERÁCIÓ
Molnár Mária: A mindennapi élet konfliktusai Tinnyén a falusi lakosok és az újonnan beköltözők között 231
Kiss Réka: Migrációs folyamatok hatása Budajenő társadalmára 243
Szarvas Zsuzsa: A falu és a turisták. Az alsópáhoki Kolping-szálloda és a helybeliek kapcsolatai 257
Szőke Alexandra: „Gyött-mentek" és őslakosok együttélése. Beköltözések és nyaralóvásárlások hatása egy aprófalu kapcsolathálójának alakulására 265
Kovács Teréz: Somogyapáti társadalmi rétegződése a 21. század küszöbén 277
Szabó Piroska: Életstratégiák Nagyrákoson 285
Bégány Márta: „Régi telepek, új telepesek". Sámsonkert arcai az ezredfordulón 295
Jávor Kata: A szabadidő-eltöltés formáinak változása Zsombón 307
Pethő László: A munkásság helyzetének változása a rendszerváltást követő években 317
KISÜZEMI SPECIALIZÁCIÓ
Báli János: Hagyomány és modernizáció a nógrádi málnatermesztésben 331
Illés Péter: Gyepűtiprók, hegypásztorok nyomában: a paraszti szőlő- és borgazdálkodás helyzete a Vasi-Hegyháton 345
Mód László - Simon András: A szőlő- és borgazdálkodás helyzete a Lendva-vidéken az 1990-es évektől 363
Erostyák Zoltán András: A rendszerváltás hatása a medgyesegyházi
dinnyetermesztésre (1990-2003) 379
Surányi Dezső: A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben 395
Fodor Ferenc: Paprikatermesztés a Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részén 409
Bihar Mária: Hagyomány és újítás a fóliás kertkultúra eszközkészletében
Kiskunfélegyházán és környékén 421
ÉRTÉKREND ES ÉLETFORMA
Bondár Anita: Szék - Szamosújvár - Budapest.A budapesti vendégmunka
kialakulása és egy széki vállalkozó sikerének összefüggései 435
Takács András: A széki kultúra változása az 1989-es romániai politikai
rendszerváltás hatására 443
Fülöp Hajnalka: „Most minden van, csak pénz kell." Élet a rendszerváltozást
követően egy kalotaszegi faluban 453
Biczó Gábor: A hagyományos gyimesi kultúra és értékrend válsága a generációs konfliktusok tükrében, különös tekintettel az idősek helyzetére tíz esztendővel a rendszerváltás után 467
Turai Tünde: A beváltatlan, mert beválthatatlan remények. Az idős generáció a tulajdonviszonyok visszarendezése után Szilágyborzáson 479
A kötet szerzői 491