Úton egy más nyelvészet felé

Tartalom

Előszó 9
1. Bevezetés 13
1.1. A nyelvészeti hagyomány 14
1.2. Az esettanulmányok és nyelvmodellezési tanulságaik 15
2. Szófogalmak a 20. századi magyar nyelvészetben 23
2.1. A képzet és viszony újgrammatikus problémája 23
2.1.1. Az újgrammatikus szófelfogás negatív kritikája 24
2.1.2. Az újgrammatikus szófelfogás pozitív kritikája 25
2.2. A saussure-iánus strukturalizmus szófogalmai 25
2.2.1. A grammatikák bizonytalanságai 26
2.2.2. A szó dichotomikus felfogásának problémái 27
2.2.3. A szó mint langue-jelenség? 28
2.3. A (poszt)generatív irányzatok deszkriptív szófogalmai 30
2.3.1. A négyosztatú szókoncepció kérdőjelei 30
2.3.2. A szó mint szabad forma? 35
2.3.3. Az összetett szó és a lexikológiai egységek 36
2.3.4. Az összetett szó morfoszintaktikai leírásának problémái 37
2.3.5. Szótáron kívüli elemek? 39
2.4. A klasszikus szóértelmezések problémáinak gyökerei 42
2.4.1. Abszolutista vagy relativista szófelfogás? 42
2.4.2. A beszélő nélküli nyelv problémája 43
2.4.3. A szó langue szintű értelmezésének nehézségei 43
2.4.4. Beszélőfüggetlen mentális szótár? 45
2.4.5. A szójelentés újgrammatikus paradoxonja 47
2.4.6. Konceptuális tanulságok 48
3. A kétarcú újgrammatizmus és a nyelv filogenezise 49
3.1. A 20. század eleji magyar újgrammatizmus 50
3.2. Szemléleti kétféleség - Gombocz munkáinak tükrében 50
3.3. Anyanyelv és közösség 51
3.3.1. Ortológia és neológiák 52
3.3.2. Nyelvművelés vagy nyelvmívelés? 58
3.4. Nyelvrokonság, nyelvérintkezés, nyelveredet 64
3.4.1. A családfamodell és következményei 65
3.4.2. Nyelvek és affinitások 76
3.4.3. Alulértékelt nyelvmetaforák 82
3.4.4. Gyökerek és hálózatok 87
3.5. Változások és etimológiák 92
3.5.1. Általános törvény és egyéni analógia? 95
3.5.2. A közösségi minta mint nyelvszervező elv 105
4. A kanonizált nyelvészet és a nyelv ontogenezise 111
4.1. A nyelv(tan)szerveződés analitikus koncepciója 112
4.2. A hangok és fonémák példája 113
4.2.1. Az újgrammatikus hangértelmezés problémái 113
4.2.2. A strukturalizmus fonémafogalmának kérdőjelei 114
4.2.3. A disztinktívjegy-alapú (poszt)generatív fonológiák nehézségei 115
4.3. Fonetikai-fonológiai tanulságok 117
4.3.1. A fonéma prototípuselvű értelmezése 117
4.3.2. A prototípusfonéma paradoxonja 120
4.3.3. A beszédpercepció holisztikus jellege 121
4.3.4. A hangsorminta mint ösztönös nyelvi alapegység 122
4.3.5. A fonéma mint tanult nyelvi egység 126
4.3.6. A hangsorminták elsajátítása 130
4.4. A nyelv(tan)szerveződés holisztikus koncepciója 135
4.4.1. A szótagok mint kvázi grammatikai hangsorminták 135
4.4.2. Grammatikai hangsorminták és a szó(jelentés) 143
4.4.3. Hangsorminta alapú morfoszintaxis 148
4.4.4. A nyelv modularizálódó hálózatgrammatikája 157
4.4.5. A konnekcionista nyelv(tan) próbája 166
Utószó 169
Név-és tárgymutató 171
Irodalom 179
Mottók jegyzéke 213

Témakörök