Utolsó leheletem

Fülszöveg

Luis Bunuel önéletrajzi könyve a ma már klasszikusnak számító filmrendező és barátja, forgatókönyvíró-társa, Jean-Claude Carriere beszélgetései alapján született, és Bunuel halála előtt egy évvel, 1982-ben adták ki először Párizsban. Azóta több nyelvre lefordították, számtalan kiadást ért meg. 1989-ben magyarul is megjelent, Xantus Judit kiváló fordításában.
Bunuel visszaemlékezéseinek akkori nagy sikere is indokolta, hogy a L'Harmattan Kiadó tervbe vegye a kötet fényképes, javított, újabb kiadását, amely szándékaink szerint a Bunuel tizenkét filmforgatókönyvét tartalmazó sorozat bevezető darabja.
A könyv az elmúlt tizenhét év alatt mit sem veszített frissességéből, ma is letehetetlen, lebilincselően szórakoztató olvasmány, amely nemcsak Luis Bunuel személyiségéről, életútjáról, pályájáról szolgál érdekfeszítő részletekkel, hanem a 20. század történetéről, társadalmi, politikai, művészeti irányzatairól, legnagyobb alkotóiról is képet ad. Egy olyan radikálisan szuverén művész szemszögéből látatjuk a századelő Spanyolországát, a második világháborút megelőző párizsi művészvilágot, a spanyol polgárháborút, a harmincas-negyvenes évek Hollywoodját, Mexikót, aki az emberi és művészi szabadságot, a gondolkodás szabadságát mindenféle tekintélyelv elé helyezte, aki végtelen játékosságával, mindenféle konvenciót felrúgó humorával együtt is egy ma már szinte elképzelhetetlenül szigorú erkölcsi rendszert képviselt, amelyhez haláláig hű maradt. Vissza