Előszó
Vannak, akiknek a tét hosszan tartó, kellemetlen állapot, s alig várják a tavaszt. A tél gondot okozhat a szülőknek, mert gyermekük megfázhat, különösen ha átázik cipője, kesztyűje, hólabdázáskor...
Tovább
Előszó
Vannak, akiknek a tét hosszan tartó, kellemetlen állapot, s alig várják a tavaszt. A tél gondot okozhat a szülőknek, mert gyermekük megfázhat, különösen ha átázik cipője, kesztyűje, hólabdázáskor még a ruhája is. Aggályaik, intelmeik: „Jaj, felvette-e a gyerek a sapkáját?!", „Ne csúszkálj, mert elesel, és tönkremegy a ruhád!" A hóesés megzavarhatja az iskola megszokott életét is. Az első hópelyhek szállingózása a tanulók tekintetét az ablakokra vonzza. Nagyobb a zsibongás az óraközi szünetekben. Megzavarhatja a testnevelési órák megtartását, ha az iskolának nincs megfelelő tornaterme. A szülők és a tanárok egy része a gyerekeket egész télen át legszívesebben szobába zárva tartaná.
A téli természettől nem tiltott vagy a tiltástól megszabadult gyerekeknél másfajta probléma jelentkezik. Szinte senki sem tanítja meg őket arra, hogyan is lehet a tél adta lehetőségeket kihasználni, hogyan kell egészségüket védeni, miként jelenthet a tél még nagyobb örömet.
Márpedig a tél kontinentális éghajlatú hazánkban hónapokig tart. Ennyit nem tölthetünk átmeneti állapotban! Nem tarthatjuk gyermekeinket hónapszámra túlfűtött termekbe, szobákba zárva. Ezzel vétenénk egészségük ellen, gátolnánk kapcsolatukat a természettel, akadályoznánk mozgásigényüknek az évszaknak megfelelő kielégítését. Sőt az sem elég, ha nem tiltjuk őket a hótól, a jégtől. Ezzel a kis kiadvánnyal ahhoz kívánunk segítséget adni, hogy értő módon vezessük tanítványainkat új ismeretek felé. Reméljük sikerül a következő - a kiadvány terjedelmi korlátai miatt csupán - elemi ismeretek segítségével, illetve a tanárok saját, gyakorlatformálta tapasztalataival a gyerekek olyan irányítása, hogy számukra a tél alig várt, vidám, havas hancúrozás lehetőségét jelentse. Hógolyóhajigálást, hóembergyúrást, baleset nélküli szánkózást és sielést.
Vissza