Előszó
Az emberiség ősidőktől fogva, számtalan mértékegységet és mértékrendszert használt.
Az árutermelés kialakulásával az árú csereértékének, vagy értékének a kifejezéséhez, az árú mennyiségének a...
Tovább
Előszó
Az emberiség ősidőktől fogva, számtalan mértékegységet és mértékrendszert használt.
Az árutermelés kialakulásával az árú csereértékének, vagy értékének a kifejezéséhez, az árú mennyiségének a meghatározására volt szükség. Ehhez alkalmas részmennyiséget választottak ki, amelyet egységnyinek tekintettek, s ezt mértékegységnek nevezték. Az árú mennyiségét azután a kiválasztott mértékegységgel és a mérőszámmal fejezték ki.
A mérőszám azt mutatja, hogy a mért mennyiség hányszorosa az alapul vett mértékegységnek.
A társadalmi fejlődés egyre több mértékegység bevezetését tette szükségessé, egyrészt a mennyiségek, pontosabb kifejezésére, másrészt újabb mennyiségek meghatározására.
Miután a mértékegység önkényesen választható, az egymástól elszigetelten élő közösségek természetesen más-más mértékegységeket alkalmaztak.
A megválasztásnál ugyan igyekeztek a természetben megtalálható mennyiségeket alapul venni (pl.; hosszegységként az emberi test méreteit; pl. hüvelyk, láb, öl, arasz ), azonban ez messzemenően nem jelentette még az egységesítést.
A különböző mértékegységeket később igyekeztek rendszerbe foglalni, majd az országok közötti kapcsolatok fejlődésével, egyre égetőbben vetődött fel a mértékegységek egységesítésének kérdése. Ezzel a rendszerező munkával alakultak ki a mértékegységrendszerek, röviden mértékrendszerek.
Vissza