1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Útközben

Tanulmányok a kárpátaljai magyarságról

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Csernicskó István: A számok tükrében

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján, némi kitekintéssel

A... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Csernicskó István: A számok tükrében

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján, némi kitekintéssel

A kárpátaljai magyarság számáról és arányáról a területen belül annyi, sokszor egymásnak ellentmondó adat látott napvilágot (vö. Almásy 1994), hogy 7 évvel a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) után sem tűnik érdektelennek az említett népszámlálás adatainak rövid áttekintése. Ezek az adatok nem feltétlenül hitelesek és megbízhatóak, ám mindenképpen mellettük szól, hogy hivatalosak és bármikor ellenőrizhetőek az idézett forrásokban. A legutóbbi népszámlálást 1989-ben rendezték a volt Szovjetunió területén, így értelemszerűen Ukrajnában és Kárpátalján is. Az adatfelvételnél használt kérdőív 8. kérdése a nemzetiségre, a 9. az anyanyelvre, illetve arra a szovjetunióbeli nyelvre kérdezett rá, amelyet az adatközlő „szabadon bír"-t. 1989-ben a Szovjetunió területén 285 millió 762 ezer ember élt. 145 millió 155 ezer (50,8%) orosz, 44 millió 186 ezer (15,5%) ukrán, 171 ezer (0,06%) magyar nemzetiségűnek vallotta magát (Brunner 1995:78-79.) Ukrajnában 163.111 (Ebből Kárpátalján 155.711), Oroszországban 5.712, Kazahsztánban 683, Lettországban 347, Moldovában 299, Grúziában 244, Észtországban 241, Üzbegisztánban 211, Belorussziában 205, Litvániában 107, Azerbajdzsánban 82, Kirgizsztánban 57, Örményországban 35, Türkméniában 35 és Tádzsikisztánban 21 fő tartotta magát magyar nemzetiségűnek akkor (vö. Dupka 1994). A volt Szovjetunióban tehát 1989-ben 171. 390 magát magyarnak valló ember élt, s 99,66%-uk Ukrajnában, 94,98%-uk Kárpátalján élt. Ukrajna lakosságának nemzetiségi összetételéről az 1989. évi népszámlálás hivatalos adatai alapján az 1. számú táblázat tudósít. Vissza

Tartalom

Csernicskó István:
A számok tükrében 5
Gulácsi Géza:
A kárpátaljai magyarság jogi helyzete és autonóm törekvései 13
Gulácsy Lajos:
A kárpátaljai református egyház múltja és jelene 45
Majnek Antal:
A kárpátaljai római katolikus egyház története 53
Lajos Mihály:
Görög katolikusok 61
Popovics Béla:
A magyar cserkészet Kárpátalján 67
Brenzovics László:
Nehéz körülmények között 74
Beregszászi Anikó:
Magyar helységnevek Kárpátalján 85
Balla D. Károly:
Előítéletek és beilleszkedési zavarok 92
Riskó György:
Mai magyar alkotók Kárpátalján 107
Tóth István:
Ruszin autonóm törekvések és Trianon 129
Soós Kálmán:
Történelmi lecke tanároknak és tanulóknak 142
Dömöcki András:
A novemberi manifesztum 164
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Útközben Útközben

A lapélek foltosak.

Állapot:
1.740 ,-Ft
9 pont kapható
Kosárba