Útban a szociális Európa felé

Tartalom

Bevezető 9
I. A szociális dimenzió fogalmának és gyakorlatának kialakulása az EU-ban 11
1. A kezdetek és az alapjogok: az Európai Gazdasági Közösség Alapító Szerződése,
a Római Szerződés (Róma, 1957) 12
2. 1960-as-1970-es évek: konferenciák, csúcsértekezletek, akcióprogramok 15
3. Előtérben a szociális dimenzió 16
4. Az egységes belső piac előkészítése: az Egységes Európai Okmány (Hága, 1986) 19
5. A dolgozók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Karta és előzményei 25
5.1. Kísérlet a Szociális Karta gyakorlatba történő átültetésére:
az akcióprogram (1990), a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv (1991) 32
6. Az egységes belső piac létrehozása: az Európai Unióról szóló
Szerződés (Maastricht, 1992) és szociális vonatkozásai 35
7. Fehér könyvek (1993, 1994, 1995) 37
8. Az 1996-1997-es Kormányközi Konferencia. Az Amszterdami Szerződés 41
II. A társadalompolitika és a szociális témakör helye az EU
intézményrendszerében és döntéshozásában 47
1. A társadalompolitikai döntések főbb színhelyei 47
1.1. Az Európai Unió Tanácsa, röviden a Tanács 48
1.2. Európai Bizottság 50
1.3. Európai Parlament 51
1.4. Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 53
1.5. Az EU intézmények és a döntéshozatal átláthatósága 54
2. Együttműködési és az együttes döntési eljárás 55
3. Közösségi segély és fejlesztési alapok a szociális dimenzió szolgálatában 57
3.1. Az Európai Szociális Alap, mint a Strukturális Alap része 57
3.2. A regionalitás előtérbe kerülése, az Európai Regionális Fejlesztési Alap 61
3.2.1. Statisztikai területi egységek jegyzéke, azaz a NUTS
(Nomenclature des Unités territoriales statistiques) 62
III. A szociális dimenzió az EU jogalkotásában 67
1. Közösségi jogforrások és jogi intézmények 67
1.1. Jogforrások 67
1.2. Az Európai Közösség Bírósága 69
1.3. A Közösség hivatalos közlönye 69
2. Alapelvek 69
2.1. A szubszidiaritás elve 69
2.2. A szupremáció elve 71
2.3. A munkavállalók számára a közösséginél kedvezőbb nemzeti
szabályozás elsőbbsége 71
2.4. Az azonos bérezés és az egyenlő elbírálás elve 71
2.5. A szociális szféra jogharmonizációjánál alkalmazandó elv 73
3. A szociális dimenziót és a munkaügyet érintő EU törvények, direktívák
és ajánlások 74
3.1. A Tanács ajánlása a társadalombiztosítás alapelveiről 74
3.2. Nők, férfiak, nyugdíjasok 80
3.3. Az EU szociális törvényei és a munkaerőpiac rugalmasítása 85
3.4. Vélemények a jogszabályok hatásáról 86
3.5. A munkavállalók szabad mozgásának közösségi szintű szabályozása 88
3.6. A munkafeltételeket érintő közösségi útmutatások 92
3.7. Munkavállalói jogok védelme 94
4. A munkaügyi és szociális EU jogszabályok eltérő alkalmazása az egyes
tagországokban 97
5. Hazai munkajog-harmonizáció 99
TV. A szabad munkaerőáramlás és a munkafeltételek kérdése 105
1. Alacsony individuális mobilitási készség 109
2. A mobilitást gyengítő tényezők 111
3. A munkafeltételek harmonizálásának kérdése 113
3.1. Munkaidő 113
3.2. Bérek 118
3.3. Társadalombiztosítási rendszerek az Európai Unióban: új tendenciák 121
V. A foglalkoztatáspolitika előtérbe kerülése az EU-ban 129
1. Foglalkoztatás-munkanélküliség 129
2. A foglalkoztatáspolitika helye a Közösségben 131
3. Eszközök és állomások 132
3.1. Az EU foglalkoztatási adatbankjai (Employment Observatory, SYSDEM,
MISEP) 133
3.2. Közösségi foglalkoztatási kezdeményezések 133
3.3. A munkaerő elbocsátását megnehezítő szabályozások javaslata 133
3.4. Az Európai Tanács akcióterve, 1993. december 134
3.5. Az Európa Tanács 1994. évi esseni ülése 134
3.6. Az EU kormányfők Cannes-i csúcstalálkozója 135
3.7. Az 1996 évi EU Kormányközi Konferencia 135
3.8. Európai Bizalmi Paktum 136
3.9. Országos paktumok a foglalkoztatás növeléséért 136
3.10. Zöld könyv 138
3.11. Luxemburg, 1997 november, Foglalkozási Csúcs: fordulópont
a foglalkoztatás kezelésében 139
VI. A munkaerőpiac rugalmasítása és az un. atipikus munkák 243
1. Flexibilizálás-flexibilitás 144
2. Munkaerőpiaci modellek 147
3. Atipikus munkák fajtái 148
3.1. Részmunkaidős munkaviszony 148
3.2. Szerződéses munkaviszonyok 150
3.3.Időszakos foglalkoztatások 151
3.4. Az egynapos munkaszerződés 152
3.5. Önfoglalkoztatás (self-employment) 153
3.6. Otthon végzett munka (home working) 154
4. A munkaerőpiacról/ra történő ki/belépést elősegítő eszközök 155
VB. A szakszervezetek és a munkaerőpiac 159
1. Szakszervezetek és a munkaerőpiaci flexibilizálás 159
1.1. Kompromisszum-készség flexibilizálás témakörben 160
1.2. A rugalmasítás szabályozása Az atipikus munka, mint a foglalkoztatási
paktumok tipikus része a jövőben? 162
2. Minimális bér és kollektív alku az EU-ban 164
2.1. A minimális bér, mint védekezés az ún. szociális dömpinggel szemben 166
2.2. Felmentés a minimális bér alól 167
3. Érdekképviselet az Európai Unió szintjén 167
VIII. Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv létrejötte és gyakorlata 169
1. Előzmények 169
2. A 94/45 számú EK irányelv 170
3. Az irányelv alkalmazása 174
Befejezés 179
Irodalom 183
Melléklet 189

Témakörök