| I-IX. fejezet | |
| Bevezetés | 1 |
| A fizika | 1 |
| A fizika tárgya | 1 |
| Elmélet és megfigyelés | 3 |
| Miért szükséges a matematika? | 4 |
| Hogyan használjuk ezt a könyvet? | 5 |
| Egyenesvonalú mozgások | 7 |
| Bevezetés | 7 |
| Tér és idő mérése | 7 |
| Mértékegységek átszámítása | 11 |
| Koordinátarendszerek és vonatkoztatási rendszerek | 13 |
| Hely, elmozdulás, sebesség és sebességvektor | 14 |
| A gyorsulás | 19 |
| Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai egyenletei | 20 |
| A kinematikai egyenletek levezetése differenciálszámítással | 24 |
| Az elmozdulás, sebesség és gyorsulás közötti összefüggés grafikus értelmezése | 28 |
| A dimenzióanalízis | 28 |
| Példák - magyarázattal | 29 |
| Síkbeli és térbeli mozgás | 41 |
| Bevezetés | 41 |
| Kétdimenziós koordinátarendszerek és a helyzetvektor | 41 |
| A r elmozdulásvektor | 43 |
| Vektorok összeadása és kivonása | 44 |
| Térbeli vektorok | 48 |
| A sík- és térbeli mozgás sebessége és gyorsulása | 50 |
| Hajítások | 54 |
| Körmozgás | 65 |
| Bevezetés | 65 |
| Síkbeli polárkoordináták | 65 |
| A körmozgás sebessége és gyorsulása | 66 |
| Általános görbe vonalú mozgás | 70 |
| A Newton-féle mozgástörvények | 75 |
| Bevezetés | 75 |
| Megfigyelések és kísérletek a pontszerű részecskék mozgására vonatkozóan | 76 |
| A kísérleti eredmények elemzése | 80 |
| Az impulzus | 82 |
| Newton második törvénye | 83 |
| Tömeg és súly | 84 |
| Newton második törvényének alkalmazása | 86 |
| Húzó- és nyomóerő | 89 |
| Súrlódás | 93 |
| Newton harmadik törvénye | 99 |
| Távlatok | 115 |
| Munka, energia, teljesítmény | 117 |
| Bevezetés | 117 |
| A munka | 118 |
| Változó erő munkája | 122 |
| A kinetikus energia és a munkatétel | 126 |
| A helyzeti (potenciális) energia | 132 |
| A súrlódási erő és a súrlódási hő | 134 |
| A munkatétel átfogalmazása | 136 |
| Belső energiaforrások | 140 |
| A teljesítmény | 142 |
| A hatásfok | 144 |
| Erőátvitel | 147 |
| Konzervatív erők és az energiamegmaradás | 159 |
| Bevezetés | 159 |
| Konzervatív erők | 160 |
| Nem-konzervatív erők | 162 |
| Konzervatív erők és a potenciális energia | 162 |
| A mechanikai energia megmaradása | 164 |
| Energiadiagramok | 169 |
| Az energiamegmaradás súrlódásos rendszerekben | 173 |
| Az impulzusmegmaradás | 183 |
| Bevezetés | 183 |
| Az impulzusmegmaradás | 183 |
| Az erőimpulzus | 188 |
| Folytonosan változó impulzus | 190 |
| A rakétamozgás | 193 |
| Ütközések | 203 |
| Bevezetés | 203 |
| Rugalmas és rugalmatlan ütközések | 204 |
| A tömegközéppont és a tömegközéppont tétel | 209 |
| A relatív sebességek meghatározása geometriai módszerrel | 212 |
| Pontrendszer impulzusa és mozgási energiája | 215 |
| Ütközések leírása tömegközépponthoz rögzített koordinátarendszerben | 218 |
| Távlatok | 228 |
| XVI. fejezet | |
| A gravitáció | 375 |
| Bevezetés | 375 |
| A Kepler törvények | 376 |
| Newton tömegvonzási törvénye | 377 |
| Pontszerű és kiterjedt test között fellépő gravitációs erők | 380 |
| A gravitációs mező | 386 |
| A gravitációs potenciális energia | 389 |
| A szökési sebesség és a kötési energia | 390 |
| A mesterséges holdak mozgásának energiaviszonyai | 392 |
| XXIV-XXXIV. fejezet | |
| A Coulomb törvény és az elektromos erőtér | 567 |
| Bevezetés | 567 |
| Elektrosztatikus erők | 568 |
| Vezetők és szigetelők | 570 |
| A Coulomb törvény | 571 |
| Az elektromos erőtér | 575 |
| Az elektromos dipólus | 578 |
| Folytonos töltéseloszlások által létrehozott elektromos erőterek | 583 |
| Gauss törvénye | 595 |
| Bevezetés | 595 |
| Az elektromos fluxus | 595 |
| A Gauss törvény | 598 |
| A Gauss törvény és az elektromos vezetők | 606 |
| Az elektromos potenciál | 613 |
| Bevezetés | 613 |
| Az elektromos potenciál | 613 |
| A V potenciál gradiense | 625 |
| Ekvipotenciális felületek | 627 |
| Kondenzátor és az elektromos erőtér energiája | 635 |
| Bevezetés | 635 |
| A kapacitás fogalma | 635 |
| Kondenzátorok kapcsolása | 640 |
| Dielektrikumok | 642 |
| A kondenzátor energiája | 645 |
| Az elektromos erőtér energiája | 648 |
| Az elektromos áram és az ellenállás | 655 |
| Bevezetés | 655 |
| Az E elektromotoros erő | 655 |
| Az elektromos áram | 657 |
| Az elektromos ellenállás | 660 |
| Az Ohm törvény | 662 |
| A Joule törvény | 663 |
| Az áramsűrűség és a vezetőképesség | 666 |
| Egyenáramú áramkörök | 675 |
| Bevezetés | 675 |
| Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások | 675 |
| Sokhurkú áramkörök és a Kirchhoff törvények | 678 |
| A szuperpozíció elve | 680 |
| Alkalmazások | 684 |
| Az RC-körök | 690 |
| A mágneses erőtér | 705 |
| Bevezetés | 705 |
| A mágneses erőtér | 705 |
| Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben | 707 |
| A Lorentz-erő | 712 |
| A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő | 713 |
| Mágneses dipólusok | 715 |
| Alkalmazások | 718 |
| A mágneses fluxus | 724 |
| Néhány megjegyzés a mértékegységekről | 725 |
| A mágneses erőtér forrása | 733 |
| Bevezetés | 733 |
| A Biot-Savart törvény | 733 |
| Az Ampére törvény | 738 |
| A Faraday törvény és az induktivitás | 749 |
| Bevezetés | 749 |
| A Faraday törvény | 749 |
| A mozgási indukció | 752 |
| A Lenz törvény | 757 |
| Az örvényáramok | 758 |
| Az önindukció | 759 |
| A kölcsönös indukció | 761 |
| RL áramkörök | 763 |
| Az önindukciós tekercs energiája | 766 |
| Az anyag mágneses tulajdonságai | 775 |
| Bevezetés | 775 |
| Az anyagok mágneses tulajdonságai | 775 |
| A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor | 780 |
| A mágneses hiszterézis | 782 |
| XXXIV-XLV. fejezet | |
| Váltakozó áramú áramkörök | 787 |
| Bevezetés | 787 |
| Egyszerű váltakozó áramú körök | 788 |
| Sorba kapcsolt RLC-áramkörök | 792 |
| Sorba kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 795 |
| Párhuzamosan kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 799 |
| Rezonancia-jelenségek | 801 |
| A váltakozó áramú áramkörök teljesítménye | 805 |
| Transzformátorok | 809 |
| Geometriai optika I. - A fényvisszaverődés | 847 |
| Bevezető | 847 |
| Hullámfrontok és fénysugarak | 848 |
| A Huygens-elv | 849 |
| A fényvisszaverődés síktükrön | 850 |
| Fényvisszaverődés gömbtükrön | 854 |
| A sugárdiagram és a nagyítás | 861 |
| Geometrikai optika II. - A fénytörés | 869 |
| Bevezetés | 869 |
| Fénytörés sík felületen | 869 |
| Teljes visszaverődés | 874 |
| Fénytörés gömbfelületen | 877 |
| Vékony lencsék | 879 |
| A dioptria | 882 |
| A vékony lencse sugármenetei és a kép nagysága | 883 |
| Lencserendszerek | 886 |
| Optikai eszközök | 888 |
| Lencsehibák | 897 |
| Fizikai optika I. - Az interferencia | 907 |
| Bevezetés | 907 |
| Kétréses interferencia | 907 |
| Többréses interferencia | 916 |
| Interferencia vékony rétegeken | 918 |
| A Michelson-féle interferométer | 921 |
| Fizikai optika II. - A diffrakció | 929 |
| Bevezetés | 929 |
| Elhajlás résen | 930 |
| Elhajlás köralakú nyíláson | 937 |
| Elhajlás rácson | 939 |
| A röntgen-diffrakció | 946 |
| A Fresnel-féle diffrakció - Köralakú nyílások és akadályok | 948 |
| A Fresnel-féle zónalemez | 950 |
| A holográfia | 951 |
| A poláros fény | 959 |
| Bevezetés | 959 |
| A polárszűrő | 961 |
| Polarizáció visszaverődéskor és szóráskor | 962 |
| A kettőstörés | 964 |
| A fázistoló lemezek és a cirkuláris polarizáció | 966 |
| Az optikai aktivitás | 969 |
| Interferenciaszínek és a feszültségoptika | 970 |
| A speciális relativitáselmélet | 977 |
| Bevezetés | 977 |
| A Galilei-transzformáció | 978 |
| A speciális relativitáselmélet alap-posztulátumai | 982 |
| Az órák szinkronizálása | 983 |
| A Lorentz-transzformáció | 983 |
| Az órák összeigazítása | 986 |
| A mozgás irányával párhuzamos hosszmérések eredményeinek összehasonlítása | 988 |
| A sajátidő és a nyugalmi hossz | 989 |
| A relativisztikus impulzus | 990 |
| Jegyzet a nyugalmi tömegről | 994 |
| A relativisztikus sebességösszeadás | 994 |
| A relativisztikus energia | 996 |
| A mozgó órák aszinkronitása | 1001 |
| Az ikerparadoxon | 1004 |
| A relativitáselmélet és az elektromágnesesség | 1007 |
| Az általános relativitás elmélete | 1009 |
| A sugárzás kvantumos természete (A hullámok részecsketermészete) | 1019 |
| Bevezetés | 1019 |
| A feketetest sugárzásának spektruma | 1020 |
| A feketetest sugárzás különböző értelmezései | 1021 |
| Planck elmélete | 1024 |
| A fényelektromos hatás | 1027 |
| A Compton-effektus és a párkeltés | 1034 |
| Az elektromágneses sugárzás kettős természete | 1036 |
| A részecskék hullámtermészete | 1045 |
| Bevezetés | 1045 |
| Az atommodellek | 1045 |
| A korrespondencia-elv | 1051 |
| A de Broglie-hullámok | 1052 |
| A Davisson-Germer-kísérlet | 1054 |
| A hullámmechanika | 1058 |
| Az alagúteffektus | 1063 |
| A határozatlansági elv | 1064 |
| A komplementaritási elv | 1069 |
| A kvantumelmélet fejlődésének rövid időrendi táblázata | 1070 |
| Atomfizika | 1075 |
| Bevezetés | 1075 |
| A Schrödinger-féle hullámegyenlet | 1077 |
| Az elektronspin és a finomszerkezet | 1081 |
| A spin-pálya csatolás | 1081 |
| A hidrogénatom kvantumállapotai | 1083 |
| A hidrogén energiaszint-diagramja | 1084 |
| A hidrogén-atom hullámfüggvényei | 1085 |
| A Pauli-féle kizárási elv és az elemek periódusos rendszere | 1089 |
| A röntgensugarak | 1092 |
| A lézer | 1094 |
| Atommagfizika | 1101 |
| Bevezetés | 1101 |
| Az atommag leírása | 1101 |
| Az atommag tömege és kötési energiája | 1104 |
| Radioaktív bomlás és felezési idő | 1108 |
| A radioaktív bomlás fajtái | 1111 |
| Az atommag hatáskeresztmetszete | 1121 |
| Magreakciók | 1123 |
| Az atomenergia | 1127 |
| A részecskefizika története és jelenlegi állása | 1135 |
| Bevezetés | 1135 |
| Új korszak kezdete | 1135 |
| Színek (Colors), Ízek (Flavors), QED és QCD | 1138 |
| Színkorlátok | 1139 |
| Gyenge folyamatok, generációk, leptonszám | 1140 |
| Egyesítés és a jövő | 1142 |
| Kozmikus összefüggések | 1143 |
| Utószó | 1144 |
| Függelék | |
| Az 1-23 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai | |
| A 24-45 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai | |
Folytatás Microsoft-tal