| Bevezetés | 1 |
| A fizika | 1 |
| A fizika tárgya | 1 |
| Elmélet és megfigyelés | 3 |
| Miért szükséges a matematika? | 4 |
| Hogyan használjuk ezt a könyvet? | 5 |
| Egyenesvonalú mozgások | 7 |
| Bevezetés | 7 |
| Tér és idő mérése | 7 |
| Mértékegységek átszámítása | 11 |
| Koordinátarendszerek és vonatkoztatási rendszerek | 13 |
| Hely, elmozdulás, sebesség és sebességvektor | 14 |
| A gyorsulás | 19 |
| Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai egyenletei | 20 |
| A kinematikai egyenletek levezetése differenciálszámítással | 24 |
| Az elmozdulás, sebesség és gyorsulás közötti összefüggés grafikus értelmezése | 28 |
| A dimenzióanalízis | 28 |
| Példák - magyarázattal | 29 |
| Síkbeli és térbeli mozgás | 41 |
| Bevezetés | 41 |
| Kétdimenziós koordinátarendszerek és a helyzetvektor | 41 |
| A r elmozdulásvektor | 43 |
| Vektorok összeadása és kivonása | 44 |
| Térbeli vektorok | 48 |
| A sík- és térbeli mozgás sebessége és gyorsulása | 50 |
| Hajítások | 54 |
| Körmozgás | 65 |
| Bevezetés | 65 |
| Síkbeli polárkoordináták | 65 |
| A körmozgás sebessége és gyorsulása | 66 |
| Általános görbe vonalú mozgás | 70 |
| A Newton-féle mozgástörvények | 75 |
| Bevezetés | 75 |
| Megfigyelések és kísérletek a pontszerű részecskék mozgására vonatkozóan | 76 |
| A kísérleti eredmények elemzése | 80 |
| Az impulzus | 82 |
| Newton második törvénye | 83 |
| Tömeg és súly | 84 |
| Newton második törvényének alkalmazása | 86 |
| Húzó- és nyomóerő | 89 |
| Súrlódás | 93 |
| Newton harmadik törvénye | 99 |
| Távlatok | 115 |
| Munka, energia, teljesítmény | 117 |
| Bevezetés | 117 |
| A munka | 118 |
| Változó erő munkája | 122 |
| A kinetikus energia és a munkatétel | 126 |
| A helyzeti (potenciális) energia | 132 |
| A súrlódási erő és a súrlódási hő | 134 |
| A munkatétel átfogalmazása | 136 |
| Belső energiaforrások | 140 |
| A teljesítmény | 142 |
| A hatásfok | 144 |
| Erőátvitel | 147 |
| Konzervatív erők és az energiamegmaradás | 159 |
| Bevezetés | 159 |
| Konzervatív erők | 160 |
| Nem-konzervatív erők | 162 |
| Konzervatív erők és a potenciális energia | 162 |
| A mechanikai energia megmaradása | 164 |
| Energiadiagramok | 169 |
| Az energiamegmaradás súrlódásos rendszerekben | 173 |
| Az impulzusmegmaradás | 183 |
| Bevezetés | 183 |
| Az impulzusmegmaradás | 183 |
| Az erőimpulzus | 188 |
| Folytonosan változó impulzus | 190 |
| A rakétamozgás | 193 |
| Ütközések | 203 |
| Bevezetés | 203 |
| Rugalmas és rugalmatlan ütközések | 204 |
| A tömegközéppont és a tömegközéppont tétel | 209 |
| A relatív sebességek meghatározása geometriai módszerrel | 212 |
| Pontrendszer impulzusa és mozgási energiája | 215 |
| Ütközések leírása tömegközépponthoz rögzített koordinátarendszerben | 218 |
| Távlatok | 228 |
| Forgatónyomaték és forgási egyensúly | 229 |
| Bevezetés | 229 |
| A forgatónyomaték | 230 |
| A forgatónyomaték-vektor | 232 |
| A súlypont és a tömegközéppont | 235 |
| Egyensúly | 241 |
| Merev testek statikai egyensúlyban | 242 |
| A merev test forgó mozgásának kinematikája | 257 |
| Bevezetés | 257 |
| A forgás kinematikai leírása | 257 |
| A forgó mozgásra vonatkozó kinematikai összefüggések | 259 |
| Gördülés (csúszás nélkül) | 264 |
| A forgó mozgás dinamikája I. (forgás rögzített tengely körül) | 269 |
| Bevezetés | 269 |
| A tehetetlenségi nyomaték | 269 |
| Folytonos tömegeloszlású testek tehetetlenségi nyomatékának meghatározása | 271 |
| Az inerciasugár | 273 |
| Az impulzusmomentum (perdület) | 274 |
| Rögzített szimmetriatengelye körül forgó merev test mozgása | 276 |
| A forgó mozgás alapegyenlete | 277 |
| Az impulzusmomentum (perdület) megmaradása | 282 |
| A forgó testen végzett munka és a forgási energia | 286 |
| Dinamikai kiegyensúlyozatlanság | 289 |
| A forgó mozgás dinamikája II. (forgás mozgó tengely körül) | 299 |
| Bevezetés | 299 |
| Testek általános mozgása | 299 |
| Felületen való gördülés | 300 |
| A párhuzamos tengelyek tétele (Steiner tétel) | 304 |
| Térbeli általános mozgás | 307 |
| A pörgettyű | 311 |
| A mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, tehetetlenségi erők | 321 |
| Bevezetés | 321 |
| Fiktív erők | 322 |
| Egyenesvonalú gyorsuló koordinátarendszerek | 322 |
| Forgó koordinátarendszerek | 327 |
| A centrifugális erő és a Coriolis erő | 328 |
| Megjegyzések | 334 |
| Rezgések | 343 |
| Bevezetés | 343 |
| Egyszerű harmonikus rezgő mozgás | 344 |
| A harmonikus rezgő mozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata | 350 |
| A harmonikus rezgő mozgás energiaviszonyai | 352 |
| A fonálinga | 355 |
| A torziós inga | 357 |
| A fizikai inga | 358 |
| A rezonancia | 361 |
| Az anyag rugalmas tulajdonságai | 369 |
| A gravitáció | 375 |
| Bevezetés | 375 |
| A Kepler törvények | 376 |
| Newton tömegvonzási törvénye | 377 |
| Pontszerű és kiterjedt test között fellépő gravitációs erők | 380 |
| A gravitációs mező | 386 |
| A gravitációs potenciális energia | 389 |
| A szökési sebesség és a kötési energia | 390 |
| A mesterséges holdak mozgásának energiaviszonyai | 392 |
| Folyadékok | 401 |
| Bevezetés | 401 |
| A sűrűség | 402 |
| A nyomás | 403 |
| Pascal törvénye és az Arkhimédész törvény | 406 |
| Folyadékok áramlása | 409 |
| A Bernoulli törvény | 411 |
| Példák a Bernoulli effektusra | 414 |
| Hullámmozgás | 423 |
| Bevezetés | 423 |
| A hullámegyenlet | 425 |
| A hullámegyenlet általános megoldása | 427 |
| A hullámegyenlet megoldása egy speciális esetben | 429 |
| A hullám terjedési sebessége | 430 |
| Síkbeli és térbeli hullámok | 432 |
| A hullámmozgás energiaviszonyai | 436 |
| Hullámok visszaverődése | 438 |
| A szuperpozíció elve, állóhullámok | 439 |
| A Doppler jelenség | 442 |
| A lökéshullámok | 444 |
| A lebegés | 444 |
| Hőmennyiség és hőmérséklet | 453 |
| Bevezetés | 453 |
| A hőmérséklet | 453 |
| Hőtágulás | 456 |
| A hőmennyiség | 456 |
| Hőfelvétel és fázisátalakulás | 462 |
| Hővezetés | 468 |
| Hőterjedés áramlással | 469 |
| Hőterjedés sugárzással | 471 |
| Az állandó térfogatú gázhőmérő | 476 |
| Az ideális gáz és a kinetikus gázelmélet | 483 |
| Bevezetés | 483 |
| Az ideális gáz | 484 |
| Az ideális gázmodell | 491 |
| A termodinamika első főtétele | 503 |
| Bevezetés | 503 |
| Alapfogalmak | 503 |
| A hő, az energia, a munka és az első főtétel | 505 |
| Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok | 508 |
| Speciális folyamatok és mólhőik | 508 |
| Szabadsági fokok és az ekvipartíció tétele | 520 |
| Vezérfonal egy helyes elmélet megalapozásához | 525 |
| Szilárd testek fajlagos hőkapacitása | 526 |
| A termodinamika második főtétele | 529 |
| Bevezetés | 529 |
| A második főtétel | 530 |
| A Carnot körfolyamat | 531 |
| Hőreőgépek hatásfoka | 534 |
| Néhány hőerőgép típus | 537 |
| Az elérhető legnagyobb hatásfok - a Carnot körfolyamat hatásfoka | 540 |
| A Kelvin-féle abszolút hőmérsékleti skála | 541 |
| A termodinamika harmadik főtétele | 542 |
| Az entrópia | 547 |
| Bevezetés | 547 |
| Entrópia makroszkópikus szempontból | 548 |
| Entrópia vizsgálata mikroszkópikus szempontból | 552 |
| Az entrópia és a második főtétel | 554 |
| Az entrópia és a nem felhasználható energia | 557 |
| Entrópia és információ | 561 |
| Örökmozgók | 561 |
| A Coulomb törvény és az elektromos erőtér | 567 |
| Bevezetés | 567 |
| Elektrosztatikus erők | 568 |
| Vezetők és szigetelők | 570 |
| A Coulomb törvény | 571 |
| Az elektromos erőtér | 575 |
| Az elektromos dipólus | 578 |
| Folytonos töltéseloszlások által létrehozott elektromos erőterek | 583 |
| Gauss törvénye | 595 |
| Bevezetés | 595 |
| Az elektromos fluxus | 595 |
| A Gauss törvény | 598 |
| A Gauss törvény és az elektromos vezetők | 606 |
| Az elektromos potenciál | 613 |
| Bevezetés | 613 |
| Az elektromos potenciál | 613 |
| A V potenciál gradiense | 625 |
| Ekvipotenciális felületek | 627 |
| Kondenzátor és az elektromos erőtér energiája | 635 |
| Bevezetés | 635 |
| A kapacitás fogalma | 635 |
| Kondenzátorok kapcsolása | 640 |
| Dielektrikumok | 642 |
| A kondenzátor energiája | 645 |
| Az elektromos erőtér energiája | 648 |
| Az elektromos áram és az ellenállás | 655 |
| Bevezetés | 655 |
| Az E elektromotoros erő | 655 |
| Az elektromos áram | 657 |
| Az elektromos ellenállás | 660 |
| Az Ohm törvny | 662 |
| A Joule törvény | 663 |
| Az áramsűrűség és a vezetőképesség | 666 |
| Egyenáramú áramkörök | 675 |
| Bevezetés | 675 |
| Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások | 675 |
| Sokhurkú áramkörök és a Kirchhoff törvények | 678 |
| A szuperpozíció elve | 680 |
| Alkalmazások | 684 |
| Az RC-körök | 690 |
| A mágneses erőtér | 705 |
| Bevezetés | 705 |
| A mágneses erőtér | 705 |
| Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben | 707 |
| A Lorentz-erő | 712 |
| A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő | 713 |
| Mágneses dipólusok | 715 |
| Alkalmazások | 718 |
| A mágneses fluxus | 724 |
| Néhány megjegyzés a mértékegységekről | 725 |
| A mágneses erőtér forrása | 733 |
| Bevezetés | 733 |
| A Biot-Savart törvény | 733 |
| Az Ampére törvény | 738 |
| A Faraday törvény és az induktivitás | 749 |
| Bevezetés | 749 |
| A Faraday törvény | 749 |
| A mozgási indukció | 752 |
| A Lenz törvény | 757 |
| Az örvényáramok | 758 |
| Az önindukció | 759 |
| A kölcsönös indukció | 761 |
| RL áramkörök | 763 |
| Az önindukciós tekercs energiája | 766 |
| Az anyag mágneses tulajdonságai | 775 |
| Bevezetés | 775 |
| Az anyagok mágneses tulajdonságai | 775 |
| A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor | 780 |
| A mágneses hiszterézis | 782 |
| Váltakozó áramú áramkörök | 787 |
| Bevezetés | 787 |
| Egyszerű váltakozó áramú körök | 788 |
| Sorba kapcsolt RLC-áramkörök | 792 |
| Sorba kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 795 |
| Párhuzamosan kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 799 |
| Rezonancia-jelenségek | 801 |
| A váltakozó áramú áramkörök teljesítménye | 805 |
| Transzformátorok | 809 |
| Geometriai optika I. - A fényvisszaverődés | 847 |
| Bevezető | 847 |
| Hullámfrontok és fénysugarak | 848 |
| A Huygens-elv | 849 |
| A fényvisszaverődés síktükrön | 850 |
| Fényvisszaverődés gömbtükrön | 854 |
| A sugárdiagram és a nagyítás | 861 |
| Geometrikai optika II. - A fénytörés | 869 |
| Bevezetés | 869 |
| Fénytörés sík felületen | 869 |
| Teljes visszaverődés | 874 |
| Fénytörés gömbfelületen | 877 |
| Vékony lencsék | 879 |
| A dioptria | 882 |
| A vékony lencse sugármenetei és a kép nagysága | 883 |
| Lencserendszerek | 886 |
| Optikai eszközök | 888 |
| Lencsehibák | 897 |
| Fizikai optika I. - Az interferencia | 907 |
| Bevezetés | 907 |
| Kétréses interferencia | 907 |
| Többréses interferencia | 916 |
| Interferencia vékony rétegeken | 918 |
| A Michelson-féle interferométer | 921 |
| Fizikai optika II. - A diffrakció | 929 |
| Bevezetés | 929 |
| Elhajlás résen | 930 |
| Elhajlás köralakú nyíláson | 937 |
| Elhajlás rácson | 939 |
| A röntgen-diffrakció | 946 |
| A Fresnel-féle diffrakció - Köralakú nyílások és akadályok | 948 |
| A Fresnel-féle zónalemez | 950 |
| A holográfia | 951 |
| A poláros fény | 959 |
| Bevezetés | 959 |
| A polárszűrő | 961 |
| Polarizáció visszaverődéskor és szóráskor | 962 |
| A kettőstörés | 964 |
| A fázistoló lemezek és a cirkuláris polarizáció | 966 |
| Az optikai aktivitás | 969 |
| Interferenciaszínek és a feszültségoptika | 970 |
| A speciális relativitáselmélet | 977 |
| Bevezetés | 977 |
| A Galilei-transzformáció | 978 |
| A speciális relativitáselmélet alap-posztulátumai | 982 |
| Az órák szinkronizálása | 983 |
| A Lorentz-transzformáció | 983 |
| Az órák összeigazítása | 986 |
| A mozgás irányával párhuzamos hosszmérések eredményeinek összehasonlítása | 988 |
| A sajátidő és a nyugalmi hossz | 989 |
| A relativisztikus impulzus | 990 |
| Jegyzet a nyugalmi tömegről | 994 |
| A relativisztikus sebességösszeadás | 994 |
| A relativisztikus energia | 996 |
| A mozgó órák aszinkronitása | 1001 |
| Az ikerparadoxon | 1004 |
| A relativitáselmélet és az elektromágnesesség | 1007 |
| Az általános relativitás elmélete | 1009 |
| A sugárzás kvantumos természete (A hullámok részecsketermészete) | 1019 |
| Bevezetés | 1019 |
| A feketetest sugárzásának spektruma | 1020 |
| A feketetest sugárzás különböző értelmezései | 1021 |
| Planck elmélete | 1024 |
| A fényelektromos hatás | 1027 |
| A Compton-effektus és a párkeltés | 1034 |
| Az elektromágneses sugárzás kettős természete | 1036 |
| A részecskék hullámtermészete | 1045 |
| Bevezetés | 1045 |
| Az atommodellek | 1045 |
| A korrespondencia-elv | 1051 |
| A de Broglie-hullámok | 1052 |
| A Davisson-Germer-kísérlet | 1054 |
| A hullámmechanika | 1058 |
| Az alagúteffektus | 1063 |
| A határozatlansági elv | 1064 |
| A komplementaritási elv | 1069 |
| A kvantumelmélet fejlődésének rövid időrendi táblázata | 1070 |
| Atomfizika | 1075 |
| Bevezetés | 1075 |
| A Schrödinger-féle hullámegyenlet | 1077 |
| Az elektronspin és a finomszerkezet | 1081 |
| A spin-pálya csatolás | 1081 |
| A hidrogénatom kvantumállapotai | 1083 |
| A hidrogén energiaszint-diagramja | 1084 |
| A hidrogén-atom hullámfüggvényei | 1085 |
| A Pauli-féle kizárási elv és az elemek periódusos rendszere | 1089 |
| A röntgensugarak | 1092 |
| A lézer | 1094 |
| Atommagfizika | 1101 |
| Bevezetés | 1101 |
| Az atommag leírása | 1101 |
| Az atommag tömege és kötési energiája | 1104 |
| Radioaktív bomlás és felezési idő | 1108 |
| A radioaktív bomlás fajtái | 1111 |
| Az atommag hatáskeresztmetszete | 1121 |
| Magreakciók | 1123 |
| Az atomenergia | 1127 |
| A részecskefizika története és jelenlegi állása | 1135 |
| Bevezetés | 1135 |
| Új korszak kezdete | 1135 |
| Színek (Colors), Ízek (Flavors), QED és QCD | 1138 |
| Színkorlátok | 1139 |
| Gyenge folyamatok, generációk, leptonszám | 1140 |
| Egyesítés és a jövő | 1142 |
| Kozmikus összefüggések | 1143 |
| Utószó | 1144 |
| Függelék | A1 |
| Az 1-23 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai | A17 |
| A 24-45 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai | A21 |
Folytatás Microsoft-tal