kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | LSI Oktatóközpont |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 1.151 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 20 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrált. A könyv végén 26 oldalnyi függelék található. |
Bevezetés | 1 |
A fizika | 1 |
A fizika tárgya | 1 |
Elmélet és megfigyelés | 3 |
Miért szükséges a matematika? | 4 |
Hogyan használjuk ezt a könyvet? | 5 |
Egyenesvonalú mozgások | 7 |
Bevezetés | 7 |
Tér és idő mérése | 7 |
Mértékegységek átszámítása | 11 |
Koordinátarendszerek és vonatkoztatási rendszerek | 13 |
Hely, elmozdulás, sebesség és sebességvektor | 14 |
A gyorsulás | 19 |
Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai egyenletei | 20 |
A kinematikai egyenletek levezetése differenciálszámítással | 24 |
Az elmozdulás, sebesség és gyorsulás közötti összefüggés grafikus értelmezése | 28 |
A dimenzióanalízis | 28 |
Példák - magyarázattal | 29 |
Síkbeli és térbeli mozgás | 41 |
Bevezetés | 41 |
Kétdimenziós koordinátarendszerek és a helyzetvektor | 41 |
A r elmozdulásvektor | 43 |
Vektorok összeadása és kivonása | 44 |
Térbeli vektorok | 48 |
A sík- és térbeli mozgás sebessége és gyorsulása | 50 |
Hajítások | 54 |
Körmozgás | 65 |
Bevezetés | 65 |
Síkbeli polárkoordináták | 65 |
A körmozgás sebessége és gyorsulása | 66 |
Általános görbe vonalú mozgás | 70 |
A Newton-féle mozgástörvények | 75 |
Bevezetés | 75 |
Megfigyelések és kísérletek a pontszerű részecskék mozgására vonatkozóan | 76 |
A kísérleti eredmények elemzése | 80 |
Az impulzus | 82 |
Newton második törvénye | 83 |
Tömeg és súly | 84 |
Newton második törvényének alkalmazása | 86 |
Húzó- és nyomóerő | 89 |
Súrlódás | 93 |
Newton harmadik törvénye | 99 |
Távlatok | 115 |
Munka, energia, teljesítmény | 117 |
Bevezetés | 117 |
A munka | 118 |
Változó erő munkája | 122 |
A kinetikus energia és a munkatétel | 126 |
A helyzeti (potenciális) energia | 132 |
A súrlódási erő és a súrlódási hő | 134 |
A munkatétel átfogalmazása | 136 |
Belső energiaforrások | 140 |
A teljesítmény | 142 |
A hatásfok | 144 |
Erőátvitel | 147 |
Konzervatív erők és az energiamegmaradás | 159 |
Bevezetés | 159 |
Konzervatív erők | 160 |
Nem-konzervatív erők | 162 |
Konzervatív erők és a potenciális energia | 162 |
A mechanikai energia megmaradása | 164 |
Energiadiagramok | 169 |
Az energiamegmaradás súrlódásos rendszerekben | 173 |
Az impulzusmegmaradás | 183 |
Bevezetés | 183 |
Az impulzusmegmaradás | 183 |
Az erőimpulzus | 188 |
Folytonosan változó impulzus | 190 |
A rakétamozgás | 193 |
Ütközések | 203 |
Bevezetés | 203 |
Rugalmas és rugalmatlan ütközések | 204 |
A tömegközéppont és a tömegközéppont tétel | 209 |
A relatív sebességek meghatározása geometriai módszerrel | 212 |
Pontrendszer impulzusa és mozgási energiája | 215 |
Ütközések leírása tömegközépponthoz rögzített koordinátarendszerben | 218 |
Távlatok | 228 |
Forgatónyomaték és forgási egyensúly | 229 |
Bevezetés | 229 |
A forgatónyomaték | 230 |
A forgatónyomaték-vektor | 232 |
A súlypont és a tömegközéppont | 235 |
Egyensúly | 241 |
Merev testek statikai egyensúlyban | 242 |
A merev test forgó mozgásának kinematikája | 257 |
Bevezetés | 257 |
A forgás kinematikai leírása | 257 |
A forgó mozgásra vonatkozó kinematikai összefüggések | 259 |
Gördülés (csúszás nélkül) | 264 |
A forgó mozgás dinamikája I. (forgás rögzített tengely körül) | 269 |
Bevezetés | 269 |
A tehetetlenségi nyomaték | 269 |
Folytonos tömegeloszlású testek tehetetlenségi nyomatékának meghatározása | 271 |
Az inerciasugár | 273 |
Az impulzusmomentum (perdület) | 274 |
Rögzített szimmetriatengelye körül forgó merev test mozgása | 276 |
A forgó mozgás alapegyenlete | 277 |
Az impulzusmomentum (perdület) megmaradása | 282 |
A forgó testen végzett munka és a forgási energia | 286 |
Dinamikai kiegyensúlyozatlanság | 289 |
A forgó mozgás dinamikája II. (forgás mozgó tengely körül) | 299 |
Bevezetés | 299 |
Testek általános mozgása | 299 |
Felületen való gördülés | 300 |
A párhuzamos tengelyek tétele (Steiner tétel) | 304 |
Térbeli általános mozgás | 307 |
A pörgettyű | 311 |
A mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, tehetetlenségi erők | 321 |
Bevezetés | 321 |
Fiktív erők | 322 |
Egyenesvonalú gyorsuló koordinátarendszerek | 322 |
Forgó koordinátarendszerek | 327 |
A centrifugális erő és a Coriolis erő | 328 |
Megjegyzések | 334 |
Rezgések | 343 |
Bevezetés | 343 |
Egyszerű harmonikus rezgő mozgás | 344 |
A harmonikus rezgő mozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata | 350 |
A harmonikus rezgő mozgás energiaviszonyai | 352 |
A fonálinga | 355 |
A torziós inga | 357 |
A fizikai inga | 358 |
A rezonancia | 361 |
Az anyag rugalmas tulajdonságai | 369 |
A gravitáció | 375 |
Bevezetés | 375 |
A Kepler törvények | 376 |
Newton tömegvonzási törvénye | 377 |
Pontszerű és kiterjedt test között fellépő gravitációs erők | 380 |
A gravitációs mező | 386 |
A gravitációs potenciális energia | 389 |
A szökési sebesség és a kötési energia | 390 |
A mesterséges holdak mozgásának energiaviszonyai | 392 |
Folyadékok | 401 |
Bevezetés | 401 |
A sűrűség | 402 |
A nyomás | 403 |
Pascal törvénye és az Arkhimédész törvény | 406 |
Folyadékok áramlása | 409 |
A Bernoulli törvény | 411 |
Példák a Bernoulli effektusra | 414 |
Hullámmozgás | 423 |
Bevezetés | 423 |
A hullámegyenlet | 425 |
A hullámegyenlet általános megoldása | 427 |
A hullámegyenlet megoldása egy speciális esetben | 429 |
A hullám terjedési sebessége | 430 |
Síkbeli és térbeli hullámok | 432 |
A hullámmozgás energiaviszonyai | 436 |
Hullámok visszaverődése | 438 |
A szuperpozíció elve, állóhullámok | 439 |
A Doppler jelenség | 442 |
A lökéshullámok | 444 |
A lebegés | 444 |
Hőmennyiség és hőmérséklet | 453 |
Bevezetés | 453 |
A hőmérséklet | 453 |
Hőtágulás | 456 |
A hőmennyiség | 456 |
Hőfelvétel és fázisátalakulás | 462 |
Hővezetés | 468 |
Hőterjedés áramlással | 469 |
Hőterjedés sugárzással | 471 |
Az állandó térfogatú gázhőmérő | 476 |
Az ideális gáz és a kinetikus gázelmélet | 483 |
Bevezetés | 483 |
Az ideális gáz | 484 |
Az ideális gázmodell | 491 |
A termodinamika első főtétele | 503 |
Bevezetés | 503 |
Alapfogalmak | 503 |
A hő, az energia, a munka és az első főtétel | 505 |
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok | 508 |
Speciális folyamatok és mólhőik | 508 |
Szabadsági fokok és az ekvipartíció tétele | 520 |
Vezérfonal egy helyes elmélet megalapozásához | 525 |
Szilárd testek fajlagos hőkapacitása | 526 |
A termodinamika második főtétele | 529 |
Bevezetés | 529 |
A második főtétel | 530 |
A Carnot körfolyamat | 531 |
Hőerőgépek hatásfoka | 534 |
Néhány hőerőgép típus | 537 |
Az elérhető legnagyobb hatásfok - a Carnot körfolyamat hatásfoka | 540 |
A Kelvin-féle abszolút hőmérsékleti skála | 541 |
A termodinamika harmadik főtétele | 542 |
Az entrópia | 547 |
Bevezetés | 547 |
Entrópia makroszkópikus szempontból | 548 |
Entrópia vizsgálata mikroszkópikus szempontból | 552 |
Az entrópia és a második főtétel | 554 |
Az entrópia és a nem felhasználható energia | 557 |
Entrópia és információ | 561 |
Örökmozgók | 561 |
A Coulomb törvény és az elektromos erőtér | 567 |
Bevezetés | 567 |
Elektrosztatikus erők | 568 |
Vezetők és szigetelők | 570 |
A Coulomb törvény | 571 |
Az elektromos erőtér | 575 |
Az elektromos dipólus | 578 |
Folytonos töltéseloszlások által létrehozott elektromos erőterek | 583 |
Gauss törvénye | 595 |
Bevezetés | 595 |
Az elektromos fluxus | 595 |
A Gauss törvény | 598 |
A Gauss törvény és az elektromos vezetők | 606 |
Az elektromos potenciál | 613 |
Bevezetés | 613 |
Az elektromos potenciál | 613 |
A V potenciál gradiense | 625 |
Ekvipotenciális felületek | 627 |
Kondenzátor és az elektromos erőtér energiája | 635 |
Bevezetés | 635 |
A kapacitás fogalma | 635 |
Kondenzátorok kapcsolása | 640 |
Dielektrikumok | 642 |
A kondenzátor energiája | 645 |
Az elektromos erőtér energiája | 648 |
Az elektromos áram és az ellenállás | 655 |
Bevezetés | 655 |
Az E elektromotoros erő | 655 |
Az elektromos áram | 657 |
Az elektromos ellenállás | 660 |
Az Ohm törvény | 662 |
A Joule törvény | 663 |
Az áramsűrűség és a vezetőképesség | 666 |
Egyenáramú áramkörök | 675 |
Bevezetés | 675 |
Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások | 675 |
Sokhurkú áramkörök és a Kirchhoff törvények | 678 |
A szuperpozíció elve | 680 |
Alkalmazások | 684 |
Az RC-körök | 690 |
A mágneses erőtér | 705 |
Bevezetés | 705 |
A mágneses erőtér | 705 |
Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben | 707 |
A Lorentz-erő | 712 |
A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő | 713 |
Mágneses dipólusok | 715 |
Alkalmazások | 718 |
A mágneses fluxus | 724 |
Néhány megjegyzés a mértékegységekről | 725 |
A mágneses erőtér forrása | 733 |
Bevezetés | 733 |
A Biot-Savart törvény | 733 |
Az Ampére törvény | 738 |
A Faraday törvény és az induktivitás | 749 |
Bevezetés | 749 |
A Faraday törvény | 749 |
A mozgási indukció | 752 |
A Lenz törvény | 757 |
Az örvényáramok | 758 |
Az önindukció | 759 |
A kölcsönös indukció | 761 |
RL áramkörök | 763 |
Az önindukciós tekercs energiája | 766 |
Az anyag mágneses tulajdonságai | 775 |
Bevezetés | 775 |
Az anyagok mágneses tulajdonságai | 775 |
A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor | 780 |
A mágneses hiszterézis | 782 |
Váltakozó áramú áramkörök | 787 |
Bevezetés | 787 |
Egyszerű váltakozó áramú körök | 788 |
Sorba kapcsolt RLC-áramkörök | 792 |
Sorba kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 795 |
Párhuzamosan kapcsolt RLC-áramkörök impedanciája | 799 |
Rezonancia-jelenségek | 801 |
A váltakozó áramú áramkörök teljesítménye | 805 |
Transzformátorok | 809 |
Geometriai optika I. - A fényvisszaverődés | 847 |
Bevezető | 847 |
Hullámfrontok és fénysugarak | 848 |
A Huygens-elv | 849 |
A fényvisszaverődés síktükrön | 850 |
Fényvisszaverődés gömbtükrön | 854 |
A sugárdiagram és a nagyítás | 861 |
Geometrikai optika II. - A fénytörés | 869 |
Bevezetés | 869 |
Fénytörés sík felületen | 869 |
Teljes visszaverődés | 874 |
Fénytörés gömbfelületen | 877 |
Vékony lencsék | 879 |
A dioptria | 882 |
A vékony lencse sugármenetei és a kép nagysága | 883 |
Lencserendszerek | 886 |
Optikai eszközök | 888 |
Lencsehibák | 897 |
Fizikai optika I. - Az interferencia | 907 |
Bevezetés | 907 |
Kétréses interferencia | 907 |
Többréses interferencia | 916 |
Interferencia vékony rétegeken | 918 |
A Michelson-féle interferométer | 921 |
Fizikai optika II. - A diffrakció | 929 |
Bevezetés | 929 |
Elhajlás résen | 930 |
Elhajlás köralakú nyíláson | 937 |
Elhajlás rácson | 939 |
A röntgen-diffrakció | 946 |
A Fresnel-féle diffrakció - Köralakú nyílások és akadályok | 948 |
A Fresnel-féle zónalemez | 950 |
A holográfia | 951 |
A poláros fény | 959 |
Bevezetés | 959 |
A polárszűrő | 961 |
Polarizáció visszaverődéskor és szóráskor | 962 |
A kettőstörés | 964 |
A fázistoló lemezek és a cirkuláris polarizáció | 966 |
Az optikai aktivitás | 969 |
Interferenciaszínek és a feszültségoptika | 970 |
A speciális relativitáselmélet | 977 |
Bevezetés | 977 |
A Galilei-transzformáció | 978 |
A speciális relativitáselmélet alap-posztulátumai | 982 |
Az órák szinkronizálása | 983 |
A Lorentz-transzformáció | 983 |
Az órák összeigazítása | 986 |
A mozgás irányával párhuzamos hosszmérések eredményeinek összehasonlítása | 988 |
A sajátidő és a nyugalmi hossz | 989 |
A relativisztikus impulzus | 990 |
Jegyzet a nyugalmi tömegről | 994 |
A relativisztikus sebességösszeadás | 994 |
A relativisztikus energia | 996 |
A mozgó órák aszinkronitása | 1001 |
Az ikerparadoxon | 1004 |
A relativitáselmélet és az elektromágnesesség | 1007 |
Az általános relativitás elmélete | 1009 |
A sugárzás kvantumos természete (A hullámok részecsketermészete) | 1019 |
Bevezetés | 1019 |
A feketetest sugárzásának spektruma | 1020 |
A feketetest sugárzás különböző értelmezései | 1021 |
Planck elmélete | 1024 |
A fényelektromos hatás | 1027 |
A Compton-effektus és a párkeltés | 1034 |
Az elektromágneses sugárzás kettős természete | 1036 |
A részecskék hullámtermészete | 1045 |
Bevezetés | 1045 |
Az atommodellek | 1045 |
A korrespondencia-elv | 1051 |
A de Broglie-hullámok | 1052 |
A Davisson-Germer-kísérlet | 1054 |
A hullámmechanika | 1058 |
Az alagúteffektus | 1063 |
A határozatlansági elv | 1064 |
A komplementaritási elv | 1069 |
A kvantumelmélet fejlődésének rövid időrendi táblázata | 1070 |
Atomfizika | 1075 |
Bevezetés | 1075 |
A Schrödinger-féle hullámegyenlet | 1077 |
Az elektronspin és a finomszerkezet | 1081 |
A spin-pálya csatolás | 1081 |
A hidrogénatom kvantumállapotai | 1083 |
A hidrogén energiaszint-diagramja | 1084 |
A hidrogén-atom hullámfüggvényei | 1085 |
A Pauli-féle kizárási elv és az elemek periódusos rendszere | 1089 |
A röntgensugarak | 1092 |
A lézer | 1094 |
Atommagfizika | 1101 |
Bevezetés | 1101 |
Az atommag leírása | 1101 |
Az atommag tömege és kötési energiája | 1104 |
Radioaktív bomlás és felezési idő | 1108 |
A radioaktív bomlás fajtái | 1111 |
Az atommag hatáskeresztmetszete | 1121 |
Magreakciók | 1123 |
Az atomenergia | 1127 |
A részecskefizika története és jelenlegi állása | 1135 |
Bevezetés | 1135 |
Új korszak kezdete | 1135 |
Színek (Colors), Ízek (Flavors), QED és QCD | 1138 |
Színkorlátok | 1139 |
Gyenge folyamatok, generációk, leptonszám | 1140 |
Egyesítés és a jövő | 1142 |
Kozmikus összefüggések | 1143 |
Utószó | 1144 |
Függelék | |
Az 1-23 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai | |
A 24-45 fejezetek páratlan számozású feladatainak megoldásai |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.