Utazz...

Előszó

IDÉN 40 ÉVES A BKV. A budapesti közösségi közlekedés múltja persze sokkal korábbra nyúlik vissza: az első menetrend szerint közlekedő gőzhajó Pest és Buda között 1820-ban indult el a Vigadó térről. 1832-ben elindult az első omnibuszjárat, majd 1866-ban a pesti lóvasút. Nem sokkal később a technika robbanásszerű fejlődése követte mindezt: gőzmozdony, villamos, földalatti, autóbusz...
A DUNÁN PÖFÉKELŐ KIS GŐZHAJÓK és az utcákon fel-feltűnő omnibuszok után a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) 1866. július 30-án nyitotta meg az első pesti - egyúttal a világon a hatodik - lóvasúti vonalat a Széna (mai Kálvin) tér és Újpest között. A Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) alig két évvel később, 1868. május 18-án indította meg a budai oldalon a lóvasúti forgalmat a Lánchídtól Újlak határig. A viszonylatokat a kocsikra tűzött zászlókkal jelölték.
MINDEKÖZBEN AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉSSEL létrejött a dualista Monarchia, melynek keleti fővárosa is formálódni kezdett: 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest. A század végére Európa legfiatalabb nagyvárosa lett, lakosságának száma megháromszorozódott, épületeinek száma megduplázódott. A városegyesítés éveiben már épült a második állandó Duna-híd, a Margit híd. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült, és immáron Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven indította el egy évvel később a hídon a lóvasúti forgalmat. Az omnibusz és a lóvasút azonban egyre nehezebben tudta kielégíteni az utazási igényeket a gyorsan gyarapodó fővárosban. A Lindheim és Társa, a kiváló szakember, Balázs Mór, valamint a Siemens et Halske cég szakmai támogatása mellett egy közös ajánlatot tett a fővárosban villamos üzemű közúti vasút építésére. A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti 1 km hosszú, 1000 mm nyomtávú próbavonalon 1887. november 28-án indult el a forgalom. A legnagyobb menetsebességet 10 km/h-ra korlátozták, de az Andrássy utat ennél is lassabban volt csak szabad keresztezni. Vissza