A bizalom hálója

Tartalom

Előszó 7
I. A társadalmi integráció és szolidaritás - elméletek és hipotézisek 9
I. A társadalmi integráció és rendszerintegráció problematikája 9
A szolidaritáselméletekről 12
Hipotézisek a magyarországi mikrotársadalmi szolidaritásról 17
II. A társadalmi integráció és szolidaritás mutatói 20
A szolidaritás és integráció mérésének lehetséges útjai 21
II. A mikrotársadalmi szolidaritás alapjai 30
A bizalom kapcsolathálója 30
A piacgazdaság és az emberi kapcsolatok 31
A „mások" iránti bizalom csökkenése - a „hozzánk tartozók" iránti bizalom
felértékelődése 32
A barátság - választott bizalmas kapcsolat - értéke 35
A bizalmas baráti kapcsolat rétegegyenlőtlenségei 36
A bizalmas erős kapcsolatok hálójában és nélküle 40
Altruizmus, önzetlenség vagy reciprocitás 46
Altruizmus és szolidaritás 46
A mikrotársadalmi önzetlenség mértéke 48
Karitatív szervezeti önzetlenség 52
Közéletiség és szolidaritás 5 3
A magántársasági önzetlenség 5 5
Áldozatkész „patrónusok" 57
Az internacionális kapcsolatok 58
Az önzetlenséget, segítségnyújtást legvalószínűbben jelző kapcsolat 61
Erősebb-e a gazdagok altruizmusa? 62
Az altruizmus praxisa és attitűdje közötti kapcsolat 64
A praxisukban sem és attitűdjükben sem önzetlenek 66
Szubjektív életminőség és kapcsolatok 68
A kapcsolatok boldogsága 68
A társadalmi gazdagodás ára - a szeretetkapcsolatok szűkülése 68
Fogyasztási javak - rövidéletű boldogság 69
A „jólét" és „jóllét" közötti nagy különbség 70
Az életminőség fogalma a szociológiában 71
A piacgazdasággal fokozódó egyenlőtlenségek hatása az integrációra és a szubjektív
életminőségre 74
A mai magyar társadalom szubjektív életminőségéről 76
A társadalmi makrokörnyezet hatása a szubjektív életminőségre 77
A társadalmi mikrokörnyezet hatása a szubjektív életminőségre 78
Az életminőséget alakító feltételek közötti preferenciák és hierarchia 78
A szubjektív életminőség szintézise: a boldogság 80
III. Átalakuló családi szolidaritásháló 83
Családi értékváltozások 83
Távolodás a tradicionális értékektől 88
Párkapcsolati szolidaritás 98
A család nuklearizálódása 98
A család - a szolidaritás legfontosabb intézménye 99
Csökkenő párkapcsolati szolidaritás (1986-2000) 99
A családi szolidaritás mai jellemzői 112
A makroszolidaritás deficitje 112
A "jólét", önzés, individualizálódás hatása a családi kapcsolatokra 113
A családi funkciók változása 114
A piacgazdaság hatása a családi szolidaritásra 116
Hipotézisek a család integráló esélyéről, a szolidaritás alakulásáról 116
A család segítsége a mindennapi nehéz élethelyzetekben 118
A családi támogatás változatlan dominanciája 123
A családi kapcsolatok intenzitásának rétegjellemzői 124
A rokoni kapcsolat és családi támogatás nélkül 129
IV. Mikrotársadalmi szolidaritás - A bizalomalapú kapcsolatok hálója 132
Az integrációs deficit, szélsőséges gazdasági egyenlőtlenségek 132
A makrointegráció hiányait is kompenzáló mikroszint 133
A mikroközösségi szolidaritás dimenziói 154
A családi-rokonsági szolidaritás integráló ereje 136
Altruizmus a gyengék felé, bizalomalapú reciprocitás a hasonlók között 137
A barátok és szomszédok integráló szolidaritása 138
Civil jótékonyság, „mások" iránti önzetlenség 139
A lokális közösség támogatása 139
A szolidaritásháló 140
A kapcsolatkör 144
A mikrotársadalmi integráció mértéke 146
A mikrotársadalmi integráció domináns típusai 148
Irodalom 151

Témakörök