Utak a felsőoktatásba

Előszó

Az Erasmus Kollégium Egyesület a Romaversitas Alapítvánnyal együttműködve, az OKTK pályázaton nyert támogatás felhasználásával, a két egyaránt szakkollégiumi jelleggel működő civil szervezet diákjainak a közreműködésével mélyinterjús kutatást végzett a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok körében. A kutatás részletes életút interjúk segítségével kísérelte meg feltárni, hogy az interjúalanyok milyen családi háttérrel, milyen előzmények után és elsősorban milyen tényezők hatásának köszönhetően jutottak el a felsőoktatásba, valamint azt is, hogy miként élték meg ezt a folyamatot. A kutatás célkitűzéseinek megfelelően két almintát hoztunk létre. Az egyikbe kerültek azok az interjúalanyok, akik önállóan járták végig a felsőoktatásba vezető utat, a másikba azok, akiknek az iskolai pályafutását kifejezetten ezt a célt szolgáló támogató intézmények is egyengették.
A magyarországi romák iskolázottsági szintje rendkívül alacsony, és messze elmarad a teljes népesség átlagától. Kertesi Gábor a 90-es években az akkor még a roma tanulók adatait külön tartalmazó iskolai statisztikák segítségével kiszámolta, hogy miként alakult az általános iskola első osztályába az 1981/1982-es tanévben beiratkozó roma és nem roma tanulók iskolai pályafutása. Kertesi számításai szerint 1000 nem roma tanulóból 885 végezte el időben az általános iskolát. 430-an folytatták tanulmányaikat érettségit adó középiskolában, és közülük 371-en jutottak el négy év múlva az érettségiig. Az érettségizettek közül a sikeres felvételinek köszönhetően 99-en kezdték meg tanulmányaikat az 1993/94-es tanévben valamelyik felsőoktatási intézményben. 1000 roma tanulóból viszont csak 365 jutott el nyolc év alatt az általános iskola befejezéséig, közülük csak 11-en iratkoztak be érettségit adó középiskolába, csak 7-en jutottak el 4 év múlva az érettségiig, és mindössze ketten kerültek be a következő tanévben a felsőoktatásba. Vagyis a vizsgált évfolyamból egy romának 50-szer kisebb esélye volt arra, hogy eljusson a felsőoktatásba, mint nem roma kortársának.
A Kertesi által vizsgált 1981 és 1993 közötti időszakhoz képest azóta óriási változások következtek be. Az oktatási expanziónak köszönhetően ma már a nyolcadik osztályt sikeresen befejező tanulók közel 80 százaléka érettségit adó középiskolában tanul tovább, és az érettségizőknek csaknem fele eljut a felsőoktatásba. A romák és nem romák közötti olló azonban továbbra sem szűkül jelentős mértékben. Egy 2004-ben lebonyolított 553 általános iskolára kiterjedő kutatás szerint ezekből az iskolákból a 2002/2003-as tanévben végzett nem roma tanulók 64,1 százaléka tanult tovább érettségit adó középiskolában, míg a roma tanulók esetében ugyanez az arány csak 21,6 százalék volt. A mintavétel jellegéből adódóan a kutatásba bevont iskolákban erősen felülreprezentáltak voltak az alacsony társadalmi státuszú és erősen alulreprezentáltak a magasabb társadalmi státuszú családok gyerekei. Ebből adódik, hogy ha a teljes általános iskolás populációról rendelkezésre állnának ilyen adatok, akkor a romák és nem romák közötti különbség még nagyobbnak mutatkozna. Más kutatásokból azt is tudjuk, hogy a romák lényegesen magasabb arányban morzsolódnak le a középfokú iskolákból, mint a nem romák, vagyis az olló az iskolai pályafutásnak ebben a szakaszában tovább nyílik. Vissza