Előszó
Mielőtt módszertani kiadványunk anyagát elkezdenők, tisztáznunk kell a kérdést: könyvünk milyen célt szolgál?!
A könyv módszertani tanácsokat ad s e módszertani tanácsok nem holmi elvont...
Tovább
Előszó
Mielőtt módszertani kiadványunk anyagát elkezdenők, tisztáznunk kell a kérdést: könyvünk milyen célt szolgál?!
A könyv módszertani tanácsokat ad s e módszertani tanácsok nem holmi elvont okoskodások, elméleti feltevések talajából sarjadtak: útmutatásaink a gyakorlati életből származnak. Tudjuk jól, hogy zenei népszerűsítő előadások 'ma már az ország valamennyi szögletében sikerrel folynak. Tudjuk, hogy a kis tanyák rádióhallgató köreitől, a diákság kis zenei csoportjain, a kultúrotthonok hanglemezes vagy élő zenével illusztrált előadásain át, a hangversenyteremben, színházakban vagy szabadtéren megrendezett hangversenyekig majd mindenütt elhangzik magyarázószöveg is, mely több kevesebb sikerrel az előadásra került művet, a mű születési korszakát, a zeneszerző életét, az alkotás körülményeit, a mű zenetörténeti, esetleg társadalmi hátterét világítja meg. Mi é népszerűsítő előadások legjavából igyekeztünk levonni a tapasztalatokat, amelyeket e könyv keretében átadunk az olvasónak. Hangsúlyozzuk tehát: nem adunk részletes vezérfonalat, menetrendet, nem szándékunk a zenetörténet vagy a zeneesztétika újabb értékelése. Csupán a gyakorlat legjobb eredményeit vonultatjuk fel és ezeket szeretnénk átadni a zenei előadásokkal foglalkozó pedagógusok, hivatásos előadók, vagy buzgalommal működő műkedvelő oktatók megsegítésére. Mielőtt tehát nekivágnánk e kis módszertani vázlat gazdag, sokrétű anyagának - a túristához hasonlatosan, aki nem vaktában indul el hegyen, Völgyön, erdőkön át, hanem előbb alaposan megszemléli a térképet - mi is nézzük meg: merre járunk majd, a zene és a zeneismertetés minő birodalmait keressük fel kirándulásunk során. Egyszerűbb áttekintés kedvéért a kitűzött útvonal egyes állomásait pontokba foglaljuk:
I. Alapvetés
1.A magyar zenei műveltség múltja
Ez a zenetörténeti bevezető rész zenekultúránk és zenei műveltségünk kezdeteire vet fényt (Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Bakfark Bálint), s a történeti anyagot a XIX. század nagy mestereiig, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságáig tárgyalja.
Vissza