Előszó
Az ŰRTAN Évkönyv mostani kötete ismét két év összevonásával jelenik meg, s ezt a megoldást megint csak a kényszer szülte. Az elmúlt két év, 2010 és 2011 során - amint szokásos összefoglalónkból olvasóink is meggyőződhetnek róla - számos fontos eredményt, újdonságot hozott a világ űrtevékenysége. A lehetőségeihez mérten Magyarországon is kitett magáért az űrkutatók közössége.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) életében fordulópontnak bizonyult 2010, méghozzá nem jó értelemben. Az év őszére - önhibáján kívül, hazai űrkutató intézményekkel együtt - válságos pénzügyi helyzetbe került több mint fél évszázados társadalmi szervezetünk. Ennek kiváltó oka az volt, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) korábban megítélt, utófinanszírozású pályázati támogatását röviddel az év végén lejáró futamidő előtt visszavonta. Így a már jóhiszeműen, terv szerinti programjainkra, működésünkre, például az előző Évkönyvünk nyomdai költségeire elköltött összegekhez nem juthattunk hozzá.
Mindennek súlyos következményei lettek. Fel kellett mondanunk egyetlen titkársági alkalmazottunknak, Bán András tagtársunknak, aki alapvető szerepet játszott az egyesületi élet megszervezésében. Takarékossági okból meg kellett szüntetnünk irodánkat is. Nem tudtuk tovább postázni havi Űrkaleidoszkópjainkat. A MANT Körlevelei nem havonta, csak negyedévente jelennek meg. Mindezt ellensúlyozandó, egyre több információ olvasható internetes honlapunkon.
A mostani Évkönyv, és benne a tevékenységünkről szóló színes összefoglaló is bizonyítja, hogy a MANT - főképp tagjai önzetlen támogatásának és az 1%-os adófelajánlásoknak köszönhetően - átvészelte ezt a nehéz időszakot, sőt sok tekintetben meg is tudott újulni. A tagdíjakat nem emeltük, inkább szeretnénk minél több embert tagjaink sorában tudni. Talán jelképesnek is tekinthető, hogy a MANT túlélte ezt a válságot, de az NKTH mostanra már nem létezik...
Úgy hiszem, a mi feladatunk, hogy - a történteket nem feledve - előre tekintsünk. A megújulás jegyében 2010 tavaszán hirdettünk először eredményt azon a diákpályázaton, amelyen már nem csak írásos dolgozatokkal, de akár rajzokkal, tervekkel vagy feladatmegoldásokkal is versenyezhettek az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalok. Nyitottunk a látássérült pályázók felé is. Ugyancsak 2010-től felújítottuk a nyári ifjúsági űrtáborok hagyományát. A mostani Évkönyvben pedig először jelennek meg olyan szakmai-ismeretterjesztő cikkek, amelyeket nyilvános felhívásunkra küldtek be szerzőik.
Remélem, olvasóink is élvezik majd az Évkönyv változatos tartalmát, és akár évek múlva is leveszik a polcról a kötetet, ha 2010 vagy 2011 eseményeit szeretnék visszaidézni.
Vissza