A fényrács mágiája

Fülszöveg

Könyvéről a szerző: A költészetet nehéz magyarázni. A költő születik. Írok és minden fiók telve az asztalom is énekelne, ha nem fából faragták volna de eleshet még egyszer Trója.

Alföldy Jenő:
"...Urr Ida költői pályakezdése azokra az évekre esik, amikor a magyar-nyelvű avantgard líra követni akarta a korabeli világirodalmi törekvéseket, de a magyar viszonyok között nem tudott uralkodó irányzattá válni... Köztudomású, hogy a magyar avantgard összefonódott a baloldali mozgalmakkal... Hatása nálunk a legutóbbi két évtizedben - a késést mintegy pótolva - egyre erősebb... Az avantgard különféle vívmányait úgyszólván minden költő igyekszik továbbfejleszteni, formakincsében kamatoztatni, aki a század stílustörténeti eseményei iránt nem közömbös... Urr Ida "Avantgard" című versében teljes joggal mondja ki, hogy az irodalmi közszellem általában még mindig nem képes követni az újítókat, (az "avantgard" szót magyarra fordítva az "előőrsöt"). Az "Avantgard szorzótábláján ma sem tudnak számolni százig" - írja. Ennek tudatosításával már eleve értéket képvisel... Eredetiek és érdekesek képversei és - nevezzük így - "táncversei"; az utóbbiak erőssége a sajátos szuggesztív ritmus... Egészen szokatlan hangú és az anyagi világ tőlünk elzárt létezési formáit értelmezi a költészet módszerével a "Gleccserek tánca".
... A mindvégig humánus szellemű kötet első ciklusa - az 1940 és 1944 közötti verseket tartalmazó "Tiltakozás" - a magyar antifasiszta mozgalom történetéhez tartozik.
Elvonatkoztató képessége, s a bizarrságig groteszk látásmódja, továbbá a futuristákra emlékeztető gondolattársító módszere - az, hogy nem a logika szabályai szerint sorjáztatja képeit, hanem a szokványtól eltérő analógiák alapján, - együttesen olyan költővé teszik Urr Idát, aki nélkül szegényebb lenne a mai magyar líra színképe.
Urr Ida verseinek groteszkségében egyfajta létfilozófiai meggyőződés érződik számomra. Méghozzá a megszokott, sokszor károsan konzerváló értékhierarchia tudatos vagy ösztönös (nyilván ez is, az is) felbontásáról van szó. Ebben a költészetben a különböző lények, anyagok, tárgyak, emberi minőségek - ha természetesek és humánusak - egyenrangúak. Szép és rút sem úgy áll szembe itt, ahogy a szentképek angyalai és ördögei, itt egy hattyú semmivel sem magasabbrendű vagy szebb, mint egy hangya vagy egy csirke. Úgy vélem, ebben a tekintetben érdemli ki legjobban Urr Ida az "avantgard", vagyis az "előfutár" költő nevet: az emberiség esztétikai érzéke talán még sosem változott oly gyors iramban, mint napjainkban, de a konvenciók ellenállása sem volt soha ilyen erős a félműveltekben - ezért a költő szemlélete ez irányban egyenesen közhasznúnak mondható."

Kemény G. Gábor:
Aki Urr Ida korábbi líráját, 1923 és 1940 között megjelent hat verskötetét ezzel az új válogatással, "A fényrács mágiája" verseivel egyezteti, nagy és lényeges változásokat talál. Az új válogatás nemcsak azért új, mert a költő mondanivalója, problémaköre gazdagodott és nemcsak azért, mert ebben a válogatásban aránylag kevés a korai vers. A lírai számadás túlnyomórészt ezeket az utóbbi emberöltőben a versek írójában végbement változásokat érzékelteti. És ez a változás jelentős mértékben megemeli az egész lírai számadás értékét. A táji lázadásból egyetemes kitekintésű humanista aggódás lett, amit a lírai fordulópontokon számos, emberközelben hangzó üzenet és megkapó színekkel kifejezésekkel jelentkező hangulat ad.
Urr Ida lírája egészében tehát probléma-líra, kétségtelen szociális tartalommal. Az emberiség jövő sorsa felett érzett megrendültségen van a hangsúly. Nem közhely, hogy ez esetben a hivatás belejátszik a műalkotásba. Az orvosi diagnózis kialakítása meghatározza az érzelmek hullámjátékát. Nem véletlen, hogy az emberi hivatástudat verseit áthatja a megpróbáltatások áradatával küzdő, szenvedő emberrel való orvosi szolidaritás. A költő az orvos hivatástudatával és erejével bízik, s ez ennek a lírának végső kicsengése az emberi lét jobb, szolidáris formáinak kialakításában.
Vissza