Úri negyed

Előszó

Egy francia kisvárosban egy folyó haldoklik a melegtől a sétatér felett, ahol most, estefelé kugliznak a férfiak s a golyó keringőzik egy újonc ügyes ütésétől. Az újonc a sapkájához tűzte a háromszögletűre hajtogatott planétát, amelyet barna és marcona vásárosoktól vett a városháza előtt.
Egy francia kisvárosban mindenféle századból származó fekete kandalló-lemezeket gyűjtő, pocakos kiskirály uralkodik, feleségével és három lányával, e szépséges angyalokkal, az atyai csokoládégyár nemtőivel, amint mondani szokták. A gyár munkásai egy-egy új formájú táptabletta vagy tejcsokoládé forgalombahozatala alkalmával sohasem mulasztják el, hogy a kisasszonyoknak felajánlják a hegység illatos virágait, ilyen módon a reményhez társítva őket, melyet a kérges kezükből kikerülő termék sorsához fűznek. Ezt pedig már rövidszoknyás, feszes gyapjúharisnyás apró iskoláslányok hirdetik a főváros falain ... Egy francia kisvárosban a mosóvíz kék szappanleve bugyborékol egy udvar mélyén, ahol egy fiatal asszony sír s egy középkorú férfi nevet, akinek a bajusza harcias, mint fokhagymaszagú s radikális politikával teli lehellete. Kis patak kígyózik a kavicskerek kövezetkockák közt, amelyek a szűk uccát borítják, ahol egy kovács ócska cégére csikorog a szélben. A kovács Mexikóba utazott, mert nem érezte jól magát az elhagyott épületekkel belepett belváros domboldalán. Ezek az épületek a hajdani nagyság emlékei, mikor a francia királyok, alig hogy trónraléptek, a főurakkal és a gárda tisztjeivel egész napra ellátogattak a régi városba, ahol a nap alig tud beszűrődni a tetők között az uccák púpos talajáig. Vissza