Urbanisztika és regionalizmus

Szerző

Lektor

Budapest

'Ehleiter József: Urbanisztika és regionalizmus ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Államigazgatási Főiskolai Kar, Szervezési, Vezetési és Településtani Tanszék
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	166 oldal
Sorozatcím:	Közigazgatási urbanisztika
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 756 példányban jelent meg. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korunk és a XXI. század alakuló, erősödő tudományága az urbanisztika. Az urbanisztika az a diszciplina, amelyhez mindenki ért, tekintet nélkül szakmai felkészültségére és hozzáállására. Az urbanisztika térnyerése a XX. század végére felgyorsult és - ismerve a jelenlegi és várható tendenciákat - az előrejelzések szerint a következő évtizedben globálissá válik.
Az ember, valamint épített és természetes környezetének kapcsolatai, a felvetődő problémák elméleti és gyakorlati megoldása olyan újszerű megközelítést vár el a témával foglalkozó specialistáktól, amely egyaránt magában foglalja a műszaki, közgazdasági, szociológiai és közigazgatási megközelítést is. A társadalmi mozgások kezelésénél - szervezésénél és irányításánál - elkerülhetetlen az adott ágazati tevékenység regionális és települési hatásainak és konzekvencia-horizontjának figyelemmel kísérése.
Ebben a jegyzetben a regionalizmusra és a településekre vonatkozó ismeretek azon része lát napvilágot, amely a közigazgatásban dolgozók számára fontos. Az egész anyagot alapvetően az a meggyőződés hatja át, hogy a település a természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki-építészeti elemek együttese, tehát megérteni csak ennek megfelelő interdiszciplináris ismeretekkel lehet.
Szintén fontos kiinduló tétel: az urbanisztika és a közigazgatás térbeli alapegysége a település és így ahhoz, hogy az irányítás hatásos legyen, ismerni, és érteni kell a település lényegét, különböző összetevőit, ezek egymásra hatását.
Az interdiszciplináris jelleg érvényesülése mellett is nyilvánvaló, hogy ez a kötet alapvetően társadalomtudományi irányultságú. Ez annál is inkább természetes, mert a jegyzet az intézmény oktatási programjának megfelelően, ahhoz illeszkedve készült.
A jegyzet tartalmára jelentősen hatottak az országban viharos gyorsasággal végbemenő változások, a formálódó szemléletmódok és követelmények. Egyes témák tekintetében szinte áthidalhatatlan nehézségeket is okoztak a gyors módosulások, az ezzel összefüggő információhiány.
A jegyzet elkészítésére egy tartalmilag és formailag változó szakmai és szervezeti környezetben került sor. Az egyetemi integráció kiteljesedésével, a kredit-rendszerű oktatási forma várható követelményeinek szem előtt tartása kísérleti jellegűvé teszik ezt a jegyzetet.
Ebben a kötetben a településekkel és a térbeliséggel kapcsolatos legfontosabb tartalmi összefüggések, alapvető ismeretek közlése mellett meg kívánjuk alapozni és erősíteni a regionális szemléletet, az egyes társadalmi és gazdasági folyamatok ágazati specifikus vonásainak és összefüggéseinek komplex értékelését.
Tisztelt Olvasó!
Kérjük, hogy a fentiek szellemében használja jelen jegyzetünket, a színvonal javítása érdekében kérjük, közöljék észrevételeiket és megjegyzéseiket a tananyaggal kapcsolatban. Vissza

Tartalom

I. rész MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSAI 5
1. fejezet Magyarország természeti és társadalmi adottságai 7
1. Természeti viszonyok 7
2. Magyarország társadalmi viszonyai 11
3. Települési viszonyok, a településrendszer fő vonásai 13.
4. Magyarország gazdasága és ökonómiai térszerkezete 15.
5. Közigazgatás és regionalizmus 20
2. Fejezet Magyarország gazdasága és ökonómiai térszerkezete 27
1. Makrogazdasági feltételrendszer 27.
2. A piacgazdaságra történő átmenet néhány kiemelt gazdaságpolitikai programja 30.
II. rész REGIONALIZMUS, TERÜLETI ÉS TELEPÜLÉSI FEJLŐDÉS 33
1. fejezet A regionális fejlődés és szemlélet elmélete 35
1. A regionális fejlődés tartalma, tényezői 36.
2. A regionális fejlődés jellege és változásai 39.
3. A regionális szemlélet elmélete 43.
2. fejezet A település fogalma, lényegi vonásai 49
1. A település fogalma 49.
2. A települések kialakulása 51.
3. A településfejlődés tényezői 53.
4. A település lényege 65.
3. fejezet A települések osztályozása, szerveződési formái 69
1. A települések alaki típusai 69.
2. A települések funkcionális osztályozása 70.
3. A falu és a város általános ismérvei 77.
4. A települések nagyság szerinti osztályozása, településhálózat, -rendszer 81.
5. A településhálózat, településrendszer 81
6. A települések szerkezeti és alaprajzi jellemzői 85.
4. fejezet Urbanizáció és nagyvárosi fejlődés 97
1. Az urbanizáció fogalma 97.
2. Az európai urbanizáció néhány jellemző vonása 106.
3. A településállomány szerkezeti változása 120.
4. Az agglomerációk és agglomerálódó térségek 122.
III. rész A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI REGIONALIZMUS 125.
1. fejezet Régió, regionalizáció, regionalizmus 127.
1. Az európai regionális politika 128.
2. Az Európai Unió regionális politikája 129.
3. Az Unió regionális politikájának alapelvei 130.
4. Az Európai Unió regionális egységei 133.
5. Az Európai Unió regionális politikájának jövőbeni irányai 135.
2. fejezet Regionális folyamatok Magyarországon 137.
1. Az állam és a területi elv kapcsolata 137.
2. A területi irányítás alapkérdései 138.
3. Regionális politika a XX. század utolsó harmadában 150.
4. A területfejlesztés és -rendezés eszközrendszere 157.