Előszó
Részlet:
"Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének Uray Géza egyik legrégibb, legtekintélyesebb tagja volt, kutatóink egy nagyon összeforrott csoportjának, a Munkaközösség törzsgárdájának pedig...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének Uray Géza egyik legrégibb, legtekintélyesebb tagja volt, kutatóink egy nagyon összeforrott csoportjának, a Munkaközösség törzsgárdájának pedig egyik legjobb, legkedvesebb barátja is. Halálával soha nem pótolható veszteség ért bennünket.
A magyar tudományos életben, sajnos, nem volt köztudomású, hogy Uray Géza nemzetközi rangú s régóta világhírű tudós, a magyar tibetológia büszkesége. Csak munkatársainak és barátainak köre tudta, hogy a régi Tibet történeti földrajzának problémakörében végzett kutatásai alapvető jelentőségűek s a nemzetközi tibetológia klasszikusává teszik őt, akinek eredményei nélkül tibetológiai kutatás épp úgy nem képzelhető el már ma sem, mint ahogyan az egész diszciplína nem léteznék (vagy egészen más úton-módon alakult volna ki) Kőrösi Csoma Sándor nélkül.
Akinek megadatott, hogy szakterületének kérdéseiről vagy a világ bármely dolgáról kötetlenül beszélgethessen Vele, az soha el nem felejti, hogy Uray Géza egészen egyedülálló módon ismerte az egész Föld felszínét s a rajta lehetséges élet feltételeit, valamint egész világunk történelmét. Tudása hivatásos térképészi szaktudás volt. Földrajzi és történelmi érdeklődését ő maga bélyeggyűjtő szenvedélyével magyarázta. Valójában inkább ez a kedvtelése származhatott nagyon korai földrajzi és történelmi szenvedélyéből, amely családi környezetének s neveltetésének hatására születhetett meg benne.
Érdekes, hogy eredetileg afrikanista szeretett volna lenni. Édesanyja kívánságára beiratkozott a Ludovika Akadémiára; eredményei kiválóak voltak, ő azonban egy év után leszereltette magát s beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol afrikanisztika ugyan nem volt, de indogermanisztikát (így például a szanszkrit nyelvet), valamint tibeti és kínai nyelvet, továbbá belső-ázsiai történelme hallgathatott. Ráadásul szülei kívánságára a bölcsészkar mellett még a jogot is el kellett végeznie, s ő ezt meg is tette. Az egyetemi évek után az MTA Nyelvtudományi Intézetébe került, mégpedig tibetológiai és indológiái kutatásokra."
Vissza