Uralom és üdvösség

Tartalom

ELŐSZÓ 13
ELSŐ RÉSZ. POLITIKAI TEOLÓGIA AZ ÓKORI EGYIPTOMTÓL IZRAELIG 15
BEVEZETÉS. „POLITIKAI TEOLÓGIA" - EGY FOGALOM ÚJRADEFINIÁLÁSA 17
1. Fogalomtörténeti közelítések 17
2. Szekularizálódás és teologizálódás 35
I. AZ EGYIPTOMI VILÁG 39
1. Egyiptom - „keleti despotizmus"? 39
A „motívumok retorikája": az uralkodó „hangja" és a politikai erőhatalom legitimációja 43
2. A reprezentáció szerkezetei: isten és király az ókori Egyiptomban 46
A reprezentáció hármas modellje 46
Jog versus kultusz 50
Az istenek távolisága és az állam közelisége 53
A halottak birodalma, a külföld és az ünnep mint az istenek közelségének a terei 55
II. IZRAEL ÉS AZ ÁLLAM 59
1. Az államiság fázisai 59
2. Kivonulás Egyiptomból: a teologizálás mint a politikai kötöttségek „újrakönyvelése" 63
III. HARAG, SZERETET, IGAZSÁGOSSÁG 69
1. A „haragról" szóló tanítás: az igazságos elosztás, a bírvágy megzabolázása és a politikai erőhatalom problémája 69
2. A „szeretet" mint lojalitás és szolidaritás 79
3. A konnektív igazságosság teologizálása 82
Jog és kultusz - eltolódási és „átkönyvelési" folyamatok 82
Az etika szakralizálása 89
MÁSODIK RÉSZ. URALOM 93
IV. EGYIPTOM ÉS AZ EMBERÖLÉS LEGITIMÁCIÓJA 97
1. Előzetes elméleti megfontolások 97
Az emberölés motivációi és legitimációi 97
Harag és gyűlölet, igazságosság és identitás 98
2. Egyiptom és az „igazságos harag" témája: a gonosz megzabolázása 102
A „lángoló haragú igazságosság" és az emberi természet kettőssége 102
A hatalom kétarcúsága és a világ kettőssége 106
Az emberölés joga és akadályai 107
3. A gyűlölet rítusai és a „kívül lévők" megzabolázása 109
Apóphisz, a kozmikus rossz 109
Elhárító politikai varázslás: gyűlöletért gyűlölet 114
Kívül tartani és alávetni 118
V. A POLARIZÁLÓDÁSBÓL FAKADÓ POLITIZÁLÓDÁS 125
1. Az implicit politológia három formája 125
Politikai cselekvés 126
Politikai szimbolika 127
Kompakt fogalomalkotás 131
2. Polarizálódásból fakadó politizálódás 132
Negatív szociológia 133
Negatív antropológia 135
VI. A PATRÓNUSTÓL A SZEMÉLYES ISTENIG 139
1. A formatörténettől a diskurzuselemzésig 139
2. A válság és a döntés retorikája az Első Átmeneti Kortól az Újbirodalomig 143
3. A patrónustól a királyig 148
4. Szamut-Kiki esete: Isten mint a jámbor istenfélő patrónusa 153
HARMADIK RÉSZ. KÖZÖSSÉG 159
VII. A SZÍV A MÉRLEGEN - SZÉGYEN, VÉTEK ÉS BŰN 165
1. Vétek és idő 165
Arc és szív - szégyenérzet és felelősség 165
Vétek, lelkiismeret és emlékezet 167
A Maát ígéretei: a túlvilág mint az ígéret földje 171
A túlvilági ítélet mint a vétkek levezetése 173
Vétek vagy bűn? 184
2. Vétek és individualitás 188
A halhatatlanság individualizmusa 188
A szív mérlegelése 189
A tagadó bűnvallomás és a vétekmentes életvitel normái 192
A vétek titkossága és a vallomás nyilvánossága 197
Vétek és bűn 211
VIII. ÍRÁS ÉS NORMATIVITÁS 215
1. Miért nem vált írásossá a jog Egyiptomban? 215
A joggyűjtemény 216
A megemlékező jogi felirat 217
A performatív jogi felirat (dekrétumok, ediktumok) 218
A törvény mint közösségi szabályzat 218
A király mint testet öltött jog 220
2. A társadalmi normák írásba foglalása: szent és kulturális szövegek 223
Jog és bölcsesség: iustitia connectiva 225
A társadalmi igazságosság politikai válsága és a bölcsességi irodalom megszületése és szerepe 228
Az atyai útmutatás mint a bölcsesség megjelenítési formája 228
Az írásbeliség születése a szóbeliség hanyatlásából, avagy mikor keletkeztek az intelmek? 229
Az írásba foglalt társadalmi normák mint kulturális szövegek 233
A társadalmi igazságosság vallási válsága és a társadalmi normák kodifikálása a túlvilági ítélet keretei közt 234
IX. VERTIKÁLIS SZOCIALIZMUS 241
1. A konnektív igazságosság mint politikai eszme 241
2. Egyenlőtlenség versus hierarchia, hatalom versus uralom 248
3. Vertikális szolidaritás 254
X. IDEGENSÉG AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN 263
1. Az idegenség kulturális konstrukciója 263
Idegenség, odatartozás és fordítás 263
Az idegenség koncepciói 266
„Feszes" és „laza" struktúrák 267
Szűk és tág hovatartozási horizontok 268
Az odatartozás, vagyis az identitás forrásai Egyiptomban 270
Életforma 272
Terület 274
Politikai egység 275
2. Haza, sír, város 277
„A hely, ahol szívem időz" 277
Sír, kötődés az otthonhoz és hűség a királyhoz 280
„Kötődés az otthonhoz" és hűség az istenhez 281
A város (azaz nem „Egyiptom") mint az egyiptomi hovatartozási struktúra elsődleges horizontja: a „városidegen" (azaz nem a „külföldi") mint az idegenség jellegzetes megjelenési formája 284
Az idegenség teologizálódása: az idegen mint vallási gonosztevő késő egyiptomi mítosza 288
NEGYEDIK RÉSZ. MÓZES ALAKJA ÉS A POLITIKAI TEOLÓGIA 295
XI. A MONOTEIZMUS ÉS AZ IKONOKLAZMUS MINT POLITIKAI TEOLÓGIA 299
1. Mózes mint emlékezési alakzat 299
2. Mózes és a kivonulás egyiptomi nézőpontból 302
3. Az ikonoklazmus mint politikai teológia 311
XII. HOGYAN LÁTTA MÓZES POLITIKAI TEOLÓGIÁJÁT AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS? 319
1. Duplex religio: nyilvános és titkos vallás 319
2. Isten csele 321
3. Mózes stratégiája 327
FÜGGELÉK 339
A könyv egyes részeinek korábbi megjelenési helyei 339

Témakörök