Ünnepi műsorfüzet 3.

Előszó

Néhány évvel ezelőtt a Pedellus Tankönyvkiadó vezetője megkeresett a következő kéréssel: adjam közre műsoraim forgatókönyveit, ezzel is segítve a gyakorló pedagógusok munkáját. A visszajelzések azt igazolták, hogy az Ünnepi műsorfüzetek népszerűek, jól használható segédkönyvek az iskolákban.
Az első kiadás óta eltelt néhány év. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. Természetesen egy-két kritikus észrevétel is ért. Érdekes módon, amit az egyik kolléga dicsért, a másik oldalról bírálatként hangzott el. A kész, színpadrajzokkal ellátott forma sokak tetszését elnyerte. Az egyik kritikusom viszont éppen ezt tartotta a legelavultabb módszernek, mert „így nem nyer teret a pedagógusok és a gyerekek szabad fantáziája". (Ezzel természetesen nem értek egyet, hiszen egy adott anyagot mindenki a saját képére formálhat.) Tudomásul kell venni azonban, hogy az általános iskolák nagy többségében nincs állandó színjátszó csoport, alkalmi társulások adják elő a műsorokat. A pedagógusok egy részének nincs ilyen irányú szakképesítése, esetleg a szakirodalomban tud utánanézni rendezői fogásoknak, színpadtechnikai tudnivalóknak. A technikai felszereltségről már nem is érdemes szólni, hiszen ha három-négy mikrofon rendelkezésre áll, akkor már elégedett lehet az ünnepi műsorért felelős tanár. Ugyanakkor ezekkel az összeállításokkal kapcsolatban elvárás az, hogy tágabb körhöz, az iskola tanulóihoz, a falu vagy kisebb város lakóihoz szóljanak. Bizonyosan nem mindig a szereplő-néző hagyományos színházi forma a legautentikusabb módja az ünneplésnek, de a visszajelzések alapján a kollégák részéről erre van a legnagyobb igény.
Csak olyan összeállításokat válogattam a gyűjteményembe, amelyek az előző gyakorlatnak megfelelően nem csak papíron léteznek, hanem elő is adtuk őket tanítványaimmal Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában és városi rendezvényeken. Vissza