Univerzum 1966. (nem teljes évfolyam)

Fülszöveg

Részlet:
"A császármetszés története
Császármetszést 'hitelt érdemlően első ízben 400 évvel ezelőtt végezték el élő asszonyon, e műtét története azonban az emberiség történetének legrégibb időszakáig nyúlik vissza. Valamennyi kultúra mitológiájában, mondáiban és népi gyógyító eljárásaiban találkozunk ezzel a nagy műtéttel — helytelen volna e „tudósításokat" a mesék birodalmába utalni. Már csiak lélektani okból is valószínű, !hogy a kétségbeejtő szükségesség már igen régen e műtét elvégzésére kényszerítette az embert, vagy legalábbis arra, hogy megkísérelje a műtétet.
A császármetszés történetéről szóló munkák szinte kivétel nélkül egy ógörög mondával kezdődnek. Eszerint a legenda szerint Korónisz, Apollón görög isten felesége hűtlenné vált urához, és gyermeket fogant. Apollón halállal büntette a ihűtlen asszonyt: az isten húga, Artemisz egyetlen nyíllövéssel megölte Koróniszt, Apollón — azonban császármetszéssel a világra hozta a gyermeket. Ne bűnhődjék a gyermek anyja vétkéért!... Tovább

Fülszöveg

Részlet:
"A császármetszés története
Császármetszést 'hitelt érdemlően első ízben 400 évvel ezelőtt végezték el élő asszonyon, e műtét története azonban az emberiség történetének legrégibb időszakáig nyúlik vissza. Valamennyi kultúra mitológiájában, mondáiban és népi gyógyító eljárásaiban találkozunk ezzel a nagy műtéttel — helytelen volna e „tudósításokat" a mesék birodalmába utalni. Már csiak lélektani okból is valószínű, !hogy a kétségbeejtő szükségesség már igen régen e műtét elvégzésére kényszerítette az embert, vagy legalábbis arra, hogy megkísérelje a műtétet.
A császármetszés történetéről szóló munkák szinte kivétel nélkül egy ógörög mondával kezdődnek. Eszerint a legenda szerint Korónisz, Apollón görög isten felesége hűtlenné vált urához, és gyermeket fogant. Apollón halállal büntette a ihűtlen asszonyt: az isten húga, Artemisz egyetlen nyíllövéssel megölte Koróniszt, Apollón — azonban császármetszéssel a világra hozta a gyermeket. Ne bűnhődjék a gyermek anyja vétkéért! Aszklépiosz volt ez a gyermek, Apollón Kheirón kentaurra bízta a gyermek felnevelését. Kheirón gyógyító tudását is átadta a gyermeknek, így lett Aszklépioszból a hellén mondavilág nagy hírű orvosa. Ezt a legendát egyaránt olvashatjuk Hésziodosz Theogoniájában, Pin-
darosz ódáiban, Apollodórosz, Pauszaniasz, Ovidius írásaiban. Római írók és költők is átvették és feldolgozták tehát a görög legendakincset. (Aszklépioszról 1963/5. [75.] kötetünkben közöltünk cikket. — Szerk.)
A legendák szerint Dionüszosz (a római mondavilágban: Bacchus) is halott anya testéből született — császármetszéssel. Szemeié, Zeusz kedvese megharagította az istent. Zeusz haragjában villámával halálra sújtotta, ámbár a királylány gyermeket várt. Más verzió szerint Szemeié isteni pompájában 'kívánta kedvesét látni, s elhamvadt az isten fényétől. A műtétet Zeusz utasítására Hermész Végezte el. A még életképtelen magzatot Zeusz a saját csípőjébe varrta, s az ott fejlődött tovább, míg életképessé nem vált. így mondja el a legendát Hésziodosz, Aiszkhülosz, Euripidész, Lu-kdanosz és Ovidius. Apollodórosz és Diodórosz szerint azonban másként történt: Szemeié ijedtében megszülte magzatát, eszerint tehát mégsem végezték el a halott asszonyon a császármetszést.
Ámbár a görög mondavilág megőrizte az emlékét, hogy halott asszonyon császármetszést végeztek volna, az egyébként eléggé részletes és terjedelmes ógörög orvosi szakirodalom viszont semmiféle adatot sem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy valóban végeztek"
Vissza