UML 2

Tartalom

Előszó 11
1. UML (nem csak) hallgatóknak 13
1.1. Célcsoportok 13
1.2. Konvenciók 14
1.3. Körülhatárolás 15
1.4. A könyv felépítése 16
2. Az UML áttekintése 17
2.1. A módszertanok és az UML története 17
2.2. Az UML jelentősége és hozadéka 18
2.3. Az UML felépítése 19
2.4. Újítások az UML 2.0-ban 23
3. Az UML környezete 25
3.1. A szoftveréletciklus 25
3.2. A modellezés szerepe 27
3.3. Módszerjelölés, technika 28
3.4. A megfelelő modellek és diagramok kiválasztása 28
4. UML a gyakorlatban 29
4.1. Projektdefiníció 29
4.2. Elemzés 30
4.3. Tervezés 31
4.4. Megvalósítás 31
4.5. Integráció 32
4.6. Bevezetés és migráció 32
4.7. Működtetés és karbantartás 33
4.8. Újratervezés és leállítás 33
5. Osztályok és kapcsolatok 35
5.1. Bevezetés 3 5
5.1.1. Osztályok fajtái 35
5.1.2. Osztálydiagramok fajtái 37
5.2. Elemzési osztálydiagram 37
5.2.1. Elemzési osztályok 38
5.2.2. Kapcsolatok 38
5.2.3. Attribútumok 40
5.2.4. Kompozíció 42
5.2.5. Műveletek (metódusok) 44
5.2.6. Öröklődés 45
5.3. Tervezési osztálydiagram 48
5.3.1. Attribútumok 49
5.3.2. Kapcsolatok 52
5.3.3. Műveletek (metódusok) 53
5.3.4. Absztrakt osztályok 53
5.3.5. Aktív osztályok 54
5.3.6. Interfészek 54
5.4. Taxonómia 56
5.5. Kompozíció-hierarchia 58
5.6. Objektumdiagram 60
5.6.1. példánya-kapcsolat 62
5.7. Szerepkörök modellezése 63
5.8. Osztályleltár 65
5.9. Megvalósítási osztály diagram 67
5.9.1. Adattípusok 67
5.9.2. Sablonosztályok 68
5.9.3. Aggregáció 69
5.9.4. A megvalósítási osztálydiagram profiljának elkészítése 70
5.9.5. Értelmezés Java-programként 70
5.9.6. Értelmezés adatbázismodellként 76
Gyakorló feladatok 81
6. Architektúra és komponensek 83
6.1. Kontextusdiagram 83
6.2. Szakarchitektúra-diagram 86
6.3. Montázsdiagramok 87
6.3.1. Rendszer-montázsdiagram 87
6.3.2. Objektum-montázsdiagram 92
6.3.3. Csatlakozók és összekötők értelmezése Javában 96
6.4. Együttműködések 100
6.4.1. Tervezési minták 100
6.4.2. Architekturális stílus 102
6.4.3. Kontextus-együttműködés 104
6.5. Csomagdiagram 105
6.5.1. Csomagok 105
6.5.2. Csomaghierarchiák és minősített nevek 105
6.5.3. Import 106
6.5.4. Beolvasztás 110
6.6. Komponensdiagram 111
6.6.1. Komponensek 111
6.6.2. Komponensek fajtái 112
6.6.3. Összekötők 113
6.6.4. Megfelelő viselkedés 115
6.7. Telepítés és kihelyezés 119
6.7.1. Rendszerstruktúra-diagram 119
6.7.2 Kihelyezési diagram 123
Gyakorló feladatok 124
7. Nemfunkcionális követelmények 125
7.1. A követelmények fajtái 125
7.2. A nemfunkcionális követelmények fontossága 127
7.3. Nemfunkcionális követelmények az UML-ben 127
8. Object Constraint Language 131
8.1. Típusok 131
8.2. Egyszerű megszorítások 132
8.2.1. Navigáció 132
8.2.2. Logika, aritmetika 133
8.3. Invariánsok 135
8.3.1. Definíciók 136
8.3.2. Kollekcióműveletek 136
8.3.3. Kezdőértékek, származtatott értékek 137
8.4. Elő- és utófeltételek 138
9. Használati esetek 141
9.1. A funkcionalitás fajtái 141
9.2. A folyamatleltár 143
9.3. A szöveges folyamatleírás 144
9.4. A folyamattáblázat 147
9.5. A használati eset leltár 150
9.6. Függőségek funkcionalitások között 153
9.6.1. Magábafoglalás 153
9.6.2. Kiterjesztés 154
9.7. A használati eset táblázat 155
9.8. A funkciófa 157
Gyakorló feladatok 159
10. Állapotautomaták 161
10.1. Szemantikai alapfogalmak 161
10.2. Objektumok életciklusa 162
10.3. Használati esetek életciklusa 167
10.4. A protokollszerep és a protokoll 170
10.4.1. Történeti állapotok 173
10.4.2. Elágaztató és szinkronizáló pontok 175
10.5. Rendszerviselkedés és vezérlőautomata 175
10.6. Állapotautomaták meghívása és finomítása 179
10.7. Dialógusok lefutása 180
10.8. Állapottáblázatok 183
Gyakorló feladatok 183
11. Tevékenységek 185
11.1. Szemantikai alapfogalmak 185
11.2. Folyamatok lefutása 186
11.3. Használati esetek lefutása 189
11.4. Adatfolyam 191
11.4.1. Beágyazás 193
11.4.2. Objektumfolyam-csomópontok 195
11.4.3. Objektumfolyam-élek 196
11.5. Szolgáltatáskomponensek 198
11.5.1. Csatlakozólábak és paraméterhalmazok 198
11.5.2. Szolgáltatáskomponensek összekötése 200
11.6. Algoritmikus lefutás 201
11.6.1. Ugrások 201
11.6.2. Kivételek 202
11.6.3. Strukturált csomópontok 206
11.6.4. Kifejtési régiók 207
11.7. Speciális ábrázolásmódok 210
11.7.1. Szakterületi folyamatok 210
11.7.2. Szoftverfolyamatok 210
Gyakorló feladatok 212
12. Interakciók 213
12.1. Szemantikai alapfogalmak 213
12.2. Osztályinterakciók 214
12.2.1. Komplementer ábrázolásmódok 214
12.2.2. Interakciók mint az esemény-előfordulások következményei 216
12.2.3. Aktiválás és üzenettípusok 217
12.2.4. Mintainterakciók 220
12.3. Kontextusinterakciók 221
12.3.1. Táblázatos ábrázolás 223
12.4. Interakciós operátorok 223
12.4.1. Szigorú sorrend: a strict operátor 223
12.4.2. Interakció-előfordulások: a ref operátor 224
12.4.3. Választás: az opt, alt és brk operátorok 226
12.4.4. Interakciók szöveges ábrázolása 227
12.4.5. Ismétlés: a seq és loop operátorok 228
12.4.6. Egyidejűség: a par és region operátorok 229
12.4.7. Projekció: az ignore és consider operátorok 232
12.4.8. Érvénytelen lefutások: negáció és biztosítás 233
12.5. Tesztesetek 235
12.6. Protokollinterakciók 237
12.7. Interakciók áttekintése 239
Gyakorló feladatok 240
FÜGGELÉK
A Az UML szintaxisa 245
A1. Grafikus jelölőelemek 245
A1.1. Általános jelölőelemek 245
A1.2. Osztálydiagramok 1 - osztályok és objektumok 245
A1.3. Osztálydiagramok 2 - irányítatlan kapcsolatok 246
A1.4. Osztálydiagramok 3 - irányított kapcsolatok 247
A1.5. Montázsdiagramok 249
A1.6. Csomagdiagramok 249
A1.7. Kihelyezési diagramok 250
A1.8. Használati esetek 251
A1.9. Állapotdiagramok 252
A1.10. Tevékenységdiagramok 254
A1.11. Interakciódiagramok 257
A2. Nyelvtanok 258
A3. Jelölések 260
A4. Elnevezések 260
A5. Elrendezés 263
B UML-diagramok és -modellek 265
B1. Osztálydiagramok 266
B2. Architekturális diagramok 268
B3. Együttműködés 269
B4. Installációs diagramok 270
B5. Használati esetek 271
B6. Állapotautomaták 273
B7. Aktivitásdiagramok 275
B8. Interakciódiagramok 277
C Az UML kiterjesztése 279
C1. Sztereotípia 279
C2. Kulcsszavas értékek 280
C3. Profil 280
D Az UML-metamodell 281
E Fogalomtár 285
Irodalomjegyzék 295
Tárgymutató 305

Témakörök