| Alapok | 15 |
| A modern környezeti krízis okai és struktúrái | 16 |
| A ksörnyezeti problémák okai és rétegződése | 16 |
| Új gondolatok a környezeti krízis megoldásához | 16 |
| A modern környezeti probléma leírása | 19 |
| Környezet és technika | 21 |
| Technikakép és környezetvédelem | 21 |
| Viszonyulás a technikához és a környezethez | 23 |
| Ökológiailag illesztett, vagy magasan iparosított technika? | 25 |
| A környezetvédelmi technika mint ökológiai tudományág | 26 |
| Ökológiai alapok | 28 |
| Az ökoszisztémák struktúrája | 28 |
| Növekedés ökoszisztémákban | 32 |
| Az ökoszisztémák és a technikai rendszerek stabilitása | 35 |
| A környezetvédelem gazdasági és jogi vonatkozásai | 38 |
| Intézkedések a környezetpolitikai célok elérésére | 40 |
| A gazdaságpolitika ökológiai modernizálása | 43 |
| A környezetvédelem jogpolitikai vonatkozásai | 45 |
| Környezetvédelmi technológiák alkalmazása | 48 |
| A környezeti kérdések ökológiai-technikai fejlődési szakaszai | 48 |
| Környezeti hatásvizsgálat | 51 |
| Környezetbarát technológiák bevezetése | 51 |
| A környezetvédelmi technika piaci fejlődése | 54 |
| Veszélyes anyagok | 55 |
| Definíciók és törvényi szabályozások | 55 |
| Definíciók | 56 |
| Törvényi szabályozások | 58 |
| Környezeti kemikáliák káros hatásai | 60 |
| Kemikáliák környezeti viselkedésének értékelése | 60 |
| Dózis/hatás összefüggések, kockázat és toxicitás | 61 |
| Környezeti szabványok | 66 |
| Vegyipar és környezet szembenállása | 69 |
| Anyagok és termékek fejlődése | 69 |
| A környezeti vegyszerekkel kapcsolatos viták története | 70 |
| Koncepciók a környezet számára elviselhető vegyipari politika érdekében | 71 |
| Nehézfémek | 74 |
| Nehézfémek károsító hatásai | 74 |
| Származás éselterjedés a környezetben | 77 |
| Koncentrációk és határértékek vizekben | 80 |
| Szerves káros anyagok | 81 |
| Szerves káros anyagok szerkezete és tulajdonságai | 83 |
| Elterjedésük a környezetben | 85 |
| Perzisztencia (állandóság) és lebomlás | 91 |
| Az akvatikus toxicitás határértékei | 92 |
| Kemikáliák környezetben való elterjedésének dimenziói | 93 |
| Belső tér levegőjének terhelése kemikáliákkal | 93 |
| A környezet lokális terhelései: talajszennyezések | 95 |
| Regionális szennyezések: vegyi baleset a Rajnán | 97 |
| Régiókon túlnyúló környezetterhelések az Elba vízgyűjtő területén | 99 |
| Tengeri környezetszennyezések: az Északi-tenger olajszennyezettsége | 101 |
| A Föld atmoszférájának megváltozása: ózonlyuk | 103 |
| Energia és klíma | 107 |
| Klímaváltozások CO2- és metánemissziók miatt | 107 |
| Szén-dioxid | 108 |
| Metán | 110 |
| A CO2-emissziók csökkentésének lehetőségei | 111 |
| Energiafelhasználás az NSZK-ban | 111 |
| Megtakarítási lehetőségek az erőművekben | 112 |
| Megtakarítási lehetőségek az iparban | 115 |
| A középtávon elérhető megtakarítások mérlege | 117 |
| Megújuló energiák | 118 |
| Vízi erőművek | 121 |
| Hőszivattyúk | 121 |
| Szélenergia-átalakítók | 122 |
| Napenergia-létesítmények | 124 |
| Biológiai átalakítás | 124 |
| A várható jövő | 128 |
| A következő harminc év perspektívái | 128 |
| Hidrogéntechnológia | 130 |
| Rádioaktivitás | 133 |
| Az ionizáló sugárzás alkalmazása | 133 |
| Sugárvédelmi méréstechnika | 134 |
| A sugárvédelmi méréstechnika feladatai | 134 |
| Mérési egységek a sugárvédelemben | 135 |
| Mérési módszerek | 138 |
| Az ember sugárterhelése | 141 |
| A természetes sugárterhelés forrásai | 141 |
| Mesterséges besugárzás | 145 |
| Az összbesugárzás becslése | 149 |
| Sugárvédelmi intézkedések | 152 |
| Szennyvíz | 155 |
| A vízszennyeződések osztályozása | 157 |
| Szennyvizek és alkotórészeik | 159 |
| A szennyvíz gyűjtése és elvezetése | 159 |
| Települési szennyvíztisztító telepek | 160 |
| A települési szennyvíztisztító telepek terhelése | 162 |
| Ipari szennyvíz | 163 |
| Díjak, kötelezettségek és költségek | 165 |
| Biológiai szennyvíztisztítás | 170 |
| Átalakítás mikroorganizmusokkal | 170 |
| Csepegtetőtestes technológia | 172 |
| Eleveniszapos technológia | 174 |
| A foszfor és a nitrogén eltávolítása | 179 |
| Kémiai-fizikai szennyvíztisztítás | 182 |
| Nehézfémek kicsapása | 184 |
| Flokkulálás | 186 |
| Folyadék és sz ilárd anyag szétválasztása | 190 |
| Szerves ksárokozó anyagokat tartalmazó szennyvizek kezelése | 192 |
| Iszapkezelés | 195 |
| Anaerob szennyvíz- és szennyvíziszap-kezelés | 196 |
| Az iszapkezelés módszerei | 197 |
| Iszapvíztelenítés és szennyvíziszap-égetés | 198 |
| A szennyvíziszap-értékesítés fejlett technológiái | 200 |
| Szennyvíziszap-elhelyezés a mezőgazdaságban | 202 |
| A víztechnológia perspektívái | 202 |
| Ivóvíz | 205 |
| Ivóvízellátás | 205 |
| Ivóvízhasználat és takarékosság | 207 |
| Az ivóvíznyerés technikája | 211 |
| A csőhálózatok anyagai | 211 |
| A nyers- és az ivóvíz minősége | 213 |
| Reakciók a talajban | 215 |
| Szivárgások depóniákból és tartálylyukadásokból | 219 |
| Mezőgazdasági szennyezések | 223 |
| A savas esők hatása a felszín alatti vizek minőségére | 224 |
| Ivóvíz-előkészítési és -tisztítási módszerek | 224 |
| Mesterséges talajvízdúsítás és parti szűrés | 225 |
| Vízkezelés az ivóvízművekben | 229 |
| Magasabb szintű, fejlettebb ivóvíz-előkészítési eljárások | 231 |
| A vízellátás jövőbeni biztosítása | 234 |
| Talaj | 237 |
| A talajszennyezések fajtái és mértéke | 238 |
| Jelentősebb szennyező anyagok | 238 |
| Szennyező anyagok bejutása a talajba: nehézfémek | 239 |
| A talajszennyeződések viselkedése és hatása | 244 |
| A talajbeli szennyező anyagok mobilizálódása | 244 |
| A szennyező anyagok hozzáférhetősége a növények számára | 248 |
| Mezhőgazdaságilag hasznosított talajok perspektívái | 250 |
| Az "öröklött" szennyeződések problémája | 252 |
| Szanálási célok | 255 |
| A talajszennyezések felderítése | 256 |
| Az öröklött hulladékok értékelése | 259 |
| Óvintézkedések | 263 |
| Kiásás és áthelyezés | 263 |
| A lezárásos (sorompó-) rendszerek | 264 |
| Szilárdítás, stabilizálás és megkötés | 267 |
| Az "öröklött" szennyezések megszüntetése | 272 |
| A talajlevegő kiszívása | 274 |
| Mosóeljárások - fizikai/kémiai kezelés | 274 |
| "Öröklött" szennyezések biológiai kezelése | 279 |
| Szennyezett talajok termikus kezelése | 284 |
| Kárelhárítási módszerek összehasonlítása és távlatai | 286 |
| Hulladék | 289 |
| Hulladékgazdálkodási helyzet | 290 |
| Hulladékkeletkezés: törvényi szabályozások | 290 |
| A hulladékok összetétele | 291 |
| Előrejelzés a háztartási szemét keletkezésének alakulásához | 294 |
| Hulladékok gyűjtése és feldolgozása | 296 |
| Értékes és káros anyagok szétválasztott gyűjtése a háztartásban | 296 |
| Utólagos szemétosztályozás | 298 |
| Az osztályozó és kezelési eljárások költségeinek összehasonlítása | 299 |
| Nagy tömegű hulladékok kezelése: ksotorék | 301 |
| Az ipari hulladékok kémiai/fizikai kezelése | 303 |
| Szemétégetés | 306 |
| Szemétégető berendezések | 307 |
| Füstgáz-tisztítás | 310 |
| Maradékanyag-kezelés | 315 |
| Deponálás | 320 |
| A depóniatechnológia fejlődése és alkotóelemei | 321 |
| Kezeletlen települési hulladékok deponálása | 324 |
| Depóniagáz és szivárgó víz | 327 |
| Köztes tárolás - hosszú távú tárolás - végleges tárolás | 331 |
| Prioritások a hulladékgazdálkodásban | 335 |
| Visszaforgatás | 339 |
| A hulladékeltávol,ítási gazdálkodás koncepciói | 340 |
| Az előrelátó hulladékgazdálkodás stratégiái | 340 |
| Az elktávolítási eljárások műszaki alapelvei | 341 |
| A célkitűzés konfliktusai a környezetbarát termékeknél | 342 |
| Az ipari hulladékcsökkentés korlátai és lehetőségei | 343 |
| A hulladékok szerves frakcióinak értékesítése | 345 |
| Biogáz a szemét anaerob erjedéséből | 345 |
| Szemétkomposztálás | 347 |
| Tüzelőanyag előállítása szemétből | 349 |
| Ásványi, fém- és műanyaghulladékok visszaforgatása | 353 |
| Anyagértékesítés az építőiparban | 354 |
| Fémek visszaforgatása | 362 |
| Műanyagok visszaforgatása | 364 |
| A különleges hulladékok eltávolítása és értékesítése | 368 |
| Levegő | 373 |
| A légszennyeződés keletkezése és hatásai | 373 |
| Szennyezőanyag-emisszió keletkezése | 376 |
| A szennyezőanyagok légkörbe jutása | 380 |
| A légszennyező anyagok hatása | 383 |
| A légszennyező anyagok mérési módszerei | 387 |
| Levegőtisztítási technikák az iparban | 391 |
| Ipari folyamatokból származó levegőemisszió | 392 |
| Porleválasztó eljárások | 393 |
| Gáz-halmazállapotú emissziók csökkentése | 396 |
| Emissziócsökkentés az erőművekben | 399 |
| Kéntelenítés | 400 |
| Nitrogéncsökkentés | 402 |
| Emissziócsökkentés a közlekedési eszközöknél | 408 |
| Szennyező gázok emissziójának csökkentése | 408 |
| A közlekedési zaj csökkentése | 412 |
| Az emisszióvédelem fejlődése az NSZK-ban | 416 |
| Függelék: Előírások és határértékek | 419 |
| Közvetlenül és közvetve bevezetett szennyvizek értékei | 422 |
| Minimális követelmények közvetlen bevezetés esetére | 422 |
| Küszöbértékek közvetett bevezetés esetére | 424 |
| Ivóvízrendelet | 425 |
| Ivóvízkezeléshez engedélyezett adalékanyagok | 425 |
| Mikrobiológiai követelmények | 426 |
| Vegyi anyagok határértékei | 427 |
| Talajvédelem. Kritikus anyagok és határértékek | 428 |
| "Holland lista" | 430 |
| Szennyvíziszap-rendelet | 430 |
| Különleges felügyeletet igfénylő hulladékok | 431 |
| Emisszióvédelem | 437 |
| Hulladékégető berendezés gázkibocsátásai | 438 |
| Nagyüzemi tüzelőberendezés-rendelet | 439 |
| Zajvédelem | 441 |
| Irodalomjegyzék | 443 |
| Tárgymutató | 451 |
Folytatás Microsoft-tal