Ukrajna kül- és biztonságpolitikája, 1990-2000

Előszó

A 80-as és 90-es évtized fordulójának kontinensnyi méretű közép- és keleteurópai rendszer- és orientációváltása, a Varsói Szerződés feloszlatása, a térségbeli föderális államok dezintegrációja, szétválása, illetve megszűnése radikálisan megváltoztatta a korábban fennálló rendet úgy globálisan, mint Európában. A formálódóban lévő új világ- és európai biztonsági rend nagyban függ az említett változások eredményeként létrejött új entitások által kívánatosnak tartott és megvalósított szerepvállalástól.
Ezen entitások egyike, és a nemzetközi és európai politika egyik új szereplője Ukrajna. A hosszú ideig a Szovjetunió részeként létező entitás a 90- es évek elején úgy robbant be a nemzetközi politikába, hogy globális szinten az ENSZ alapító tagja és nukleáris nagyhatalom, európai szinten fizikai paramétereit tekintve Franciaországhoz mérhető középhatalom, Közép- és Kelet-Európában pedig a Szovjetunió egyik legfontosabb utódállama, illetve nem elhanyagolható regionális hatással bíró állama volt.
Egy évtizeddel a nagy horderejű változások után időszerűnek és lehetségesnek tűnik mérleget vonni keleti szomszédunk kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról. Jelen tanulmány ennek kapcsán a következő kérdésekre keresi a választ. Milyen folyamat során alakult ki a jelenlegi ukrán kül- és biztonságpolitika? E folyamat mely elemei bizonyulnak konjunkturálisnak, illetve tartósnak? Mennyiben egyedi, illetve általánosítható és térségünkre jellemző az a kül- és biztonságpolitikai reorientáció, amit Ukrajna az elmúlt évtizedben hajtott végre? Milyen az ukrán kül- és biztonságpolitika belpolitikai feltételrendszere? Milyen szerepet tölt(het) be Ukrajna globális szinten, Európában, Közép-Európában és a poszt-szovjet térségben?
A fenti kérdésekre a tanulmány a következő szerkezetben keresi a választ. Először ismerteti a független Ukrajna létrejöttének körülményeit, majd bemutatja az ukrán kül- és biztonságpolitika koncepcionális evolúcióját. A továbbiakban elemzi e politika legfontosabb irányait, majd sorra veszi annak legfontosabb problémás kérdéseit. Végül jellemzi az ukrán kül- és biztonságpolitika belpolitikai feltételrendszerét, illetve a fegyveres erők helyzetét. Vissza