1.066.456

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Báránd

Története és néprajza

Szerző
Székkutas
Kiadó: Új Élet MGTSZ
Kiadás helye: Székkutas
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 644 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Báránd, ez a Hajdú-Bihar megyei, Árpád-kori településű falu, az ún. Háromföld: a Nagysárrét, a Hajdúság, és a Nagykunság szegletében húzódik meg, mindegyik jellegzetességből megmutatva valamit. Igazában mégis inkább sárréti község, melynek ilyen vonásai a lecsapolás után egyre inkább elhalványodtak.
IV. vagyis Kun László királyunk itt adott ki egy oklevelet a XIII. század utolsó negyedében és ettől kezdve sorsa megegyezett a környékbeli falvakéval. Változtak földesurai, de nem a terhei, mígnem a középkor végén a Nagyváradi Püspökség fennhatósága alá került. A török időket átvészelte, és az írások alig egy-két évig jelzik lakatlannak, mely idő alatt lakosai a nádasokban mentették életüket. A családok egy része a török idők kezdetétől napjainkig megmaradt.
A régészeti-történeti áttekintést néprajzi fejezetek követik, mely a termelés kérdéseit éppenúgy bemutatják, mint az építészetet, a mindennapi életet és az ünnepeket. Az élet nagy fordulóinak (születés, házasság, halál)... Tovább

Fülszöveg

Báránd, ez a Hajdú-Bihar megyei, Árpád-kori településű falu, az ún. Háromföld: a Nagysárrét, a Hajdúság, és a Nagykunság szegletében húzódik meg, mindegyik jellegzetességből megmutatva valamit. Igazában mégis inkább sárréti község, melynek ilyen vonásai a lecsapolás után egyre inkább elhalványodtak.
IV. vagyis Kun László királyunk itt adott ki egy oklevelet a XIII. század utolsó negyedében és ettől kezdve sorsa megegyezett a környékbeli falvakéval. Változtak földesurai, de nem a terhei, mígnem a középkor végén a Nagyváradi Püspökség fennhatósága alá került. A török időket átvészelte, és az írások alig egy-két évig jelzik lakatlannak, mely idő alatt lakosai a nádasokban mentették életüket. A családok egy része a török idők kezdetétől napjainkig megmaradt.
A régészeti-történeti áttekintést néprajzi fejezetek követik, mely a termelés kérdéseit éppenúgy bemutatják, mint az építészetet, a mindennapi életet és az ünnepeket. Az élet nagy fordulóinak (születés, házasság, halál) napjainkig élő gazdag hagyományán kívül a népköltészet, népzene, néptánc jellegzetets vonásaiból is sok mindent megismerhetünk. A bihari-hajdúsági nyelvjárás számos szólásait, közmondását is feljegyezték és közreadták a gyűjtők.
A legújabb korszak bemutatása a történészek számára igen nehéz feladat, melyre két fiatal szakember vállalkozott. A háború utáni zűrzavaros állapotokból egyre inkább rend a alakult ki, és megjelentek a szövetkezés első kísérletei is. Az utóbbi negyedszázad az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fellendülését jelentette, és ha a megtett út nem is volt könnyű, zökkenőmentes, de a falu jólétét sok minden külső és belső jel mutatja.
A könyv elkészítésének gondolatát az Új Élet Termelőszövetkezet elnöksége, mindenek előtt Papp László elnök indította el és segítette megvalósulását. A község vezető gazdasági erejeként egyre többet vállal a művelődés területén is. A helyszínen történt gyűjtő munkát éppenúgy támogatta, mint ahogy a költségek döntő többsége is reá hárult. Sok nehézséggel megküzdve végül is a Termelőszövetkezet adta ki ezt a falu monográfiát.
A kötetet elsősorban a debreceni Déri Múzeum és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének szakemberei írták, akik az elmúlt években sokszor megfordultak a községben és annak határában, kutattak a debreceni és budapesti levéltárakban, irattárakban. A szerkesztést a falu szülötte, Balassa Iván végezte.
A kötet azonban nem jelenhetett volna meg Báránd lakosainak segítsége nélkül. Az általános iskola összegyűjtötte azokat az iratokat, dokumentumokat, fényképeket, melyeket egyes családok megőriztek és a monográfia íróinak rendelkezésre bocsátottak. Több mint százan mondták el, illetve papírra vetették, a faluval kapcsolatos ismereteiket, emlékezéseiket. Da a faluból elszármazottak is sok dokumentumot jutattak el a szerkesztőhöz. Így lett ennek a kötetnek az elkészítése bárándi közügy, mely megjelenve nemcsak a község önismeretét, lokálpatriótizmusát fogja megerősíteni, hanem adataival, megállapításaival több tudományág számára nyújt újabb, eddig ismeretlen forrást. Vissza

Tartalom

Balassa Iván - Papp László: Előszó9
A falu története 1944-ig
M. Nepper Ibolya - Módy György: Báránd és környéke a török hódoltságig
Báránd és környéke régészeti korszakai13
Báránd a honfoglalástól a török uralomig32
Molnár Ambrus: Báránd története és élete a török hódoltság végéig43
Báránd magyar földesurai a török hódoltság idején43
A falu népessége és a lakosság kontinuitása a XVI - XVII. században46
A mezőgazdaság és állattenyésztés52
Báránd kapcsolata a bihari Hajdúsággal64
Báránd és környéke reformációja67
Molnár Ambrus: Báránd a török hódoltság után 1848-ig73
A község újraéledése és lakosai73
Adatok a község művelődéstörténetéhez78
A község igazgatási szervezete99
Nyakas Miklós: Báránd története 1848-1944105
A polgári forradalomtól az első világháborúig105
A világháború és a forradalmak129
A két világháború között133
Fejezetek a falu néprajzából
Balassa Iván: Báránd földrajzi nevei147
Belterület148
Külterület152
Összefoglalás164
Balassa M. Iván: Báránd települése és építkezése167
Település167
Köz- és közösségi rendeltetésű építmények177
Telek186
Építőanyagok190
Építés198
Épületek209
Összegzés238
Szabó László: Báránd társadalmának jellemző vonásai243
A falu külső kapcsolatai243
A társadalom vagyoni rétegezettsége248
A társadalmi rétegek egymáshoz való viszonya és szerepük a közösségben260
A család- és munkaszervezet főbb jellemzői266
Összegezés270
Varga Gyula: A bárándi agrártermelés 1700-1945273
A termőföld és a határrend kialakulása273
A paraszti használatban levő földek megoszlása284
Növénytermesztés307
Állattenyésztés310
A földművelés technikájának színvonala318
Összefoglalás329
Bődi Erzsébet: A termelt javak feldolgozása és fogyasztása Bárándon333
Ételek, főzési és sütési eljárások336
Ünnepi étkezés345
V. Szathmári Ibolya: Részletek Báránd anyagi kultúrájából347
Kismesterségek347
Háziipar362
Viselet369
A temetők művészete378
Dankó Imre: A bárándi közlekedés és árucsere néprajza385
Az utak385
Boltok, kocsmák, kereskedelem388
A közlekedés, teherhordás eszközei389
A fuvarozás395
A vízi közlekedés400
Az árucsere401
A piac és a vásár405
Barna Gábor: Adatok Báránd népköltészetéhez411
Szólások és közmondások412
Találós kérdések417
A szokások költészete419
Csíziók422
Sírfeliratok423
Imák424
Falucsúfolók428
Névcsúfolók430
Mondókák, utánzók, csúfolók állatokról432
Nyelvtörők, gyorsmondókák434
Bartha Elek: Az emberi élet fordulói Bárándon437
A születés438
A házasság441
A halál és a temetkezés448
Ujváry Zoltán: Kalendáris szokások, dramatikus játékok Bárándon453
A naptári napokhoz fűződő szokások453
Dramatikus hagyományok460
Bencze Lászlóné: Adatok Báránd zenei hagyományainak vizsgálatához465
Bevezető465
Éneklési alkalmak465
A daltanulás módja466
A dalanyag zenei jellemzése468
Az éneklésmód470
A dalok élete473
A hangszerek, hangszerjáték, parasztbandák477
Zenélési alkalmak és a hozzájuk kapcsolódó tánchagyományok481
Összefoglalás484
A falu története 1944-től napjainkig
Pásti Judit: A bárándi újjászületés. 1944. október - 1948. június495
Az élet újraindítása495
A község fejlődésének néhány vonása 1946-1948501
Pártok és társadalmi szervezetek503
Társadalmi egyesületek505
A mezőgazdaság első lépései506
Földosztás 1945 tavaszán508
A mezőgazdaság és ipar 1948-ig514
Az intézményes oktatás518
Szabadművelődés, iskolán kívüli oktatás521
Román Márta: Báránd történetének néhány vonása 1948-tól napjainkig525
A két párt egyesülésének időszaka (1948-1949)525
A tanács megalakulása, a közigazgatás átszervezése (1950)531
A termelőszövetkezeti mozgalom megindulása (1950-1960)534
A község fejlődése 1950-1960 között545
Adatok a község életéből 1960 után552
Bagoly János - Balassa Iván: A bárándi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vázlatos története561
Az Új Élet Mgtsz megalakulása és működése561
Az Új Élet működésének legújabb szakasza564
Néhány statisztikai adat 1960-1982569
Balassa Iván: Tanulságok a bárándi monográfiából577
Felhasznált irodalom, rövidítések585
Mutatók (Név-, szakmutató)600
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Báránd Báránd Báránd Báránd

A védőborító elszíneződött. Néhány lap szakadt.

Állapot:
4.680 Ft
3.270 ,-Ft 30
29 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Báránd Báránd Báránd Báránd Báránd

A védőfólia felhólyagosodott, a gerincnél elszíneződött.

Állapot:
4.680 ,-Ft
42 pont kapható
Kosárba