Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában (dedikált példány)

Előszó

Az utóbbi három évtizedben "kanti témák" címszó alatt olyan írások jelentek meg az angolszász filozófiában, amelyek releváns és vitatott ismeretelméleti, logika-filozófiai és tudományfilozófiai kérdéseket elemeznek Kant A tiszta ész kritikájának egy újabb értelmezését felhasználva. Példának okáért W. Sellars egyik tudományfilozófiai könyve a "variációk kanti témákra" alcímet viseli, J. Hintikka egyik logika-filozófiai könyvének alcíme pedig: "kanti témák a logika-filozófiában". S mindezek mellé még oda vehetjük a kanti ismeretelmélet mai, úgynevezett standard értelmezését, mely Bennett és Strawson nevéhez fűződik.
Ez a filozófiai jelenség nem meglepő, hiszen az empirista előfeltevésekkel dolgozó, analitikus módszerű angolszász ismeretelmélet hosszú története során többször is megkísérelte, hogy a kanti filozófiához való viszonyában határozza meg önmagát. Ennek az a filozófiatörténetből is jól ismert oka, hogy A tiszta ész kritikája jelentős részben válasz a metafizikai ismeretek lehetetlensége mellett érvelő hume-i elméletre. Ez utóbbi szerint a tapasztalati előfordulások, események olyan magyarázatai, amelyek szükségszerű kapcsolatokat (pl. oksági összefüggéseket) állítanak ezen előfordulások, események között, a tapasztalatból le nem vezethetők, azzal nem igazolhatók; ezek a magyarázatok elménk hajlamait mutatják, amelyektől elkülöníthető mindaz, ami empirikusan leírható... Vissza

Fülszöveg

„Kanti témának" az számít a mai angolszász analitikus filozófiában, amiről létezik kanti fejtegetés vagy aminek a gyökerei Kanthoz nyúlnak vissza és az adott ismeretelméleti téma olyan, hogy ma valamilyen okból újra mérlegelik, újraértelmezik az analitikusok. A „kanti témák" tehát egyszerre szólnak a kanti és a mai analitikus filozófiáról.
Akik szeretik látni, hogy hogyan hatnak a mára a klasszikus filozófiai gondolatok, hogyan lesz olyan utóéletük, amelyet a szerző még messze nem szándékolhatott, de ami mégis az eredeti gondolat erejéről és produktivitásáról tanúskodik, azoknak ajánlhatom ezt a könyvet. Ajánlom továbbá azoknak, akik úgy gondolják, hogy a kurrens irányzatok sem gyökértelenek, azoknak is megvan az alapja a filozófiai gondolkodás folytonossága szerint a lehetséges metafizikai variációk valamelyikében.
A könyv elemző, érvelő jellegű, a szerző maga is az analitikus filozófia képviselője. Saját hozzájárulása a témákhoz tehát az analitikus hagyományon belül van.
A könyv 11, nem túl hosszú fejezetre tagolódik, amelyek némi filozófiai előismerettel külön-külön is olvashatók. Vissza