Méltányosság a polgári jogban

Szerző

Lektor

Budapest

'Ujlaki László: Méltányosság a polgári jogban ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	290 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:	963-222-221-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Rövidítések	15
Bevezetés	18
A méltányosság külföldi tudománytörténetének áttekintése
Expozíció	22
A mélotányossági eszme kialakulása, fejlődésének első szakasza	23
Plátó és Arisztotelész	23
A római jog	26
Az angolszász equity	31
A fejlődés első szakaszának lezárulása	35
A fejlődés második szakasza	37
A kánonjog, a frank királyok jogosultsága	37
Leibniz, Thomasius, Grotius, Spinoza, Montesquieu	39
A fejlődés harmadik szakasza	41
Kant	42
Hegel	44
Herbert, Schopenhauer	45
Jhering	45
Windscheid	46
Stammler	47
Bruns, Schmölder, Brie, Oertmann, Gillis stb.	49
Rümelin, Radruch	53
A jelenkor	55
Wieacker	56
A német méltányossági eszme összefoglaló értékelése	58
Svájci nézetek: Andreas von Thur, Eugen Huber	59
"Humane Jusitz"	60
Olasz nézetek: Scialoja	61
Francia nézetek: Dufaux, Jeanneau	62
Angol és amerikai nézetek: Maine, Nader, Starr, Pound, Brown, Newman	64
A szocialista nézet	67
A méltányossági jogi konkretizálódása egyes külföldi jogszabályokban és a bírósági gyakorlatban
Németország	70
Billigkeit, Billiges Ermessen a konkrét rendelkezésekben	70
A felek magatartása a jóerkölcsök, a tisztesség, a Treu und und Glauben oldaláról nézve	72
A Treu und Glauben mibenléte	74
A Verkehrssitte fogalma	78
A szélesebb értelemben vett méltányossági rendelkezések elhelyezkedése az általános jogszabályok között	80
Méltányosság a kereskedelmi jogban	82
Ausztria	83
Konkrét méltányossági rendelkezések	83
Forgalmi tisztesség	84
Méltányosság a kereskedelmi jogban	85
Svájc	86
A ZGB 1. §. (1) bekezdése és a méltányosság elvének generálklauzulaszerű leszögezése; konkrét méltányossági részletrendelkezések	86
Méltányosság a kötelmi jogban. A Tisztességtelen versenytörvény Treu und Glauben felfogása	88
Anglia	89
Franciaország	89
Olaszország	92
A szocialista országok	94
A méltányosság tudománytörténete Magyarországon 1945-ig
A kezdet: Werbőczy I.	97
A magánjogi vonal	99
Grosschmid B.	99
Szladits K., Baumgarten N., Meszlényi A., mint a Fejezetek glosszátorai	102
Kiss G.	104
Szászy-Schwarz G.	105
Dezső Gy.	106
Tankönyvirodalom: Kolosváry B., Almási A.	107
Szladits K. egyéb művei	108
Villányi L.	110
Nizsalovszky E.	112
Beck S.	112
Thury S. K.	113
Kauser L.	113
Szigeti L., Kelemen L., Tóth L.	116
Marton G.	118
Balás P. E.	119
A kereskedelmi jogi vonal: Kunz Ö.	121
A jogbölcsészeti vonal: Pulszky Á., Moór Gy., Horváth B.	122
A méltányosság jogi konkretizálódása a magyar jogszabályokban és a bírói gyakorlatban 1945-ig
A méltányosság jogszabályi megjelenései az Mtj.-ig: Hármaskönyv, KT, Tanácsköztársaság, háború utáni válságjogi szabályok	125
Az Mtj.	130
Az Mtj. méltányossági szabályainak összefoglaló értékelése	134
A bírói gyakorlat	134
A méltányosság magyar tudománytörténete 1945 után
A méltányosság gondolatának jelentkezése a Ptk. előtt: Szabó I., György E., Zoltán Ö., Beck S., Eörsi Gy.	138
A Ptk. indokolása, Szabó I. Társadalopm és jog	141
Szabó I.: Méltányosság a szocialista jogban és egyéb művei	142
Eörsi Gy.	147
Az Enciklopédia	149
Peschka V.	152
Novák I., Hámori V., a Polgári Törvénykönyv magyarázata, Kulcsár K., Visegrády A.	154
A méltányosság jogi konkretizálódása a magyar jogszabályokban és a bírósági gyakorlatban 1945 után
Az új társadalom kibontakozását segítő átmeneti, jó részt arbitrárius jellegű jogalkalmazó intézmények működése	157
A szocialista együttélés és a kölcsönös együttműködés, mint a méltányosság szocialista kompozíciója a Ptk.-ban	159
A méltányosság három hordozó eleme: A/ A szocialista együttélés és a kölcsönös együttműködés; B/ Az elvárhatóság; C/ A szolgáltatások és az érdekek arányossága. Az ezek köré tömörülő rendelkezések a Ptk.-ban	160
A Ptk. három méltányossági elemének kiágazásai: a/ ahol a Ptk. kifejezetten él a méltányos, méltánytalan kifejezéssel; b/ arányosítás; c/ "az eset körülményei"; d/ oltalmi szabályok; e/ külön figyelemfelhívás nélkül is alkalmazandó méltányosság; f/ vegyes alakzatok	165
Ptk.-n kívüli méltányossági rendelkezések különösen a Jogpolitikai elvek; a gazdálkodás tisztessége	173
A bírósági gyakorlat a Ptk. hatályba lépése óta	176
Differenciált ítélkezés	176
Védelemre érdemesség	177
Vagyoni előnyök és hátrányok arányossága, a teljes jóvátételre törekvés	178
A széles (nemcsak vagyoni) értelemben vett érdek figyelembevétele	179ö
Vagyoni kötelezettségek mértékének csökkentése	182
Igazságosság és méltányosság, egyéb méltányossági jogalkalmazási tendenciák	182
A bírósági gyakorlat összefoglalása	183
Az érdekszemlélet
Az érdek fogalmi minősítése	185
A külföldi irodalmakban: Jhering, Heck, Rümelin, Kelsen, R. Pound	186
A magyar irodalomban: Grosschmid B., Szászy-Schwarz G., Villányi L., Beck S., Nizsalovszky E., Kauser L., Szladits K., Marton G.	189
Marxista álláspont: Marx, Engels, Sztyepanjan stb.	195
Az 1945 utáni magyar álláspontok: Lick J., Benke I., Szabó K., Szabó I., Peschka V., Szotáczky M., a Jogelméleti tankönyv, Szilbereky J., Tamás A., Nagy L., Enciklopédia, Sajó A., Hámori V., Kovács L., Földesi T.	197
Az érdek a Ptk.-ban. A Jogpolitikai elvek	203
Érdek és méltányosság	204
A méltányosság mint alapelv viszonya az egyéb jogi alapelvekhez
A méltányosság rokonfogalmai
Az igazságosság. Igazságosság és igazság	208
Arisztotelész, a római jog igazságossági felfogásai	210
Külföldi nézetek: Grotius, Schopenhauer, Jhering, Stammler, Brie, Kelsen, Rümelin, Radbruch, Rawls	212
Az 1945 előtti magyar felfogások: Pulszky Á., Horváth B., Szladits K., Balás P. E., Thury S. K.	216
A jelen felfogás: Szabó I., Eörsi Gyí., Peschka V., Földesi T.	218
A méltányosság és az igazságosság viszonyának minősítése	224
Az igazságosság kapcsolata az egyenlőséggel, az arányossággal, a viszonossággal, a "középhatár"-ral	224
A törvényesség. Paulus, Windscheid, Schmölder, Kauser	225
Az 1945 utáni magyar felfogások: szabó I., Peschka V., Földesi T.	227
A jogszerűség (jogosság): Pulszky Á., Villányi L., Kelsen	230
Az 1945 utáni magyar felfogások: Szabó I., Peschka V., Földesi T.	232
A méltányosság és a jogszerűség viszonyának minősítése	233
A méltányosság tényleges és annak tartott egyes részfogalmai: érdek, demokratizmus, humanizmus (Leiste, Grosschmid, Szabó I., Szotáczky M., a Jogelmélet tankönyve), tisztesség, jóhiszeműség, jóakarat, fair-ség, mértékarányosság, illem, jóerkölcs stb.	233
E részfogalmak minősítése a méltányossághoz való viszonyukat illetően	236
A méltányosság részfogalmaiként el nem ismerhető fogalmak; jóindulat, szívélyesség, kímélet, engedékenység, elnézés, könyörületesség stb.: Werbőczi, Pulszky, Stammler, Rümelin, Del Vecchio	237
A méltányosság viszonya a kompromisszumhoz és a kedvezményezéshez	239
A méltányosság gyakorlati érvényesülésének "mechanizmusa", a "méltányos szándék" átváltódása "méltányos bírói cselekvéssé"	240
Belátás, mérlegelés: Arisztotelész, Stammler	241
A belátás a hatályos magyar jogban: Novák I., Farkas J.	243
A belátás (diszkréció) az államigazgatási jog tudományában	244
A mérlegelés fogalma a magyar polgári eljárási jogban: Farkas J., Beck S., Noivák I.	245
A mérlegelés a magyar bírósági gyakorlatban	247
Mérlegelés és perújítás: Németh J.	248
Mérlegelés és törvényességi óvás: Beck S.	249
A mérlegelés előzményi előfeltétele a méltányosság gyakorlásának, a mérlegelés előzménye a belátás	250
Szigorú jog - méltányos jog: Eörsi Gy.	252
A méltányosság mivolta
A méltányossági kutatások általános jellemzése, összefoglalás igényével. További kutatási teendő: jogágazatonkénti feldolgozás	253
A méltányosság anyatudományi helye	256
Méltányosság és jog. A méltányosság a jog társadalmi funkciójának követelménye	256
A ius aequum - ius strictum szembeállítás meghaladottsága	258
Méltányosság és igazságosság szimbiózisa	259
A méltányosság kivétel jellegének tagadása	260
A méltányosság kétoldalúsága az érdekmomentum figyelembevételével	261
A méltányosság két csoportja	264
Méltányosság és törvényesség	265
A méltányosság szerepe a joghézag kitöltésében és a jogértelmezésnél, a méltányosság kritika jellege	266
Generálklauzula, preambulum, elvi bevezető rendelkezések	267
Méltányosság-szkepszis	269
A jogbiztonság veszélye?	270
Megfoghatatlanság, bizonytalanság?	270
A méltányosság objektív-szubjektív jellege	272
A pártatlanság	274
A bíró személyiségének szerepe. A méltányosság mint értelmi irány és gondolkodásmód	275
A méltányosság a jogalanyok magatartásának oldaláról nézve	278
Illusztráció jellegű összefoglalás	279
Zárókép	280
Bibliográfia	283

Témakörök

Ujlaki László

Ujlaki László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ujlaki László könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem