1.066.456

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ujkori kereskedelmi és ipari könyvvitel

Mérleg, eredmény, átmeneti tételek

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 498 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 3 db melléklettel. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. nyomása, Pécsett.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kereskedelmi törvény rendelkezései szerint minden kereskedő köteles könyveket vezetni, amelyek ügyleteit és vagyoni állását feltüntetik.
A könyveket szabályszerűen kell vezetni, évenkint... Tovább

Előszó

A kereskedelmi törvény rendelkezései szerint minden kereskedő köteles könyveket vezetni, amelyek ügyleteit és vagyoni állását feltüntetik.
A könyveket szabályszerűen kell vezetni, évenkint mérleget kell készíteni, amely a könyvekkel együtt az adózás alapja is. A gazdasági fejlődés folyamán a számvitel mindinkább a vállalati, illetve üzemi vezetés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Gyakorlati tapasztalatok és tudományos felismerések hasznosítása, a könyvvitel további fejlődését előmozdította. Még az esetre is, ha a könyvek vezetésére törvényes kötelezettség nem állana fenn, akkor is kénytelenek volnánk bizonyos üzleti eseményeket írásban megröpíteni. Ilyen a forgalom, amely a külvilággal: vevőkkel, szállítókkal, bankokkal, postatakarékpénztárral létesített üzleti összeköttetésből folyik. De azonkívül időről-időre meg kell vizsgálnunk, hogy a vállalatba elhelyezett tőke növekedett, vagy csökkent-e és hogy az idősorrendben és tervszerűen történt feljegyzések szerint a vagyon összetételében és befektetett tőkében milyen változások történtek.
Az összes erre vonatkozó munkaterületeknek ismerete a vállalati vezetőnek legfontosabb képességeihez tartozik, mert a könyvelési feljegyzésekből nemcsak áttekintést nyer a múlt és jelen állapotáról, hanem ezekre építi fel a jövőben teendő intézkedéseket.
Az újkori számvitel célja, értéktelen közbeeső munka nélkül a legrövidebb és legbiztosabb úton az üzletvezetőségnek számadatokat és kimutatásokat nyújtani, amelyek a vállalat állapotát, valamint belső és külső tevékenységét kifejezésre juttatják, hogy az üzletmenet minden egyes részlete megfigyelhető és adott esetben alakítható legyen. E mellett közömbös, hogy a számadatok és kimutatások könyvvitelileg vagy statisztikailag munkáltattak-e ki. Fontos csak az, hogy a törvényes és kereskedelemszokásos előírásoknak megfelelően, bizonyos pontosan előírt feljegyzések könyvvitelileg lerögzíthetők, egyebekben pedig a célszerűséghez képest könyvvitelileg vagy statisztikailag kimutathatók legyenek. Mindenesetre a számvitelnek olyképen kell berendezve lenni, hogy az üzletvezetőség minden lehetőséget megragadhasson az esetleg szükséges jókori beavatkozásra.
Ezen feladatok teljesítésének eszközei és útjai, az üzemnagyság és a könyvelési anyag mennyiségéhez és ahhoz igazodnak, mennyire és mily mértékben szükséges az üzem átvilágítása és átkutatása. Vissza

Tartalom

Előszó III-X.
Bevezetés a könyvvitel
ügykörébe 1-4
ELSŐ RÉSZ. KÖNYVVITELTAN
Alapvetés.
1. Könyvviteli rendszerek 5
2. Az egyszerű könyvvitel rendszere 5
3. A kettős könyvvitel rendszere 6
4. Az egyszerű és kettős könyvvitel
közti különbség 7
5. Könyvviteli rendszer, forma, könyvek számlák S
6. A könyvek technikája 8
7. A számadás organizációja 8
8. A könyvek organizációja (könyvviteli formák) 10-12
9. A szabályszerű könyvvezetés 12-18
10. A szabadlapos útírókönyvelés elfogadhatóságáról 19-20
11. A bizonylat 20-23
12. A kontírozás 21-25
13. Tiszta vagyonrészszámlák, tiszta
vagyonszámlák és vegyes vagyonrészszámlák könyvelése 25-28
14. Az állomány számlák és a tiszta vagyonszámlák kölcsönhatása 28
15. Az alapkönyvek 30
16. A segédkönyvek 30-32
17. Leltár 32-34
18. A vagyoni és a töke osztályozása 34
19. A leltár váza 34
20. Leltár-példa 35
21. A nyitó mérlegnek a kontókra való
felosztása 36
22. A leltár és mérleg összefüggése
37-39
23. A mozgó mérleg 39-42
24. Könyvviteli elméletek (Kontóelméletek) 43
25. Perszonifikációs elmélet 43
26. Materiális elméletek 43
27. A kétszámlasoros elmélet 43-45
28. A kontó 45-48
29. Állományszámlák 48-49
30. Állományszámlák egyenlege mint
leltárérték 49
31. A tőke számla 50
52. Üzleti folyamat táblázatos felfejtése 51
53. Állományszámlák és Tőkeszámlák
sora 52-54
34. A kontórendszer 54
35. Kontóterv 54-55
36. A kontótétel 56-57
37. A főkönyv 58
38. A mérleg és eredményszámla tartalma 59
39. Üzletterv 61
40. Főkönyvi számlák 61-63
41. Mérlegszámla 63
42. A mérleg a vagyon és kötelezettségek szembeállítása 64
43. Veszteség-nyereségszámla 65
44. A nyersmérleg (próbamérleg) 66-
67
45. Közbenső mérleg és rövididőközi
eredmény számla 68
46. Átmeneti lételek 68
47. Könyvzárlat 69
48. A tiszta állományszámlák 69
49. Váltószámla - Elfogadvány számla
70
50. A személyszámlák 71
51. A tiszta eredményszámlák 72
52. Kamat, Skonto, Diszkont, Rabati
könyvelése 73
53. Leírások kétes követelésekre 73
54. Leírások befektetési értékekről 73
55. Az árúszámla 74
56. Az árúszámla mint vegyes állományszámla 74
57. A tiszta és vegyes állományszámlák
75
58. Az árúszámla felbontása 77-80
59. A vegyes árúszámla tartalma, zárlata és eredmény megállapítása 81
60. A vegyes árúszámla az újkori
könyvvitelben 82
61. A gyártási számla 83
62. A vegyes állományszámlák szétbontása 76
63. A rembourshitel könyvelése 87
64. Az egyéni cég és a kereskedelmi
társaságok évvégi zárlata 87
65. Az évvégi eredmények kimutatása
és könyvelése (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, kft. szövetkezet) 88
66. A részvénytársaságok alapításának
könyvelése 91
67. Bizományi ügyletek könyvelése 91
68. Közös számlára kötött (párticipációs) ügyletek könyvelése 92
69. A könyvvitel és a kalkuláció összefüggése 91
70. Folyószámlák külföldi értékben 93
71. Titkos könyvelés 9J
72 Az alkalmazottak büntetőjogi felelőssége 94
73 Folyószámlák (progresszív módszer,
retrográd módszer, angol fokozatos
módszer) 93-101
74. Az általános kereseti adó bevallásának mintája 102
Második rész. Könyvviteli
organizáció.
1. A könyvvitel organizációjának
irányelvei 104
2. A könyvvitel organizációjának
irányelvei a németbirodalmi és porosz gazdasági minisztérium rendelete szerint
I. A számvitel alapvető feladatai 107
II. Követelmények a könyvvitel
organizációjával szemben 108
III. A kontókeret mint az önköltségi számítás és statisztika
alapja 110
IV. Magyarázatok 3 kontókerethez
110
V. A tíz kontóosztály tartalma 112
VI. Magyarázatok a gyártási üzemek kontóterv példájához 117
3. Könyvelési példa 118
3/a Költségszámadás a költségrendelések külön elszámolásával 128
Könyvelési példa 130
HARMADIK RÉSZ. A KÉZI ÁTÍRÓ
KÖNYVELÉS.
Bevezetés 155
Az átíró könyvelésről általában 157
Munkaeszközök 159
Kézi átíró könyvelés 160
Különleges kérdések
1. Csoportosítás 163
2. Egyenleg megállapítása 168
3. Kézi átíró könyvelés kiválasztása 169
Az átíró könyvelés egyéb alkalmazási esetei 171
A raktárkönyvvitel kézi átírókönyveléssel 171
A munkabérelszámolás kézi átírókönyveléssel 172
Negyedik rész. Mérlegtan.
Első fejezet.
1. Mérlegelméletek 173
2. A mérlegkészítés általános alapelvei 174
Mérlegvilágosság, mérlegigazság,
mérlegkontinuitás 175
3. Mérlegdeliktumok 177-180
4. Értékelés .188
5. Törvényes értékelési szabályok
182-184
6. A befektetési vagyon értékelése 185
7. A forgóvagyon értékelése 185
8. Egyéb értékelési alapelvek 186
9. Leírások 187
10. Leírások az önköltségi számításban 188
11. A leírási alap meghatározása 189
12. Befektetési tárgyak leírása 190
13. Kétes és behajthatatlan követelések
könyvelése 191
14. Likviditás 191
15. A likviditás megállapítása 192
16. A forgótöke mértéke 193-195
17. A likviditás vizsgálata 195
18. Az idegen tőke igénybevételének
feltételei 196
19. A reálérték és a pénzérték 196
20. A likviditás követelményei 197
21. Mobilitás 198
22. Tartalékok 199
23. Titkos tartalékok. A tartalékolás
megokolása 199
24. A nyílt és titkos tartalékok képzésének módja 200
25. A titkos tartalékok veszélye 201
26. Fúzió 203-205
27. Szanálás 206
28. Felszámolás 207-208
Második fejezet.
1. A mérlegkészítés gyakorlati módja
209-212
2. Leltármérleg és segédkönyvek 212
3. A mérleg készítését megelőző munkálatok 212
4. A mérleg felépítése 213
5. A mérleg tagolása 214
6. Próbamérleg, Nyersmérleg 214-216
7. Leltári készletek 217
8. Mérlegszámla 217
9. Eredményszámla (Nyereség-veszteség számla) 217
10. Átmeneti tételek számlája 218
11. A zárlati főkönyv (Próbazárlat) 218
12. Mérlegkészítési szabályok 219
13. Évvégi zárlat (Próbamérleg) 220
14. Leltárkészlet felvétel 220
15. Leltármérleg 220
16. Zárlati főkönyv 221
17. Zárlati naplótételek 224
18. Mérlegszámla 235
19. Veszteség és nyereségszámla 225
20. Zárókimutatás 226
Harmadik fejezet.
1. A mérlegről általában 227-230
2. A mérleg vagyonoldala 230
3. Be nem fizetett részvénytöke 230
4. Disagio számla 230
5. Állóvagyon 230-232
6. Telkek számlája 232
7. Épületek számlája 232
8. Gépszámla 233
9. Üzletérték számla 234
10. Szabadalmak, koncessziók, licenciák
számla 234
11. Kocsipark számla 235
12. Részesedések számla (Pénzügyi befektetési vagyon) 235
13. A forgó vagyon tételei 235
14. Pénztárszámla 235
15. Bankgiró és postatakarékpénztár
számla 236
16. Váltószámla 236
17. Saját vállalati részvényszámla 237
18. Értékpapír számlája 237
19. Garanciaszámla 238
20. Adósok számla (Künnlevőségek) 238
21. Konzorciális részesedések 239
22. Árúszámla 239
23. Árúkészletek 240
24. Az értékbeli feljegyzések kiegészítése mennyiségben feljegyzésekkel 241
25. Tételek, amelyek a számadás időbeli elhatárolására szolgálnak 241
26. Értékkiigazító tételek 241
27. Átfutó tételek 241
28. Tiszta veszteség (Tiszta nyereség) 241
29. A mérleg teheroldala (Passzíva) 241
30. Tiszta vagyon (saját töke) 242
31. Tartalékok 243
32. Tartalékok, visszatartások bizonytalan tartozásokra, értékkiigazítások, illetve helyesbítések 244
33. Saját töke és tartalékok 245
34. Tartalékok és vissztartások adójogi vonatkozásai 245
35. Értékelési és értékkiigazítási tételek
(Értékcsökkenési tartalék) 246
36. Delcredere számla 246
37. Osztalék számla 247
38. Hitelezők számlája 247
39. Elfogadvány számla 247
40. Kölcsönszámla 248
41. Jelzálogszámla 248
42. Nyugdíjalapszámla 248
43. Felpénzszámla 248
44. Átfutó tételek 248
45. Tiszta nyereség 248
46. Kölcsönös felszámítás tilalma 248
47. Nyereség és Veszteség 249
48. A részvénytársaság mérlegének tagolása 249
(Német részvénytörvény 131. §-a)
49. Veszteség mérleg 250
50. Átmeneti tételek 252
51. Az átmeneti tételekről részletesen 254
52. Függő tételek 256
53. A gyakorlati mérlegkészítés értékelése 257
54. A mérleg és eredményszámla belső
összefüggése 258
55. Aktiválás, passziválás 259
56. Intern és extern mérleg 259
57. Mérlegminták 259
58. A pénzügyminiszter mérlegrendelete (függelék) 261-264
59. Veszteség-nyereségszámla 264
60. Az eredmény befolyásolásának módja 266
61. A világos és teljes eredményszámla
követelménye 266
62. Eredményszámla és önköltségi számítás 267
63. Eredményanalízis 269
64. Részletes eredményszámla 2?0
65. Az eredményszámla tagolása üzemi
üzemidegen, illetve rendkívüli ráfordításokra és hozamokra 271
66. A bruttó és nettó eredményszámla 272
67. Eredményforgalmi mérleg 273
68. Az eredményforgalmi mérleg felépítése 275
Eredményforgalmi mérleg kontó
formában 278
69. Veszteség-nyereségszámla a német
részvénytársasági törvényben 279
70. A veszteség-nyereségszámla részletezése a német részvénytársasági
törvény szerint 280
71. A rövididőközi mérleg és eredményszámla 281
72. Az évi és havi számadás szétválasztása 281
73. A rövid időközi mérleg 282
74. Rövid időközi eredménykimutatás 282
75. A leltárkészlet rövid időközi megállapítása 281
76. A rövid időközi ráfordítások és hozamok megállapítása 285
77. A havi eredménykimutatás előnyei 285
78. Intern és extern eredményszámla 286
Negyedik fejezet.
Különféle mérlegek
1. Az egyéni és társas cég (közkereseti, betéti és csendes társaság) mérlege saját tőke- és eredmény-könyvelése 286
2. Vagyonközösség megszüntetésére és
részesek kielégítésére, a vagyonfelosztás céljára készült mérleg 287
3. Alapítási mérlegek 288
4. Hitelmérleg 288
5. Holding és „Konzern" mérlegek 292
6. Kényszeregyezségi mérleg (Vagyonstátus) 294
7. Korlátolt felelősségű társaságok
könyvelése és mérlege (Alapítás, átalakulás) 296
8. A szövetkezetek könyvelése és mérlege 298
9. Bankmérlegek 300
10. Biztosító társaságok mérlege 301
11. Közlekedési vállalatok 305
Ötödik fejezet.
1. Adómérleg és kereskedelmi mérleg 706
2. Adómérleg és kereskedelmi mérleg
a társulati adó 1940. évi VII. t.-c.
megvilágitásában 308
Hatodik fejezet.
Mérlegkritika 309
ÖTÖDIK RÉSZ.
Az üzemleszámolás (költségfelosztás) 312
Üzemleszámolás példája 319, 320
Üzemleszámolási ív 325
HATODIK RÉSZ.
Üzemgazdasági költségtan 326
1. A költségszámadás általános jelentősége 326
2. A munkabérszámadás általában
327
3. Raktárkönyvelés, Raktárkezelés,
Raktárellenőrzés, Anyagelszámolás
328
4. A befektetési értékek leírása 329
5. A 4. számú kontóosztály 330
6. A költségszámadás felépítése 331
7. A költségek elszámolása 332
8. A hozzászámítási eljárás alkalma-
zási módja, Költségkulcsok 332
9. Az Aquivalens számok számadása
333
10. Kalkulációs tételek, kalkulációs
költségek 335
11. Az üzem általános költségei. Közkötségek 335
12. A költségek osztályozása a foglalkoztatási fok változásának kihatására való tekintettel: Schmalenbach szerint 336
13. A kontókeret és a leszámolási ív
szerepe 337
14. A költségek organizációja 339
15. A költségfelosztás módszerei 340
16. A költségfelosztás mérőeszköze 341
17. A költségek osztályozása 342
18. A kalkulációról általában 342
19. Önköltségi számítás és könyvvitel 343
20. A kalkulációs könyvvitel általában 346
21. Az elszámolási ár ipari üzemek
önköltségi számításában 347
22. Utókalkuláció 347
23. A kalkuláció alapformái 348
24. Előkalkuláció 348
25. Kereskedelmi és üzemi kalkuláció
348
a) kalkuláció áruüzletben 349 b)
kalkuláció gyári üzemben 349 (általános kalkulációs keret) 350
26. Kalkulációs példa 355
27. Kalkuláció és üzemleszámolás 355
28. Kalkulációs könyvelés 354
29. A költségek számlaterve 356
30. A németbirodalmi árkormánybizios
önköltség számítási rendelete 357
31. A könyvitel az önköltségszámítás
tükrében 358
32. Költségszámadási szabályok 362
1. A költségszámadás lényege és feladatai 362. 2. A költségszámadás
általános felépítése 363. 3. Kalkulációs eljárás 364. 4: A költségszámadás keresztülvitele 365. 5. A költségszámolás 367. 6. Normaköltség-
számadás 367. 7. Rövid időközi
eredményelszámolás 368
33. Munkabérszámadás 368
HETEDIK RÉSZ.
Revíziótan 290
I. Mérleganalízis.
1. A mérleganalízis célja és módszerei 371
2. A mérleg vagyonfelépítése és tőkefelépítés 372
3. A dinamika mérlegfelfogás 372
4. A passzíva és aktíva analízise 372
5. A forgótőke része a forgalomban 374
6. Az álló- és forgóvagyon, a saját és
idegen tőke funkciója 374
7. Nettómérlegek 376
8. Az eredményről 376
9. Mérlegelési alapelvek 376
10. Kóros jelenségek 377
11. Arányszámok 378
12. Általános szabályok a vagyoni helyzet és a forgalmi viszonyok elbírálására 379
II. Revízió 380
1. A vizsgálat technikája 380
2. Számösszegek egyeztetése 381
5. Bizonylatvizsgálat 381
4. A revizor munkaívei 382
5. A revízió haszna és célja 382
6. Állandó és folytatólagos revízió, ellenőrzés 383
7. A mérlegrevízió 383
8. A mérleg formai (számszerű) revíziója 383
9. A mérleg materiális revíziója 384
10. Mérlegelhomályosítás 385
11. Hiba és veszteségforrások 386
12. Évközi revízió 387
13. A revízió technikája részletesen 388
14. A revizori munkaterv vázlata 388
15. A fizetési pénzforgalom és hitelforgalom 389
16. Értékpapír állományok vizsgálata 389
17. Árúforgalom vizsgálata 389
18. A könyvvitel vizsgálata formai és
anyagi tekintetben 390
III. Gyakorlati revízió 391
A) Kereskedelmi szervezet 391
B) Organizáció vizsgálata 391
C) A könyvelés vizsgálata 392
1. Mérleg 392
2. A likviditás vizsgálata 395
5. Eredményszámla vizsgálata 395
4. Kalkuláció és önköltségi számadás
397
5. Összefoglalás 398
6. Hitelrevízió 398
IV. Revizori jelentés 399
V. A revízió összefoglaló méltatása 400
1, A könyvvizsgálat 400
2. A bizonylatok vizsgálata 401
5. Állományok 402
4. Vizsgálati módok 402
5. Részletes és hézagnélküli vizsgálat 403



6. Formális és materiális revízió 403
7. Progresszív és retrográd vizsgálat 404
8. Revíziós alapelvek 404
9. Vizsgálati célok 405
10. Jelentés 406
11. Jelentés formula 406
12. A jelentés tartalma 407
13. A jelentés tervezete 407
14. A jelentés stílusa 408
15. A jelentés tagolása 408
16. Revíziós szabályok 409
17. A szakértői véleménybe fel nem
vehető megállapítások 409
18. A vizsgálati eredmény összefoglalása 410
19. Amerikai revizori cég vizsgálati jelentése 410
20. Részvénytársaság vizsgálata -
Vizsgálati jelentés 420
Nyilatkozat 423
NYOLCADIK RÉSZ.
Társulati adózás 424
1. Értékkülönbözeti tartalék 424
2. Rendelkezések a mérlegérték alkalmazására 425
3. Rendelkezések 3 forgalmi ár alkalmazására 426
4. A leltár kiszámítása 426
5. Kereskedelmi mérleg, adómérleg 426
6. Az értékkülönbözeti tartalék kiszámítását kezelése és felhasználása 42?. _
7. Az értékkülönbözeti tartalék rendeltetése 428
8. Az értékkülönbözeti tartalék globalitása 428
9. Az értékkülönbözeti tartalék felszámolása 429
10. Az év elején volt készlet és az évvégi készlet azonossága közömbös
429
11. A mennyiségváltozás megállapítása
és a veszteség kimutatása 430
12. A mérlegszerinti érték megváltoztatása és a nyilvántartás kiigazítása 430
13. Készítendő kimutatások 431
14. Példák az értékkülönbözeti tartalék kiszámítására és könyvelésére
432
15. Összefoglalás 441
16. A könyvszerű veszteség kötelező
kimutatása 441
17. Az értékkülönbözeti tartalék rendeltetése, értelme és célja 443
IS. Gyakorlati példák 443
19. Az értékkülönbözeti tartalék devizákkal kapcsolatban 447
20. Indexszámok alkalmazása 448
21. Újabb adómentes tartalék létesíthető miniszteri engedély alapján 449
22. Az utánpótlási és felújítási tartalékra vonatkozó körrendelet 450
23. Az értékkülönbözeti tartalék értékpapírokkal kapcsolatban 451
24,. Az adóalap kimunkálása 456
25. A társulatok adóterhei 45?
26. Az állami pótadó alapja 459
27. A tantiemadó és a tantiemjövedelem
után fizetendő általános pótadó 260
28. A korlátolt felelősségű társaság
adója 462
29. A részvénytársaság és a korlátolt
felelősségű társaság „Bevallása" 465
30. A Kft. illetékei 468
KILENCEDIK RÉSZ
1. Üzemgazdasági statisztika általában 469
2. A statisztikai munkálatok csoportosítása 472
3. Költséganalízis és költségellenőrzés 475
4. Anyaggazdálkodás 476
5. A termelési, illetőleg gyártási teljesítmény statisztikája 476
6. A munkabérstatisztika technikája 477
7. Az üzemgazdasági statisztika feladata 478
8. Az üzemgazdasági statisztika végcélja 478
9. A statisztikai táblázat 483
10. A grafikai ábrázolás 484
11. A vállalatok statisztikai módszere 484
12. A párisi nemzetközi racionálizálási
kongresszus megállapításai 485
15. Összehasonlítás 486
14. A statisztika megállapításai 488
15. Az arányszámok jelentősége 490
16. Az üzleti tökének, a tartozásoknak
és követeléseknek egymáshoz való
viszonya 490
17. A forgalmi- és nyereségstatisztika
tanulságai 491
TIZEDIK RÉSZ
Tervezés
1. A gazdasági előirányzat (budget)
492
2. A gazdasági előirányzat jelentősége
494
3. A gazdasági előirányzat munkarendje és statisztikai módszerek 495
4. A budget készítésének módjai 495
5. A budgetellenőrzés 496
6. A budgetellenőrzés határai 496
7. A gazdasági előirányzat nemei 497
8. A számadás részeinek összefüggése 497

Dr. Erdély Sándor

Dr. Erdély Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Erdély Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem