Ujkori alkotmányok I. (töredék)

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
Belgium alkotmánya.
Bevezetés
A nemzeti szuverénitás külső tere és jelvényei 18
A nemzeti szuverénitás részesei 19
A szuverénitás önkorlátozása s az ebből folyó alapjogok
a) A jogegyenlőség 22
b) Az egyéni szabadság 23
c) Az egyesülési és gyülekezési jog 28
d) A kérvényezési jog 29
e) Vélemény-, lelkiismeret-, vallásszabadság és az egyházak szabadsága 30
f) Az oktatás szabadsága 38
g) Sajtószabadság 40
h) Belgiumban dívó nyelvek használatának szabadsága 49
A szuverénitás és annak főszerveiről általában 55
A király 59
A királyi hatalom részesei 71
A kamarák (Les Chambres)
a) A kamarák alkotási módja 75
b) A kamarák belélete 82
c) A kamarák hatásköre 84
A birói hatóság
a) A szervezés módja 93
b) A birói és közigazgatási hatáskör 99
A megyei és községi hatóság 103
Az államhatalmak viszonya egymáshoz 108
MÁSODIK RESZ.
Az Északamerikai Egyesült államok alkotmánya.
Bevezetés
Az első gyarmatok keletkezése 123
A gyarmatok viszonya az anyaországhoz és belső jogéletök 147
A függetlenség kivívása s a konfederaczio korszaka 168
Az alkotmány vezér eszméi 181
A szövetségi szuverénitás tárgyai: a közös ügyek 196
A közös elvek, melyek által az egyes államok szuverénitása korlátoltatik s az unió viszonya az államokhoz a közös ügyeken kivűl szabályoztatik 206
Az unió szuverén hatalmának saját ügykörére vonatkozó korlátai s az ebből származó szabadságjogok 212
A szuverénitás részesei 225
A szuverénitás főszervei.
A törvényhozó test (Congressus) 228
a) A képviselőház szervezési módja 229
b) A senatus szervezési módja 236
c) A congressus beléletének formái s arra vonatkozó hatalma 242
d) A congressus hatáskörébe eső tárgyak 249
Az unió elnöke 252
Az elnöki hatáskör 261
A birói hatalom 274
Az államhatalom megosztása az unió főszervei között és ezek viszonya egymáshoz 282
Az államhatalom megosztása az unió s a hozzátartozó államok között; ezek viszonya egymáshoz 300

Témakörök