1.045.952

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Újkor

Kézirat - Tanárképző Főiskolák/1789-1849

Szerző
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 343 oldal
Sorozatcím: Egyetemes történelem
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 608 példányban. Tankönyvi szám: J 11-657. Kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Franciaországban az abszolutizmus kb. 200 éves fejlődése folyamán kiterebélyesedett és megerősödött. A "Napkirály", XIV. Lajos (1643-1715) uralkodása idején elérte a... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Franciaországban az abszolutizmus kb. 200 éves fejlődése folyamán kiterebélyesedett és megerősödött. A "Napkirály", XIV. Lajos (1643-1715) uralkodása idején elérte a tetőpontját és a század fordulóján már hanyatlásnak indult. A feudális abszolutizmus túlélte önmagát, már nem felelt meg az ország gazdasági-, társadalmi fejlődésének. Kiéleződtek az új termelőerők és a régi termelési viszonyok közötti ellentmondások.
A XVII-XVIII. sz-ban a feudalizmus méhében már többé-kevésbé kifejlődtek a kapitalista rend új formái: az új agrotechnikai eljárások és a föld használat tőkés formái, amelyek lehetővé tették volna a mezőgazdaság nagyarányú kapitalista fejlődését; a nagyfokú munkamegosztást lehetővé tevő központosított manufaktúrák, amelyek előkészítették az áttérést a fejlettebb gépi technikára; a gépek, amelyek mindenütt meggyorsították a tőkés termelés fejlődését; az óriási tőkék, amely még a számszerűleg kicsiny, politikailag jogfosztott, de gazdaságilag a legerősebb osztálynak: a burzsoáziának a kezében összpontosultak. Mindezek egyre élesebb ellentmondásba kerültek az ancien régime-mel, a francia abszolutizmus gazdasági-, társadalmi- és állami struktúrájával.
A rendi felépítésű társadalomban (amelyben a rendi elkülönülés koránt sem jelentett már azonos helyzetű és érdekű társadalmi szerkezetet: a rendek nem voltak azonosak a társadalmi osztályokkal, mindegyik többé-kevésbé ellentétes csoportokra oszlott) az un."harmadik rendet" (a lakosság 99%-át) politikai jogok és társadalmi megbecsülés terén mély szakadék választotta el a kiváltságos rendektől: a papságtól és a nemességtől, a feudális abszolutizmus védőbástyáitól.
A tőkés viszonyok fejlődése parancsolóan megkövetelte a belső piac bővítését. De a földesúri, egyházi és állami kizsákmányolással tönkretett parasztoknak (a lakosság 90%-ának) csekély vásárló képessége kedvezőtlenül befolyásolta a belső piacot, a szűk belső piac pedig az ipar fejlődését, az ipar fejletlensége viszont fékezően hatott vissza a mezőgazdaság fejlődésére. Halaszthatatlan feladattá vált a céhek felszámolása, a parasztok féljobbágyi függőségének megszüntetése, a "szabad" munkaerő szélesebb piacának létrehozása, a lakosság vásárló képes égének emelése, sz egyes tartományok elszigetelődésének megszüntetése, az egész gazdaságpolitikának a burzsoázia érdekei alá való rendelése." Vissza

Fülszöveg

A gyarmatosítás és a manufaktura iparfejlődése másfél évszázad alatt válságba juttatta a feudális Európa gazdasági rendjét. A feudális gazdálkodás ugyan még általános maradt, de állandóan hanyatlott, a feudális uralkodó osztály szegényedett, ha a politikai hatalmat erőszakkal kezében tartotta is, a pénz, a hatalom igazi forrása a gazdagodó kapitalista polgárságé volt. A gazdasági hatalom eltolódása szükségszerű politikai következményekkel járt, a tőkés polgárság egyre tudatosabban és szervezettebben törekedett arra, hogy az államot a maga érdekeinek szolgálatába állítsa, s egyúttal szabadságát gátló feudális kötöttségek megszüntetésével polgári állammá alakítsa.
A kapitalizmus már a XVI. század végén Hollandiában győzelmet aratott a feudalizmus fölött. Bár a győzelem messzemenő következményekkel járt, Hollandiát "a XVII. század tőkés mintanemzetévé" tette, Európa, sőt az Európán kívüli országok fejlődésén is sokkal mélyebb nyomot hagyott az angol forradalom. Ez volt az első... Tovább

Fülszöveg

A gyarmatosítás és a manufaktura iparfejlődése másfél évszázad alatt válságba juttatta a feudális Európa gazdasági rendjét. A feudális gazdálkodás ugyan még általános maradt, de állandóan hanyatlott, a feudális uralkodó osztály szegényedett, ha a politikai hatalmat erőszakkal kezében tartotta is, a pénz, a hatalom igazi forrása a gazdagodó kapitalista polgárságé volt. A gazdasági hatalom eltolódása szükségszerű politikai következményekkel járt, a tőkés polgárság egyre tudatosabban és szervezettebben törekedett arra, hogy az államot a maga érdekeinek szolgálatába állítsa, s egyúttal szabadságát gátló feudális kötöttségek megszüntetésével polgári állammá alakítsa.
A kapitalizmus már a XVI. század végén Hollandiában győzelmet aratott a feudalizmus fölött. Bár a győzelem messzemenő következményekkel járt, Hollandiát "a XVII. század tőkés mintanemzetévé" tette, Európa, sőt az Európán kívüli országok fejlődésén is sokkal mélyebb nyomot hagyott az angol forradalom. Ez volt az első "európai stílusú forradalom", amely Nyugat-Európa egyik leghatalmasabb országában mért megsemmisítő csapást a feudalizmusra és nyitott utat a burzsoá társadalmi viszonyok fejlődése előtt. Vissza

Tartalom

A KAPITALIZMUS GYŐZELME (1789-1949)
I. Rész: A NAGY FRANCIA POLGÁRI FORRADALOM ÉS A
NAPÓLEONI HÁBORÚK 3
I. FRANCIAORSZÁG A FORRADALOM ELŐTT 5
1. Az ancien régime válsága 5
2. A forradalom érlelődése 6
3. A Rendi Gyűlés összehívása 10
4. A Rendi Gyűlés megnyitása és átalakulása Alkotmányozó Nemzetgyűléssé 14
II. AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA (1789.júl. 14-1792. aug. 10) 16
1. A forradalom kezdete 16
a) A Bastille bevétele 16
b) A "municipális" forradalom és a paraszt mozgalmak 19
2. A nagypolgárság uralmának megteremtése 19
a) Az 1789. aug. 4-11-i agrártörvények 19
b) Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 20
c) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egységének megbomlása 21
d) Az október 5-6-i megmozdulások 22
3. Az alkotmányozó Nemzetgyűlés polgári törvényhozása 24
a) Törvény a cenzusos választási rendszerről 24
b) Az egyházi birtok nacionalizálása 25
c) Az assignáták kibocsátása 26
d) A nemzeti vagyon kiárusítása 27
e) A papság polgári alkotmánya 27
f) Franciaország közigazgatási átszervezése 28
g) Az örökletes nemesség megszüntetése és a címek eltörlése 29
h) Az igazságszolgáltatás újjászervezése 29
i) Az ipar és kereskedelem szabályozása 29
j) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés munkásellenes politikája:
a Le Chapelier-törvény 29
k) Az 1791-es alkotmány 30
4. Franciaország társadalmi életének megélénkülése:
a klubok és népi társaságok 31
a) A Breton Klub 32
b) A Jakobinus Klub 32
c) Az 1789. Év Társasága 32
d) A Cordelier Klub 33
e) A Szociális Klub 33
5. A kiegyezési politika tetőpontja és bukása 34
a) Az 1790. jul. 14-i "Szövetségi Ünnep" 35
b) A hadsereg felbomlása 36
c) A varennes-i válság 37
d) A király szökésének belpolitikai következményei 38
e) Az 1791. évi jul. 17-i Mars-mezei sortűz 39
f) A varennesi válság külpolitikai következménye: a pillnitzi nyilatkozat 40
g) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlatása 41
6. A Törvényhozó Gyűlés 41
a) A Törvényhozó Gyűlés összetétele 41
b) Franciaország gazdasági helyzetének romlása 43
c) Az ellenforradalmi elemek tevékenységének fokozása 44
7. Háború és a monarchia megdöntése 45
a) A különböző politikai csoportok állásfoglalása
a háború kérdésében 45
b) Hadüzenet Ausztriának 46
c) Katonai kudarcok 47
d) A június 20-i tüntetés 48
e) A népmozgalom fellendülése: "Veszélyben a hazai" 49
f) Az 1792. aug. 10-i népfelkelés: a monarchia megdöntése 49
III. A BURZSOÁ KÖZTÁRSASÁG (1792. aug. 10. - 1793. jún. 2.) 53
1. A Hegy párt és a Gironde harca 53
a) A Kommün harca a Törvényhozó Gyűléssel 53
b) Az 1792 augusztusi agrártörvények 54
c) Az intervenciósok benyomulása, a szeptemberi események 55
2. Agirondista Konvent 57
a) A köztársaság kikiáltása
b) A Konvent összetétele 58
c) A Gironde és a Hegypárt harcának megújulása 58
d) Második szakadás a Jakobinus Klubban: a girondisták kizárása 59
e) A király pere és kivégzése 60
3. Az osztályharc további éleződése 1792 végén és 1793 elején 61
a) A gazdasági helyzet romlása 61
b) A "veszettek" fellépése 62
4. A Konvent külpolitikája 63
a) A háború és az első koalíció megalakulása 63
b) Ellenforradalmi felkelés Vendée-ben és Dumouirez árulása 64
5. A girondisták bukása 66
a) A jakobinusok közeledése a "veszettekhez" 66
b) A girondisták ellenforradalmi tevékenysége 67
c) Az 1793.máj. 31-jún. 2-i felkelés 67
IV. A JAKOBINUSOK FORRADALMI DEMOKRATIKUS DIKTATÚRÁJA 69
1. A jakobinusok a hatalmon 69
a) A köztársaság válságos helyzete 1793 nyarán 69
b) Az 1793-as alkotmány 70
c) A jakobinusok agrárpolitikája 71
d) Az ellenforradalmi terror 72
e) A jakobinus diktatúra megteremtése 73
f) A "veszettek" támadása és felszámolása 76
g) Az 1793.szept. 4-5-i népmozgalom: az általános maximum és a forradalmi terror bevezetése 77
h) A köztársaság védelmének a megszervezése 79
i) Fordulat a frontokon 82
j) A belső ellenforradalom leverése 83
2. A jakobinus blokkon belüli harc éleződése 84
a) A jakobinus diktatúra belső ellentmondásai 84
b) A jakobinusok egymásközti harca 85
c) A "külföld összeesküvése" és az Indiai Társaság körül kirobbant botrány 89
d) A ventosei dekrétumok 90
3. A frakciók felszámolása 92
a) A hébertisták megmozdulása és kivégzése 92
b) A dantonisták bukása 92
4. A jakobinus diktatúra bukása 95
a) A forradalmi kormány politikai, gazdasági és
szociális intézkedései 1794 tavaszán és nyarán 95
b) A "Legfőbb Lény" tisztelete 96
c) Győzelem a frontokon: a fleurus-i csata 97
d) Az Uj kobespierre-ellenes tömb megjelenése: a jún. 10-i törvény 97
e) A thermidor 9-i ellenforradalmi puccs: a jakobinus diktatúra vége 99
5. A nagy francia forradalom történelmi jelentősége 101
V. A THERMIDORI REAKCIÓ (1794.jul. 27-1795.okt. 27.) 103
1. A thermidoriak belpolitikája 103
2. Népfelkelések Párizsban 1795 tavaszán 105
3. A rojalisták aktivizálódása 106
4. A thermidori Konvent külpolitikája 107
5. A köztársaság harmadik évének alkotmánya 107
VI. A DIREKTÓRIUM (1795. okt. 27-1799.nov. 10.) 110
1. Kísérlet a thermidori polgárság uralmának megszilárdítására 110
2. Babeuf és az "Egyenlők Összeesküvése" 111
3. A Direktórium "hintapolitikája" 113
4. A direktórium háborúi 114
a) Napóleon itáliai hadjárata, békekötés Ausztriával 114
b) Az Anglia elleni küzdelem: Napóleon egyiptomi hadjárata 119
c) A második koalíció 121
5. A brumaire 18-i államcsíny (1799. nov. 10.) 121
VII. FRANCIAORSZÁG A KONZULÁTUS ÉS A CSÁSZÁRSÁG
IDEJÉN. Napóleon konzulsága (1799. nov. 10-1804. máj. 18) 124
1. Bonaparte Napóleon diktatúrájának osztályjellege 124
2. Napóleon belpolitikája a konzulátus időszakában 124
3. Franciaország harca a második koalicióval. Azamiens-i béke 126
4. Az életfogytig tartó konzulátus megteremtése: út a császárság felé 128
Napóleon császársága (1804.máj.18. - 1814. ápr. 6.) 129
1. A császárság kikiáltása 129
2. A császárság belpolitikája 130
3. Napóleon császár külpolitikája 135
a) Harc a harmadik koalicióval: a pozsonyi béke (1805) 135
b) Európa átrendezése, a Német-Római császárság megszüntetése 137
c) A negyedik koalíció: Poroszország szétzúzása és Oroszország veresége 138
d) A tilsiti béke (1807. júl. 9.) 139
e) A kontinentális zárlat 139
4. A napóleoni császárság csúcspontja 140
5. Napóleon makacs erőfeszítése a kontinentális zárlat teljessé tételére: az európai népek szabadságküzdelmei 141
a) A kontinentális zárlat következményei 141
b) A francia csapatok behatolása Portugáliába és Spanyolországba 142
c) Az erfurti találkozó 143
d) A spanyol nép függetlenségi harcának megélénkülése: az 1812. évi alkotmány 143
e) A pápai állam bekebelezése: VII. Pius pápa fogsága 144
f), Az ötödik koalíció: Ausztria újabb veresége (1809) 145
g) Napóleon elválása és második házassága 146
h) Újabb repedések a kontinentális zárlat épületén 146
6. A kontinentális zárlat hatása Franciaországra: az 1810-1811-es
gazdasági válság 147
7. Napóleon oroszországi hadjárata (1812) 149
a) A francia-orosz viszony kiéleződése 149
b) Az oroszországi támadás katonai és diplomáciai előkészítése 149
c) Napóleon benyomulása Oroszországba 150
d) A borogyinói csata 152
e) Napóleon Moszkvában 153
f) Napóleon seregének pusztulása Oroszországban 155
8. Napóleon birodalmának a bukása 156
a) A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése Poroszországban 156
b) A hatodik koalíció: Lipcse a "Népek csatája" (1813. okt. 16-19) 157
c) Az 1814. év: Napóleon első lemondása 160
d) A Bourbonok első restaurációja 161
e) Napóleon "száznapos" uralma 162
VIII. A BÉCSI KONGRESSZUS ÉS A SZENT SZÖVETSÉG 166
1. A bécsi kongresszus összetétele és céljai 166
2. Ellentétek a nagyhatalmak között 166
3. Az 1815. évi bécsi szerződések 167
4. A Szent Szövetség megalakulása 168
II. Rész: EURÓPA AZ 1815 ÉS 1848 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 171
I. AZ EURÓPAI REAKCIÓ ÉS AZ 1820-AS ÉVEK POLGÁRI
FORRADALMAI 173
1. A Szent Szövetség politikája 173
2. A Szent Szövetség és az 1820-as évek forradalmi .mozgalmai és függetlenségi harcai 173
a) Forradalmi mozgalmak a Német Szövetség területén: a karlsbadi határozatok 173
b) Polgári forradalom Spanyolországban (1820) 174
c) Az 1820-1821. évi nápolyi és piemonti forradalom 175
d) A Szent Szövetség egységes felépítése az itáliai és
a spanyol forradalom ellen 176
e) A latin-amerikai gyarmatok függetlenségi harcai 177
f) A görögök függetlenségi harca 179
II. A KAPITALIZMUS FEJLŐDÉSE ÉS A MUNKÁSMOZGALOM
TÉRHÓDÍTÁSA EURÓPÁBAN 183
Franciaország 1815 és 1848 között 183
1. Franciaország a restauráció időszakában 183
a) A második Bourbon-restauráció 183
b) A karbonárik összeesküvése 184
c) Politikai irányzatok és ideológusai 184
d) Társadalmi és gazdasági fejlődés 185
e) A politikai harc kiéleződése. X. Károly (1824-1830) 186
2. Az 1830. évi júliusi forradalom és európai hatása 187
a) A júliusi forradalom 187
b) A júliusi forradalom nemzetközi hatása és jelentősége 189
3. Franciaország a júliusi monarchia éveiben 190
a) A júliusi monarchia osztálytartalma 190
b) Gazdasági fejlődés 1830 és 1848 között 191
c) Köztársasági és munkásmozgalmak 192
d) Titkos társaságok: Auguste Blanqui és az 1839-es felkelés 195
4. A szocialista eszmék fejlődése 196
a) Az utópista szocialisták 196
b) A francia kispolgári szocializmus a "polgárkirályság" idején 198
c) A negyvenes évek forradalmi kommunizmusa 199
5. A júliusi monarchia válságának érlelődése 200
Anglia az ipari forradalom kiteljesedése korában (1815-1848) 202
1. A gazdasági válság, demokratikus mozgalmak 1815-1820
között 202
2. Anglia gazdasági fejlődése 203
3. A munkások helyzete 205
4. A húszas évek reformjai 205
5. Az 1832. évi parlamenti reform 206
6. A szegénytörvény (1834) 208
7. Az önálló munkásmozgalom kibontakozása: a chartista mozgalom 208
8. Anglia gyarmati politikája 1815-1848 között 213
9. Eszmei áramlatok és ideológiai harcok 215
A Német Szövetség 1815 és 1848 között 217
1. A Német Szövetség 217
2. Gazdasági fejlődés 219
3. A politikai reakció a Német Szövetségben 220
4. A júliusi forradalom hatása 221
5. A reakció elleni harc megélénkülése a 40-es években 222
6. A munkásmozgalom kezdetei 223
7. A forradalmi helyzet kialakulása Németországban 1847 végén és 1848 elején 225
A soknemzetiségű Habsburg-birodalom 226
1. Az osztrák császárság gazdasági, társadalmi és politikai rendje 226
2. A nemzeti ellentétek 228
3. A polgári ellenzéki mozgalom kibontakozása 230
Itália 1815 és 1848 között 231
1. Itália a bécsi kongresszus után 231
2. A "Risorgimentó" 231
3. A forradalom érlelődése 234
Oroszország a XIX. sz. első felében 235
1. A feudalizmus válságának kezdete Oroszországban 235
2. Az orosz belpolitika a XIX. sz. első felében 237
3. A dekabrista felkelés 240
4. Az önkényuralom fokozódása 244
5. Az 1830-1831. évi lengyel felkelés 245
6. Oroszország külpolitikája a XIX. sz. első felében 247
7. Társadalmi eszmék, ideológiai harcok a 30-as, 40-es években 249
A Balkán félsziget népei a XIX. sz. első felében 250
1. Bulgária 251
2. Szerbia 253
3. A román fejedelemségek 254
A tudományos szocializmus kialakulása 257
1. A tőkés termelési mód fejlődése 257
2. A proletariátus első önálló megmozdulásai 257
3. Marx Károly és Engels Frigyes 259
4. A marxizmus fő forrásai 260
5. A Kommunisták Szövetségének megalapítása, a Kommunista Kiáltvány 262
III. Rész: AZ 1848-1849. ÉVI EURÓPAI FORRADALMAK 265
Forradalom Franciaországban 271
1. A februári forradalomtól a nemzetgyűlési választásokig (1848.febr.24-től 1848.május 4-ig) 271
a) A februári napok Párizsban 271
b) Az ideiglenes kormány megalakítása 272
c) Harc a vörös zászlóért és a munkához való jogért 273
d) Dekrétum a nemzeti műhelyek megszervezéséről 274
e) A februári forradalom demokratikus vívmányai 275
f) Az ideiglenes kormánynak a polgári rend védelmére tett intézkedései 275
g) Az alkotmányozó gyűlés választásai 276
2. A "szociális köztársaság" felszámolása, a burzsoá
köztársaság megszilárdítása (1848. V.4-1848.XII.10) 277
a) A reakció megerősödése 277
b) A május 15-i tüntetés 278
c) A párizsi munkások júniusi felkelése 278
d) A polgári köztársaság megteremtése 281
3. A császársághoz vezető út (1848.XII. 10-1851.XII.2) 282
a) A monarchisták a köztársaság élén 282
b) A törvényhozó nemzetgyűlés megválasztása 283
c) Az 1849. jún.13-i tüntetés: a kispolgári demokraták veresége 284
d) Harc a Rendpárt és Napóleon között 285
e) Az 1850. márc. 10-i pótválasztások 285
f) Az 1851. dec. 2-i államcsíny '286
4. Az 1848-as francia forradalom jellege és jelentősége 287
A németországi forradalom 288
1. Az 1848-as német forradalom márciusi eseményei 288
2. A paraszt-, munkás- és demokratikus mozgalmak fellendülése 290
3. A poznani lengyel felkelés 291
4. A porosz reakció előretörése 292
5. Marx és Engels az 1848. évi forradalomban 293
6. Harc Németország egyesítéséért: a frankfurti parlament 294
7. Az ellenforradalom győzelme Poroszországban 297
8. Harc a birodalmi alkotmányéit 299
Az 1848-as forradalom a Habsburg-birodalomban 302
1. A bécsi forradalom 302
2. A demokratikus mozgalom fellendülése Bécsben április és május hónapokban 304
3. A csehországi forradalom: a prágai júliusi felkelés 306
4. Az osztrák nemzetgyűlés tevékenysége 309
5. A munkások aug. 21-23-i megmozdulása 310
6. Az október 6-i bécsi felkelés 311
7. Az ellenforradalom győzelme 313
Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc Itáliában 313
1. A forradalom kezdete 313
2. Nemzeti szabadságharc az osztrák uralom ellen 315
3. A forradalom újabb fellendülése Itáliában: a Római Köztársaság kikiáltása 317
4. A Szárd Királyság és Ausztria közötti háború kiújulása 1849-ben 319
5. A forradalom leverése Itáliában 320
Forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalom a dunai fejedelemségekben 321
1. Az 1848-as események Moldvában 321
2. A havasalföldi forradalom 322
Az 1846-1849-es forradalmak sajátosságai, eredménye és jelentősége 325
Időrendi táblázat 328
Irodalomjegyzék 333

Dr. Annási Ferenc

Dr. Annási Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Annási Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Újkor Újkor Újkor

A gerinc kissé elszíneződött.

Állapot:
2.480 Ft
1.240 ,-Ft 50
6 pont kapható
Kosárba