Fülszöveg
"... Mert az emberi agy - mint az emberi test, mint az emberi (?) társadalom - utolsó kattanásáig birtokba vesz, birtokot növel. Még akkor is, ha kétségbeesésében pusztít. Még akkor is, ha fáradtságában engedékenyebb lesz, és engedélyezi a gondolatok laza szóródását. Még akkor is, ha Rilkével együtt tudja: ... a birtoklás: hogy végképp oda/a boldogság esélye. Még akkor is, ha talán éppen ezért egyre lustábban és kelletlenebbül követi önnön törvényeit."
"... Egy amerikai író mondta, hogy a szeretet, a gyűlölet, a félelem csak szavak, amelyeket azok használnak, akik még soha nem élték át, ami mögöttük van.
Ez volna hát örök csapda? Hogy azt sem tudjuk, mi az, ami örök, mégis megpróbáljuk megfogni, használni, netán elhajítani? Mindezt azért, hogy igazoltan a miénk legyen? Ez adna ürügyet és jogot mindenféle (meg)közelítésnek? A fecsegő céduláktól az elhallgatás fokára kikovácsolt versekig?
Ez adna okot-jogot a marakodásra is, a végeken? Végre is birtokháborításról van szó, sőt...
Tovább
Fülszöveg
"... Mert az emberi agy - mint az emberi test, mint az emberi (?) társadalom - utolsó kattanásáig birtokba vesz, birtokot növel. Még akkor is, ha kétségbeesésében pusztít. Még akkor is, ha fáradtságában engedékenyebb lesz, és engedélyezi a gondolatok laza szóródását. Még akkor is, ha Rilkével együtt tudja: ... a birtoklás: hogy végképp oda/a boldogság esélye. Még akkor is, ha talán éppen ezért egyre lustábban és kelletlenebbül követi önnön törvényeit."
"... Egy amerikai író mondta, hogy a szeretet, a gyűlölet, a félelem csak szavak, amelyeket azok használnak, akik még soha nem élték át, ami mögöttük van.
Ez volna hát örök csapda? Hogy azt sem tudjuk, mi az, ami örök, mégis megpróbáljuk megfogni, használni, netán elhajítani? Mindezt azért, hogy igazoltan a miénk legyen? Ez adna ürügyet és jogot mindenféle (meg)közelítésnek? A fecsegő céduláktól az elhallgatás fokára kikovácsolt versekig?
Ez adna okot-jogot a marakodásra is, a végeken? Végre is birtokháborításról van szó, sőt birtokháborúról. S hogy megfoghatóbb terep híján a cölöpöket egymásba verjük, ha állva maradnak, s maradunk, talán nem is olyan nagy baj."
Az idézett szövegrészek - naplótöredékek. A könyv anyagát 21 és 26 éves korom között írtam.
Vissza