(Előszó) | 5 |
A második kiadás felé | 7 |
A harmadik kiadás felé | 9 |
Gyermekkor és diákévek (1881-1898) | 13 |
Gyermekkor | 13 |
Zenei élmények a családi körben | |
Hányatott diákévek | 18 |
Siker Nagyszőlősön | |
Rendszeres zenei tanulmányok Pozsonyban | 21 |
Brahms és Dohnányi hatása | |
Tanulóévek a Budapesti Zeneakadémián (1898-1903) | 32 |
Thomán István gondoskodása | 32 |
Ismerkedés Wagner műveivel | |
Zeneszerzői tanácstalanság | 38 |
Betegségek | |
Zongoraművészi sikerek | 41 |
Pártfogók, barátok | |
Gruberné Sándor Emma | |
Richard Strauss Zarathustrája | 44 |
A heldenleben | |
Új zeneszerzői tájékozódás | |
A Négy zongoradarab és Szimfónia | |
Az első nagy művek (1903-1905) | 50 |
Patrióta lelkesedés, hazafiúi hitvallás | 50 |
Egy évad Berlinben - Külföldi hangversenyek - A Kossuth-szimfónia | 55 |
Külföldi hangversenyek | |
A Kossuth-szimfónia | |
Elmélyed munka Gerlicepusztán - A Rapszódia (op. 1) és az I. Szvit | 62 |
A Rapszódia (op. 1) és az I. Szvit | |
A népzene élménye (1905-1907) | 70 |
Liszt kettős példája: új és magyar zenei stílus keresése | 70 |
Párizsi élmények | 76 |
Kudarc a zenei versenyen | |
Kodály ösztönzése, az első népzenei gyűjtőutak | |
Ismerkedés európai nagyvárosokkal és magyar falvakkal - Az első népdalkiáltvány | 83 |
Az első népdalkirály | |
"Nietzsche híve" | 94 |
Világnézeti alkotói és személyes válság | |
Új eszmények: a népzene, a paraszti világ és a természet | |
A népzenei ihletés első nagy alkotói termése - A kékszakállú herceg vára (1907-1911) | 98 |
Tanári kinevezés a Zeneakadémiára | 98 |
A zenei folklór és Debussy zenéjének együttes tanulságai | |
Újabb út a Liszt-művek megértéséhez | |
A megelőző alkotókorszak lezárása: a II. Szvit | 107 |
Hegedűverseny Geyer Stefinek | |
Új hangú zongoraművek | |
Az I. Vonósnégyes | |
Dualisztikus művészi világkép: a romantikus műzenei örökség és a népzenei diatónia | |
A szlovák és román népzenei gyűjtés kezdete | 120 |
Hatása a műveken és Bartók társadalomszemléletén | |
Az új magyar zene és a sajtó | |
Kodály és Bartók szerzői estje | |
A Waldbauer-kvartett | |
A kékszakállú herceg vára - Balázs Béla a szövegíró - A téma és a zeneszerző - A zene rétegei, dramaturgiája, tonális szerkezete - Az Allegro barbaro | 133 |
Balázs Béla, a szövegíró | |
A téma és a zeneszerző | |
A zene rétegei, dramaturgiája, tonális szerkezete | |
Az Allegro barbaro | |
Az elhallgatás évei - Népzenei gyűjtések, háborús gondok - A fából faragott királyfi (1911-1917) | 149 |
Küzdelem az új zene megismertetéséért | 149 |
Csalódás és visszavonulás | |
A Négy zenekari darab | |
Népzenei gyűjtések; a bihari és a máramarosi román gyűjtemény | |
Politikai feszültség, meghiúsult népzenei tervek | 160 |
A háború kitörése | |
Gyűjtési és családi gondok | |
Román és szlovák népzenei ösztönzés, kisebb népdalkompozíciók | 167 |
A fából faragott királyfi | |
Szöveg, drámai és szimfonikus építkezés | |
Szvit zongorára (op. 14), dalok | |
A II. Vonósnégyes | |
Színpadi sikerek - A csodálatos mandarin (1917-1919) | 182 |
A fából faragott királyfi bemutatója, sikere | 182 |
Új művészi légkör a háború vége felé | |
A kékszakállú herceg vára előadása | |
Szerződés az Universal kiadóval | |
A csodálatos mandarin | 194 |
Lengyel Menyhért szövegkönyve, Bartók eszmei megoldása | |
A mű zenei tipológiája, drámai szerkezete és zenei nyelvezete | |
Bartók a Magyar Tanácsköztársaság zenei direktóriumában | |
Nemzetközi sikerek, új alkotói megoldások (1919-1923) | 213 |
Ellenforradalmi változások | 213 |
Fegyelmi vizsgálat a Zeneművészeti Főiskolán | |
Emigrációs tervek, tájékozódás Berlinben | |
Hajsza Batók ellen a soviniszta sajtóban | 224 |
Értő és konzervatív vélemények a Négy zenekari darab bemutatójáról | |
Bartók Kodályról | |
A népzenei és a korszerű műzenei nyelv új egysége felé: az Improvizációk | 237 |
Boldog erdélyi hangversenykörutak, sikerek Angliában és Párizsban | 244 |
A két Szonáta hegedűre és zongorára | |
A zenei haladás híveinek nemzetközi szervezkedése | |
A szlovák gyűjtemény | |
A néptánc-finálék: új alkotói szemlélet, új művészi megoldás jelei | 253 |
A Táncszvit, a "népek testvérisége" gondolat első nagyszabású zenei fogalmazása | |
Szünet az alkotásban - Mozgalmas koncertprogram - Új alkotóperiódus nyitánya - Amerikai utazás (1923-1928) | 261 |
Romániai elismerés | 261 |
A zongoraművészi pálya kiteljesedése | |
Zeneszerzői elkedvetlenedés | |
Akadályok A csodálatos mandarin bemutatójának útjában | |
Európa zenei arculata a háború után | 273 |
Bartók magatartása és esztétikai nézetei | |
A zongoraművek korszaknyitó sorozata | |
A III. és IV. Vonósnégyes | |
Az éjszaka zenéje | |
A csodálatos mandarin újabb kalandjai | 302 |
A budapesti bemutató halogatása, bemutató Kölnben | |
Lassú elszigetelődés a hazai környezetben | |
A III. Vonósnégyes sikere Philadelphiában | |
Hangversenykörút az Egyesült Államokban | |
Látogatás a Szovjetunióban - Az európai zene frontjai és Bartók - Kórusművek, a Cantata Profana (1928-1930) | 315 |
Népszerű művek a pódiumnak | 315 |
A népi verbunkos jelentkezése a Rapszódiában | |
Hangversenyek és élmények a Szovjetunióban | 321 |
A Bartók-tábor erősödése itthon | 329 |
Művészetének fogadtatása a Szovjetunióban és Nyugaton | |
A "folklorista" s az "avantgardista" Bartók szembeállítása | |
A nemzetközi zeneélet hadállásai | |
Szöveges, nyíltan politizáló művek Bartók művészetében a húszas évek végétől | 345 |
Hitvallás a népek testvériségéről | |
A Cantata Profana | 359 |
A kolindák élménye | |
Román-szlovák-magyar kantáta-triptichon terve | |
Az exodus himnusza a Cantatában | |
A mű zenei építkezése | |
Nyomasztó politikai légkör - Nacionalista támadások kint és bent - Visszavonulás, gyűjtőút Törökországban - Népzenei írások, nagy művek (1931-1936) | 369 |
A csodálatos mandarin bemutatója ismét meghiúsul | 369 |
Bartók visszavonul a budapesti hangversenyélettől | |
Támadások Romániában | |
A szlovák gyűjtemény sorsa | |
Népzenei feldolgozó munka a Tudományos Akadémián | 381 |
Két jelentős népzenei tanulmány | |
Törökországi gyűjtőút | |
Nagy művek gyermekeknek: a 44 hegedűduó és a Mikrokozmosz | 389 |
A II. Zongoraverseny és az V. Vonósnégyes, a Zene és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre | |
Székfoglaló a Tudományos Akadémián | 412 |
A Bartókk-művek felújítása az Operában, a Bartók-művek az erősödő kórusmozgalomban | |
Bartók és a magyar haladó értelmiség | |
Utolsó évek, utolsó művek Európában (1937-1940) | 426 |
Rágalomhadjárat Bartók és Kodály ellen a klerikális sajtóban | 426 |
Küzdelem a fasizmussal, aggodalom Magyarországért, Európáért | |
A kéziratok mentése | |
A Kontrasztok, a Hegedűverseny, a Divertimento és a VI. Vonósnéges | 435 |
Emigrációs tervek | 446 |
Hangversenykörúton az egyesült Államokban | |
Búcsú Európától | |
Emigrációban - Az életút és az alkotópálya vége (1940-1945) | 452 |
Kalandos utazás | 452 |
Letelepedés, lakásgondok | |
Népzenei munka a Columbia-egyetemen | |
A szerb-horvát gyűjtemény | |
Súlyosodó betegség, munkaképtelenség | 461 |
Baráti segítség, az ASCAP támogatása | |
Kuszevickij megrendelése: a zenekari Concerto | |
A Hegedűverseny világsikere | |
Ashevill-i üdülés, a Szóló hegedűszonáta | |
A Concerto bemutatása, sikere | 473 |
Gyógyulás reménye | |
A román népzenei gyűjtemény | |
Hazai hírek a háború végén | |
Aggodalom és honvágy | |
Menuhin meghívása | 479 |
Egészségi panaszok | |
A III. Zongoraverseny; a Brácsaverseny vázlatai | |
Hirtelen katasztrófa | |
Függelék | 485 |
Bartók Béla életének fontosabb eseményei időrendi áttekintésben | 487 |
Bartók Béla művei | 501 |
Ifjúkori kompozíciók (Denijs Dille jegyzéke alapján) | 501 |
Érett kori kompozíciók | 506 |
Írások (összeáll. Szőlősy András) | 543 |
Diszkográfia (összeállította: Somfai László | 566 |
Irodalom | 574 |
Névmutató | 591 |
Tárgymutató | 600 |