Újabb értekezések az emberi értelemről

Tartalom

A szerkesztő előszava 9
Előszó 17
ELSŐ KÖNYV: A VELÜNK SZÜLETETT FOGALMAKRÓL 37
I. fejezet: Vannak-e az emberi elmében vele született alapelvek? 39
II. fejezet: Nincsenek velünk született gyakorlati alapelvek 57
III. fejezet: A velünk született alapelvek további vizsgálata, mind elméleti,
mind gyakorlati szempontból 70
MÁSODIK KÖNYV: AZ IDEÁKRÓL 77
I. fejezet: Amelyben az ideákat általánosságban tárgyaljuk, és amelyben
egyúttal azt is megvizsgáljuk, vajon mindig gondolkodik-e az
emberi lélek 79
II. fejezet: Az egyszerű ideákról 89
III. fejezet: Azokról az ideákról, melyek csak egy érzékből származnak 90
IV. fejezet: A szilárdságról 91
V. fejezet: Azon egyszerű ideákról, melyek különböző érzékeken
keresztül jutnak el hozzánk 97
VI. fejezet: Azon egyszerű ideákról, melyek a reflexió révén
jutnak el hozzánk 98
VII. fejezet: Azokról az ideákról, melyek az érzékelés és a reflexió révén
jutnak el hozzánk 99
VIII. fejezet: További megfontolások az egyszerű ideákról 100
IX. fejezet: Az észlelésről 105
X. fejezet: A megtartásról 112
XI. fejezet: A megkülönböztetésről, avagy az ideák elkülönítésének
képességéről 114
XII. fejezet: Az összetett ideák 118
XIII. fejezet: Az egyszerű moduszoktól, legelőször a tér egyszerű
moduszairól 120
XIV. fejezet: A tartamról és a tartam egyszerű moduszairól 126
XV. fejezet: A tartam és a kitágulás együttes vizsgálata 129
XVI. fejezet: A számról
XVII. fejezet: A végtelenről 153
XVIII. fejezet: Néhány más egyszerű moduszról 136
XIX. fejezel: A gondolkodás moduszairól 137
XX. fejezet: A gyönyör és a fájdalom moduszairól 140
XXI. fejezet: A képességről és a szabadságról 147
XXII. fejezet: A kevert moduszokról 189
XXIII. fejezet: A szubsztanciákról alkotott összetett ideáinkról 193
XXIV. fejezet: A kollektív szubsztancia-ideákról 202
XXV. fejezet: A viszonyról 203
XXVI. fejezet: Az okról és az okozatról, valamint más viszonyokról 205
XXVII. fejezet: Mi az azonosság vagy különbözőség? 206
XXVIII. fejezet: Néhány más viszonyról s legfőképp a morális viszonyokról 223
XXIX. fejezet: A világos és homályos valamint az elkülönített
és zavaros ideákról 230
XXX. fejezet: A valóságos és a kiagyalt ideákról 239
XXXI. fejezet: A teljes és a hiányos ideákról 242
XXXII. fejezet: Az igaz és a hamis ideákról 245
XXXIII. fejezet: Az ideák társításáról 246
IIARMADIK KÖNYV: A SZAVAKRÓL 249
I. fejezet: A szavakról, avagy a nyelvről általánosságban 251
II. fejezet: A szavak jelentéséről 256
III. fejezet: Az általános terminusokról 265
IV. fejezet: Az egyszerű ideák neveiről 273
V. fejezet: A kevert moduszok és a viszonyok neveiről 278
VI. fejezet: A szubsztanciák neveiről 282
VII. fejezet: A partikulákról 308
VIII. fejezet: Az elvont és a konkrét terminusokról 312
IX. fejezet: A szavak tökéletlenségéről 314
X. fejezet: A szavak helytelen használata 320
XI. fejezet: Hogyan orvosolhatjuk az említett tökéletlenségeket
és visszaéléseket 331
NEGYEDIK KÖNYV: A TUDÁSRÓL 337
I. fejezet: A tudásról általában 339
II. fejezet: Tudásunk fokozatairól 345
III. fejezet: Az emberi tudás terjedelméről 359
IV. fejezet: Tudásunk valóságosságáról 375
V. fejezet: Az igazságról általában 330
VI. fejezet: Az egyetemes kijelentésekről, igazságukról
és bizonyosságukról 383
VII. fejezet: A maximáknak vagy axiómáknak nevezett kijelentésekről 391
VIII. fejezet: A semmitmondó kijelentésekről 413
IX. fejezet: A létezésünkre vonatkozó tudásunkról 419
X. fejezet: Isten létére vonatkozó tudásunkról 421
XI. fejezet: Más dolgok létezésére vonatkozó tudásunkról 431
XII. fejezet: Tudásunk gyarapításának módjairól 437
XIII. fejezet: További megfontolások ismereteinkről 446
XIV. fejezet: Az ítéletről 447
XV. fejezet: A valószínűségről 448
XVI. fejezet: A hozzájárulás fokozatairól 451
XVII. fejezet: Az észről 467
XVIII. fejezet: A hitről, az észről s a kettejük közti világos határról 489
XIX. fejezet: A rajongásról 497
XX. fejezet: A tévedésről 504
XXI. fejezet: A tudományok felosztásáról 517

Témakörök