Előszó
Azt a megtiszteltető felkérést kaptam az elmúlt évben Tiszaújváros Önkormányzatától, illetve megbízást az önkormányzat és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. által létrehozott Tiszaújváros Jövőjéért Alapítványtól, hogy több kötetben írjam meg a település történetét.
A feladat számomra, aki hat éve kötődöm ehhez a városhoz, rendkívül megtiszteltető, de egyben óriási kihívás is. Erre igazán csak akkor jöttem rá, amikor hozzákezdtem a múlt dokumentumainak gyűjtéséhez. Azóta napokat, heteket, hónapokat töltöttem könyvtárak csendjében régi újságokat, könyveket lapozgatva árgus szemmel, hogy hátha rábukkanok újabb és újabb adatokra a település múltjával kapcsolatosan. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár mezőcsáti fióklevéltárában, ahol a múlt titkának sok-sok térségi dokumentumát őrzik, csütörtökönként visszajáró vendégként, régi ismerősként köszöntöttek a levéltár mindig készséges dolgozói, szakemberei. Nagyon sokat segítettek nekem a „bányászkodásban", miként a TVK Rt. dokumentációs részlegének dolgozói is, Kucsma Jánosné és munkatársai, akik tucatszám keresték elő és fénymásolták le a településről megőrzött, az elmúlt ötven évben írt újságcikkeket, tanulmányokat. Segítőm volt a Városi Könyvtár vezetése is, hisz tőlük kaptam a fotódokumentumok egy jelentős részét. S nem utolsó sorban nagy köszönettel tartozom hiteles adatközlőimnek, azoknak az őslakosoknak, akik „átélték" e fél évszázadot, vagy annak egy-egy szeletét, s részesei voltak a sorsfordító történéseknek, s akik szakítottak rá időt, hosszú órákat, hogy megosszák velem személyes titkaikat.
S mint az apró mozaikokból összeálló falikép, amely minden egyes hozzátett kerámiadarabka után egyre többet árul el magából, magáról, ugyanúgy bontakozott ki előttem is e város múlt ködébe vesző története.
Vissza