Új Universum III.

Előszó

TUDOMÁNY ÉS ERKÖLCS.
Ne csodálkozzék az olvasó, hogy e helyen most a gyakorlati élet embere szólal meg. És pedig olyan kérdésről mondja el gondolatait, amely látszólag távol áll a mindennapi élet hullámveréseitől: beszél a tudomány és erkölcs viszonyáról. Hogyha nyitott szemmel forgolódunk a mindennapi életben, hamarosan észrevesszük, hogy nagyon is gyakorlati jelentősége van a tudomány és erkölcs egymásra való vonatkozásainak, hiszen lépten-nyomon találkozunk hol az egyikkel, hol a másikkal. És hogy mekkora összefüggés van köztük, az menten világos, amint kissé jobban megvizsgáljuk hatásaikat.
A tudomány áldásait napról-napra élvezzük. Életünk elképzelhetetlenül szegény volna a modern tudomány vívmányai nélkül. Tudjuk azt is, hogy vannak természettudományok és vannak szellemi tudományok. E két nagy csoporton belül pedig tárgyuk és módszerük alapján különféle tudományágak alakultak ki. Csak az egyszerűbb nyelvhasználat az oka, hogy sokféle tudományról, erről vagy arról a tudományról beszélünk. Akárhány ága van vagy lesz is a tudománynak, mindenkoron egy a célja: az igazság megismerése.
Furcsa, de úgy van, hogy nem tudjuk szabatos meghatározással megmondani, hogy mi a tudomány? Ahány meghatározás csak van, mindegyik hiányos, egyik sem fejezi ki pontosan a tudomány lényegét. Részletes körülírással azonban rá tudunk világítani a tudomány lényegére, céljára s hivatására. Az egyes tudományágak a természet és az emberi szellem világának tényeit, folyamatait, összefüggéseit és azok törvényszerűségeit kutatják.
Azt akarják megtudni, mégpedig teljes bizonyossággal, hogy mi van és hogyan és miért van. Régóta ismert igazság, hogy a tudásszomj a tudomány szülőanyja. Minthogy azonban a természet és a szellem világa nagyon is gazdag és sokrétű: tényeit, folyamatait, összefüggéseit, törvényszerűségeit vagy röviden szólva, tárgyait csak azok természete szerint tudjuk értelmünkkel felfogni, azaz megismerni. így keletkeznek az egyes tudományágak és sajátos módszereik. Mindegyiké más és más, mint ahogy kutatásuk tárgya, területe is más. A tudománynak tehát tárgya s módszere van. A tárgyról való megismeréseit viszont logikailag bizonyítható tételekkel fejezi ki s ha ezek a megismerések valóban azonosak a tárggyal, akkor azt mondjuk, hogy ebben és ebben a kérdésben ez a megismerés az igazság. Ebből már kitűnik, hogy valamely tudomány tartalmát a tételeiben megfogalmazott igazságok teszik. A tárgy és a módszer pedig formai szerkezetét alkotja. Vissza