Új trendek és stratégiák a világgazdaságban

Tartalom

BEVEZETÉS: A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK ÉS A TUDOMÁNY VÁLASZAI
(Simái Mihály) 11
ELSŐ RÉSZ: A VILÁGREND ÉS A VILÁGGAZDASÁG
MAKROFOLYAMATAI 25
I. A VILÁGGAZDASÁG HELYE A VILÁGRENDBEN (Simái Mihály) 27
1. Rend vagy determinált káosz? 29
A világrend főbb jellemzői 31
A világrend alapvető problémái a XXL század elején 33
A világrend normatív koncepciói (Történelmi áttekintés) 38
A világgazdaság főbb jellemzői a XXL század elején 43
2. Az államok szerepe a globalizálódó világgazdaságban 44
3. A világgazdaság szerkezete a XXI. század elején 50
4. A technikai fejlődés világgazdasági szerkezeti összefüggései 55
5. A világgazdasági fejlődés szakaszai és a szakaszváltások 62
6. Gyorsítható-e a világgazdaság növekedése? 65
7. A nemzetközi gazdasági hatalmi viszonyok átalakulása 69
II. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK RENDSZERE A XX. SZÁZAD UTOLSÓ SZAKASZÁBAN (Simái Mihály) 78
1. A kölcsönös függőség erősödése és a globális verseny 79
2. A világkereskedelem új dimenziói 82
3. Változások a pénz és a tőke nemzetközi piacán (A nemzetközi pénzügyi szektor a kölcsönös függőségi viszonyok hálózatában) 89
III. A GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELLEGE ÉS INTÉZMÉNYEI A XX. SZÁZAD UTOLSÓ SZAKASZÁBAN (Simái Mihály) 99
1. A bilaterális kapcsolatok: hagyományos és új tényezők 100
2. A multilaterális gazdasági együttműködés és a világ új realitásai 104
3. A szervezett (intézményesített) államközi, multilaterális együttműködési rendszer főbb jellemzői a XXI. század elején 112
A Bretton Woods-i multilaterális rendszer és a mai realitások 115
A nemzetközi pénzügyi együttműködési rendszer a XX. század végén 118
A kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek 125
4. A nemzetközi szervezeti rendszerek működési mechanizmusai 131
5. A globális modellek: a tudomány új módszerei és kísérletei 139
6. A világrend jövőjének kérdéseiről 145
IV. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁJA (Bálás Péter) 154
1. A külgazdasági stratégiát alakító feltételek 154
2. A külgazdasági stratégia alapvető céljai 156
3. A külgazdasági kapcsolatok helyzete, alakulása 158
A kivitel növelése 158
Az exportnövekedés fő tendenciái 162
A viszonylati szerkezet alakulása 163
Az árustruktúra alakulása 167
A közvetlen külföldi beruházások 169
A külföldi tőkebefektetések fő tendenciái 172
A beruházások viszonylati megoszlása 174
A befektetések strukturális megoszlása 176
A hazai termelés és piac védelme 177
Az importpolitika céljai 180
4. A külgazdasági stratégia megvalósításának eszközei 182
Nemzetközi megállapodások 182
Multilaterális megállapodások 182
Preferenciális egyezmények 189
Kétoldalú egyezmények 196
Magyarország GSP-kedvezményei 197
Gazdaságdiplomácia 198
A gazdaságdiplomácia eszközei 200
A gazdaságdiplomácia szervezete 201
Két- és többoldalú tevékenység 203
Állami támogatások 208
Az exporttámogatás szabályai 212
Exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás 213
Beruházási támogatások 217
Kereskedelemfejlesztés, beruházásösztönzés 221
Importszabályozás, piacvédelem 221
Vámrendszer 224
Nem vám jellegű importkorlátozások 224
Átmeneti importkorlátozások 224
A közbeszerzések szabályozása 231
5. Felkészülés az EU-csatlakozásra 233
Kiinduló helyzet 233
A közös kereskedelempolitika alapjai 234
Nemzetközi kereskedelmi megállapodások 236
Importrendszer 237
Exportrendszer 239
Fejlesztési politika 240
Egyéb többoldalú gazdasági megállapodások 241
MÁSODIK RÉSZ: A VILÁGGAZDASÁG MIKROSZFÉRÁJA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN 245
V. A TRANSZNACIONÁLIS TÁRSASÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN (Simái Mihály) 247
1. A transznacionalizálódás globális terjedése 252
2. A külföldi befektetések „földrajza" 256
3. A transznacionális befektetések ágazati megoszlása 258
4. A transznacionális társaságok és az állami szabályozás 259
5. Magyarország gazdaságának transznacionalizálódása 267
6. A regionális együttműködési (integrációs) szervezetek és a transznacionális társaságok 272
VI. A PÉNZÜGYI SZEKTOR TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA (Gál Péter) 277
1. A vállalati nemzetköziesedés fejlődése és szintjei 277
Motivációk a vállalati transznacionalizálódásban 286
Technológiai fejlődés és globalizált vállalatok 289
2. A banki transznacionalizálódás összefüggései 292
A bankok nemzetköziesedésének történeti szakaszai 293
A bankok transznacionalizálódásának tényezői 298
Globális környezeti tényezők 299
Nemzetgazdasági tényezők 300
Mikroszintű tényezők 301
A technológiai fejlődés hatásai a banki transznacionalizálódásra 302
A transznacionális bankok szervezeti rendszerének sajátosságai 303
3. A nemzetközi pénzügyi központok 307
A nemzetközi pénzügyi központok típusai 307
4. A bankszektor átalakulását meghatározó tényezők az ezredfordulón 312
Koncentráció és fúziós hullám a bankszektorban 317
A banki struktúrák átalakulása 322
5. Az euró és a pénzpiacok 328
Az euró és a bankok 334
6. A nemzetközi pénzpiacok egy újszerű eszköze: a vállalkozási kockázatitőke-társaságok (ventures capital) 338
A vállalkozási kockázati tőke kialakulása 338
A kockázati tőke funkciói és átrendeződése 340
A kockázatitőke-társaságok vállalkozói és jogi feltételei 342
A kockázatitőke-befektetések ciklusai 344
Hatékonysági kritériumok 345
A kockázati tőke a világgazdaság egyes térségeiben 345
Néhány hazai következtetés 347
VII. A NEMZETKÖZI ÜZLETPOLITIKA ÉS A TRANSZNACIONÁLIS MENEDZSMENT A GLOBÁLIS VERSENYBEN (Simái Mihály) 348
1. A befelé és kifelé irányuló nemzetköziesedés stratégiái 349
Lokációs stratégiák 355
2. Rendszerépítés: a nemzetközi vállalati szervezeti formák a stratégiai döntésekben 361
3. Stratégiai menedzsment, stratégiai tervezés 366
4. Innovációk, műszaki fejlesztés, a nemzetközileg integrálódó termelés stratégiái és menedzsmentje 369
5. A nemzetközi marketing a vállalati üzletpolitikában 374
6. Az emberi erőforrások és a transznacionális menedzsment 379
7. A kockázatmenedzsment és a nemzetközi pénzügyek 382
8. A transznacionális társaságok és a közérdek: a társadalmi kapcsolatok menedzsmentje 387
ZÁRSZÓ HELYETT: GLOBALIZÁCIÓ PRO ÉS KONTRA, MAGYARORSZÁG ESETE (Veress József) 393
CONTENTS 399

Témakörök