Új technológiák a rizstermesztésben

Előszó

Részlet:
Bevezetés
A rizs (Oryza sativa) a pázsitfüvek családjába tartozó gazdasági növény. Mint élelmiszer nagy tápértékű és könnyen emészthető. A rizsfehérje az állati fehérjéhez közel azonos aminosavakból tevődik össze, így biológiai értéke, az emberi szervezetben való hasznosulása igen jó. A vitaminok közül E-vitamint tartalmaz (Somorjai, Járányi, 1962; Kállay, 1962). Az egy főre jutó évi rizsfogyasztás hazánkban 4 kg, ezt az egészséges táplálkozásunkhoz célszerű lenne megkétszerezni. A könnyen emészthető élelmiszerek fogyasztásának előretörése várható, így a rizs termesztése fokozódó jelentőségű. Jelenlegi rizsszükségletünket százezer tonna hántolatlan rizs fedezi. Ebből 80% közvetlen fogyasztásra kerül, 7,5%-át vetőmagként használják fel és a fennmaradó mennyiséget konzerv, tápszer gyártására fordítják. A rizs termesztésének üzemi érdekeltségét fokozza az a tény, hogy olyan talajok gazdaságos hasznosítását teszi lehetővé, ahol egyéb növény csak kis jövedelemmel termeszthető.
A rizs termesztése a szapárújvidéki csatorna mellett létesített péklai 50 ha-os rizstelepen indult meg (Tisza, 1934). A Sarkadkeresztúr melletti rizstelepen 1934-ben 102 rizsfajtát állítottak be összehasonlító kísérletbe. A vizsgálatokból, a terméseredményekből megállapították, hogy a mi klímánkon a szovjet és a bolgár rizsfajták termeszthetők. Az üzemi méretű rizstermesztés hazánkban 44 éves múltra tekint vissza. Jelenleg a Tisza és a Körös vidékén foglalkoznak rizstermesztéssel. E terület az északi szélesség 46° 40' és 47° 50' között helyezkedik el. Az e területre jellemző hőmérsékleti adatokat az 1. táblázat tartalmazza. Az időjárási elemek közül a termésnagyságot elsősorban a hőmérséklet határozza meg, de fontos szerepe van a napfénytartamnak is. Az elmúlt évek országos, gazdaságonkénti és táblánkénti termésátlagai bebizonyították, hogy országunk mérsékelt égövi klímája alkalmas a magas színvonalú rizstermesztésre. Vissza