Új szintézis felé (dedikált példány)

Beszédek, cikkek, jegyzetek 1998-1999

Szerző

Szerkesztő

'Glatz Ferenc: Új szintézis felé (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Pannonica Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	518 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9252-57-3
Megjegyzés:	Glatz Ferenc szerző által dedikált példány. Néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Folytatódik a leltár (Előszó)
1998. január 3-4. korunk tudományáról (Naplójegyzet az "Új szintézis"-ről)	1
Az 1997. év hordaléka
Dolly
Az EU kiterjesztése
Duna-program
NATO-csatlakozás
Akadémia: működőképesség, intézetkonszolidáció, stratégia
Biofizika, géntechnika, klónozás
A fizika, kémia, biológia "felnőttkora"
A klónozás dilemmái
Szintéziskényszer
Víz, vízgazdálkodás
Duna-völgy
A Balaton
Alternatíva-kutatás
"Alap"-, "alkalmazott", "alkalmazó" kutatás?
A tudomány használhatóságáról
A fizika, kémia megrendelői
Agrár-, műszaki, orvostudomány
A társadalomtudományok "felnőtté válása"
Szintézis és tudományszervezet
Piac és állam
A jövő kutatója
"Szintetizáló" és "részkutató"?
A III. évezred embere
1998. január 8. A főhivatású kutatóintézetek finanszírozása (Javaslat az intézetek alapfinanszírozására)	23
Kiszámíthatóság, mobilitás
Alapelvek: rendszerszemlélet, átláthatóság
Pénzszétosztás, preferenciák
Rendszerszemlélet: alap, feladat, projekt
A pénzszétosztás módszere
A tudományterületekhez rendelt pénzeszközök
1998. január 10. Rendszerváltás, örségváltás, pozícióharc (Tények, kérdések, aggodalmak)	35
Összeomlástól rendszerváltásig (1920-89)
A rendszerváltás (1989-94)
Konszolidáció felé
1998. január 11. Kinek az Európája? (Az uniós tárgyalások elé)	40
1998. január 20. Tudományművelés: az egyén és a szervezet autonómiája	41
Modernizáció, európaizálódás
Vásárhelyi Miklós, a magánalapítványi rendszer elindítója
Láng István, a rendszeresség és az aprómunka embere
Személyes emlékek
1998. január 29. A megismerés öntörvényszerűsége és a társadalmi elvárások (Tudománypolitika, stratégiai kutatások és az intézethálózat fejlesztése)	52
Tudomány és piac
A modernizáció igényei
A kutatóhálózat kiigazítása
Az intézetfejlesztések
1998. február 19. "Az akadémia nem pecsétrakó intézmény" (Ismét Bős-Nagymaros)	56
A tekintélyelvűség kudarcai
Alternatíva
1998. február 20. A pozitív magyarság programja (Külföldi és hazai magyarok találkozója)	59
Nyitottság a világra
Érdekeink okos képviselete
Működőképesség, versenyképesség, érdekegyesítés
1998. február 20. A Duna - egész Európa ügye (Ember és természet új harmóniája)	63
1998. február 21. Szőlő, bor, életminőség (A magyar étel- és italkultúra életképessége érdekében)	65
1998. március 4. Diszciplínaviták indítása (Kutatási irányok a világban és itthon)	67
A világ tudományának fejlődése
Preferenciák kijelölése
Hazai kutatóhálózat reformja
1998. március 5. Nyelvtudomány, nyelvművelés (Az akadémiai nagyszótárról, a társadalomtudományos kézikönyvekről)	71
Akadémia és nyelvművelés
A nyelv természetéről
Az európai kultúra emelkedésének alapja
Kutatás és karbantartás
Akadémiai feladat
Társadalomtudományi vállalkozásaink múltja, 1960-1996
Összefoglalások és torzók
Az elakadás okai
Az új bűvszó: a piac
Válságmenedzselés, 1996-1998
A társadalomkutatás erősítése
Perferenciaváltás hosszú távon
Új pénzforrások, régi lobbik
Autonomista elveink
Belső fejlesztések között: a Nagyszótár
A kézikönyvszerkesztésről
A szerkesztőségi munkaszervezet
Az "intézeti" feladat
A kiadó
1998. március 25. Európa peremén, kis nemzetek hasonlóságai (A Baltikumról)	87
1998. március 30. Tudomány, ismeretek a képernyőn (Akadémiai folyóirat a televízióban)	89
Ismeretek terjesztése
Tudományos gondolkodásra nevelés
Szórakoztatás
Az internet versenye
Eszközellátottság
1998. április 1. Tézisek a kisebbségi létről (A kisebbségkutató műhely megnyitása)	94
A jövendő Európában
A 21. század uralkodó eszméi
"Többségi", "kisebbségi" nemzetek Közép-Kelet-Európában
1998. április 5. A romakérdésről (kételyek, javaslatok)	98
Megkerült feszültségek
Hagyományőrzés és korszerűsítés
Esélyegyenlőség
Elkülönülés?
Az előítéletek természetrajza és forrása
1998. április 7. Történettudomány és történelemtanítás (Történelemtanárok országos konferenciája)	103
Történelemtanítás és rendszerváltás
1987-1990: Történetszemléleti reform
1990-1994: Megőrízve megújítás
1998: Integráció, informatikai konszolidáció
Új világkörnyezet
A politikai-gazdasági konszolidációról
Az információs forradalomról
Az integrációról
A középosztályok szerepéről
Következtetések a jövőre
Alternatívák között
A kis kultúrák fennmaradása
Lokalitás és univerzalitás a történelemtanításban
A "lokalitás"
Az "egyetemes történet" fogalmáról
A NAT
Tematikai modernizáció a történelemtanításban
A térben való gondolkodás
Az állam szerepéről
Ember és természeti környezet
Ember és épített (technikai) környezet viszonya
A világűrről, az időbeli dimenzióról
Tanári továbbképzés és önképzés
A tudásorientált társadalom és a tanár
Önképzés és önfegyelem
1998. április 8. Agrártudomány, kutatóintézetek és szolgáltatás (Megrendelések természettudományi kutatóintézeteink számára)	136
Az Európai Unió igényei
Jövőkép az agráriumról
Minőség, hungarikumok, kutatás
1998. április 10. Szaktudomány, közélet, politika (Gondolatok a rendszerváltásról, 1989-1998)	141
Szakmai ethosz és proletárdiktatúra
História és az 1980-as évek
Németh Miklós kormányában, 1989-90
Dolgozószobából az Antall-kormányról
Az Európai Unió küszöbén, 1998
Akadémiai elnök, 1996
1998. május 4. A jövő akadémiája (Kérdések múltról, jelenről, jövőről. Közgyűlési előadás)	155
Akadémiánk az európai tudománypolitikai szervezetben
Az európai és a magyar Akadémia különbözőségéről
Közérdek, állami támogatás
Az Európai Unió tudománypolitikája
Az európai államok kutatás- és tudományszervezete
Akadémiánk a magyarországi intézményrendszerben
Akadémiánk: civil szervezet
Akadémia és állam
Autonómia és politika
Akadémiánk minőségbiztosító szerepe
A meritokráciáról
Minőség és köztestület
Meritokrácia és életkor
Akadémiánk nemzeti jellege
Egyetemes tudomány - "nemzeti Akadémia"
Akadémiánk kultúrnemzeti alapjairól
Akadémiánk hármas funkciójáról
A tudományos műhely
A kutatói érdekképviselet
A "nemzet tanácsadója"
1998. május 7. Kémiai kutatás, kutatóintézetek, vállalkozók ("Alkalmazottak" és "alap"-kutatások)	184
Korunk tudományának természetéről
A kémia felhasználói Magyarországon
Az intézetek és a központi szakapparátus kapcsolatteremtő szerepe
Kockázati tőke kialakítása
1998. május 13. Izrael fél évszázada (Ismét konfliktusok közepette)	194
Menedékhely
Fenyegetettségben
Hidegháborús ütközőpont
A kelet-európai hagyományok
A Szovjetunió és Izrael
Nyitottság, befogadókészség
1998. július 4. Emberközpontú Európa-politika, emberközpontú tudomány (Referátum az Európa fórumon)	202
A századvég európai társadalmának megismerése
Határozottabb uniós kultúrpolitika szüksége
Az Európai Unió jövőképe
1998. július 6. Társadalomismeretek, társadalomtudományok az ezredfordulón (Amszterdam és a Berlini Európa Fórum után)	207
Új társadalmi jelenségek
Világméretű átalakulások
Európa és a "harmadik világ"
Kelet-Európa
Az "EU-határ"
A "korszerű" általános műveltség
Több emberismeret kell
Gondolkodásalapú társadalom
Társadalomtudományos önkritika
Természetkutatók társadalmi ismeretei
Kevés a társadalomkutató, hiányos a műveltségük
Társadalomtudományos fejlesztések, modernizálás
Szerkezetváltás igénye akadémiánkon
Diszciplínaviták haszna?
Szintetizáló látásmód
Akadémia és posztgraduális képzés
Cselekvésre képtelen autonómia?
1998. július 7. Az Európai Unió és Közép-Kelet-Európa (Keleti kiterjesztés és másként szerveződés)	215
I. tézis: Az integráció ezeréves folyamat
II. tézis: A keleti peremvidék "másként szerveződése"
III. tézis: Kölcsönös egymáshoz igazodás
IV. tézis: EU-tagság: a modernizáció kényszere
V. tézis: Kelet-Nyugat: nem ismerjük egymást
VI. tézis: Rendszerváltás a fejekben
VII. tézis: Közép-európaiságunk újraértékelése
1998. augusztus 10. Állam és nemzet Európában (A magyarság helye tegnap és ma)	220
Magyar tolerancia
Állami szerepek
Polgár és nemzet
1998. október 3. Luther Márton korszerűsége (Türelem, szolgálat, színvonal)	229
Első elv: türelem
Második elv: szolgálat
Harmadik elv: színvonal
Optimizmus és aggodalom
1998. október 15. A kisebbségpolitika új útjai (Érzelem helyett döntsön az érdek és az ész)	235
Érdekek és konfliktusok
Európai kis nemzetek közös érdekei
Közép-Európa népeinek ellentétei és közös érdekei
Európa és regionális integráció
Szervezeteket létrehozni
1998. október 19. Fiatalkori életcélok, fiatal kutatók (Doktoranduszok pódiuma)	247
Életkori meghatározók
Doktoranduszfórum
Állás nélküli fiatal diplomások
A másként gondolkodás letéteményesei
1998. október 20. A magyar tudomány helyzetéről, 1998 (Az országgyűlési beszámolóhoz)	252
Szellemi teljesítményeink
Tudománypolitikai reform
Tudománypolitika
Finanszírozás
Kutatásszervezet
A tudomány társadalmi szerepvállalása
1998. október 24. A nyitottság korparancsa (Köszönet az "Interfaith Gold Medallion" kitüntetésért)	259
Kitáguló világ - különböző szokásrendek
A világpolgárság népi gyökerei
Türelmetlenség a jelenben - türelem a múltban
Kölcsönös bizalom
Valamiért és nem valami ellen
1998. október 28. Tudományszervezet és végrehajtó hatalom	266
1998. november 2. A tudás és erkölcs becsülete (A magyar tudomány napja, 1998)	270
Tudásalapú társadalmi értékrend
Kis nemzetek az ipari-technikai forradalomban
A tudományos értelmiség szerepe
Együtt gondolkodni a társadalommal
1998. november 4. Kölcsönös nyíltsággal a közös múltról (Magyar megfontolások a Soáról)	277
Szélesebb látószög
Zsidó-keresztény közös gyökér
Viszonyunk az Európán kívüli népekhez
Konfliktusok feloldása: nyíltsággal
Befogadás-kirekesztés nemzeti történelmünkben
Befogadások, kirekesztések
Kölcsönös egymást befogadás
A sikertörténet alapjai
A kölcsönös nyíltság akadályai
A rendszerváltás szociális rázkódtatásai
A történészek felelősségéről
A tévedés beismerésének hiányáról
Az üldözöttség és az ellenállás érdemvadászatáról
A jövő körvonalai
Integráció, információs társadalom, identitáspluralizmus
1998. november 5. Kutatás, kutatásszervezet és tudománypolitika az Európai Unióban (Vitakérdések)	289
Első kérdés: kutatói jövő az Európai Unióban
Második kérdés: az EU jövőbeli tudománypolitikája
Harmadik kérdés: az EU várható preferenciái a tudománytámogatásban
Negyedik kérdés: az állami tudománypolitika szerepe az Európai Unióban
Ötödik kérdés: a magyar tennivalókról
1998. november 15. Kutatóként az adminisztrációban (Tudománypolitika tegnap és ma)	301
1998. november 20. A tudományos tisztviselő (V. Windisch Éva, 1924-1993)	305
1998. november 23. Kutatás és tudományos könyvtáraink	309
Az információs társadalom kihívásai
Tudománypolitika és tudományos könyvtár
Korunk tudománya és könyvtáraink
A megismerési folyamat változásai és a gyűjtemények
A könyvtárosi munka az informatika korában
A kis nemzeti kultúrák tudományos könyvtárai
A könyvtárral szembeni diszciplínaigények
Az akadémiai cselekvési programról
A központi könyvtárról
Köz- és tudományos könyvtárak
Gyűjtőkör
Intézeti könyvtárak
1998. december 2. Fizikai kutatások és intézethálózatuk (A KFKI konszolidációban)	321
Fizikai kutatások Magyarországon, 1930-1990
Privatizáció, visszafejlesztés, 1989-1992
Viták a kutatásszervezetről
Súlypontváltás a fizikai kutatásban?
Értelmes célok az embereknek
A kutatóközpontok jövője
1998. december 3. Ökológiai kutatás és közép-kelet-európai monitoring-rendszer (Ökológiai központ terve és indulása)	331
1998. december 7. Állandóság és reformkészség (Közgyűlési beszámoló)	337
A "kutató egyetem" jelszaváról
Minőség-visszaesés
Tárcabelügy az integráció?
"Tömeges" és "minőségi" képzés
Széljegyzetek az országgyűlési beszámolóhoz
Pártok és bizottságok között
A magyar tudomány helyzetéről
Tudománypolitika után tudományról beszéljünk
Új szintézis felé
Rendszeresség, kiszámíthatóság
Akadémiai minősítés, utánpótlás
Könyvtár, kiadó, lexikon, világkongresszus
Az "új szintézis" előkészítése
Intézetkonszolidáció
Alapellátás, bér
Ismét: független kutatóhálózatok Európában
Kutatóintézeti autonómia
A jövő év
1998. december 15. A tudomány világkonferenciája Budapesten	361
A világkonferencia "haszna"
Hogyan került Budapestre
Szervező: az országos autonómia
1998. december 28. A tudományról szóló országgyűlési viták tanulságai (Előszó az első országgyűlési beszámoló közreadásához)	368
Az első jelentés és vitája, 1996. május-december
Tanulságok 1998-ban
1999. január 23. Öregember, a tudomány és a kultúra (Fejtő Ferencről, Balogh Jánosról)	373
Autonómia a kultúrában
Fejtő Ferenc, az európai magyar
Balogh János, a hazai ökológia úttörője
Az életkor hosszabbodása, szellemi frissesség
Európa igazi értéke: az "emberanyag"
Tízéves a Pro Cultura
1999. január 27. Támogatott kutatóhelyek és tudománypolitika	385
Állandóság kontra mobilitás
A támogatott kutatóhelyek előnyei
Viták, útkeresések a világban
A jövőre vonatkozó terveink
1999. február 2. Az induló Akadémiai Klubról (Új társasági életforma)	394
Az egyszeri élet megélése
A klub keletkezése és céljai
Konszenzusteremtő politika segítése
Gyökeret eresztő vállakozók
Klubunk szervezete
1999. február 4. Felújított székház és akadémiai célok (Az édekegyesítés szimbólumai)	404
Akadémiai célok és az épület
Folyamatosság, minőség
A közéleti Akadémia
1999. február 9. Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett (Folyamatosság és újat kezdés a tudományban)	411
Önbecsülésünk feltétele
1949: megtört hagyomány
1998. A harmónia helyreállítása
Működésünk rendszeressége
1999. február 22. Az ipari-technika forradalmak természetéről (Információs társadalom)	415
Kölcsönviszony ember és technika között
Az ipari-technikai forradalom - társadalmi forradalom
Társadalmi befogadás
Természet- és embertudományok új szintézise
Információs forradalmak (10-20. század)
Az érintkezési kultúra forradalmai
A három információs forradalom
A jövő kilátásai
Információs forradalom Kelet-Európában
A politikai rendszer összeomlása
A termelésszervezés változásai
Kihívás a tudományműveléssel szemben
Magyarország, 2000
Korunk érintkezéskultúra-váltásáról
A kutatás, felsőoktatás
A társadalmi különbségek fokozódásáról
1999. február 23. Az akadémiai díjak új rendszere	432
A magyarországi díjak típusai
Akadémiánk új helyzetben
Az akadémiai díjak két típusa
Az MTA díjai
Akadémiára bízott díjak
1999. február 26. A termelés és a kutatásszervezet közelítése érdekében (Szerződés a General Electrickel)	439
1999. március 18. A bor	442
1999. március 20. A székfoglalók új rendje (Az új publikációs rendszer célja)	444
A tudomány fejlődésének igénye
Akadémiánk lehetőségei
Kutatói jegyzetek, kérdések székfoglalókról
1999. március 24. A cigánykérdésről tabuk nélkül (A cigányok Magyarországon c. kötet kapcsán)	450
Együtt a cigányokkal
Rasszizmus ma
Átalakulóban lévő roma társadalom
Az integráció feltételei
A kölcsönösség elve
Idegenellenességek különbözősége
A romakérdés: európai kérdés
1999. április 7. Kémia: alapkutatás, alkalmazott kutatás, termelés (Az izotóp- és felületkémiai intézet évfordulóján)	458
Kutatás, hatósági funkciók, oktatás
A termelés kihívása és a kutatásszervezet
A kémiai kutatás intézetei Európában
A főhivatású kutatóintézetek Magyarországon
Az új szintézis igénye
Az állami szerepvállalás
1999. április 25. Agrárkutatás és az új korkihívások (Az agrártudományok osztálya és Martonvásár 50 éves)	468
Az agrárium értelmezéséről
Lokális emberi kötelezettségünk
A kutatók gondolkodási hagyománya
Az új szintézis igénye
1999. május 3. Új szintézist! (Számvetés. Közgyűlési beszámoló)	473
Tudományos-technikai forradalom
Közkulturális értékrendváltás
Hazai rendszerváltás
A magyar tudomány és Akadémiánk helyzete
Közgyűléseink
Akadémiánk a tudomány műhelye
Diszciplínaviták
Intézethálózat
Tanszéki kutatócsoportok
Könyvtáraink
A külkapcsolatok reformja
Működőképes, rendezett szervezet
Kormány, Országgyűlés, OMFB
A Költségvetés feljavítása
A köztestületiség
Határokon túli magyar kutatók
Területi bizottságok
Akadémiai minősítés
A díjrendszer reformja
Emlékbeszédek: folyamatosság a gondolkodásban
A rendszeresség tudományos hazsznáról
Akadémiai Klub
Hagyományunk: az osztálykeret
A vezetésben: kollektív bölcsesség, egyéni döntésképesség
Az MTA a nemzet tanácsadója
Az MTA a hazai tudomány érdekképviselője
Tudományos érdekképviselet
Szociális érdekképviselet
Nyitás a vállalkozók felé
Nyitás a társadalom felé
Csak szabadon szolgálhat a szellem
Bibliográfia (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 1998. január - 1999. május)	507