Új Pedagógiai Szemle 2013/9-10.

Fülszöveg

Halász Margit
A láthatatlan fiú
(Gárdonyi Géza emlékére)
Én már reggel éreztem, hogy a bátyám valamiben sántikál. Előbb rosszullétre panaszkodott, aztán arra, hogy tanulnia kell. Majd előállt a legnyerőbb ötlettel, ő marad otthon, ellátja a jószágokat, mi egész nap maradhatunk. A Csevice-kanálisnál volt a tormaföldünk, tormát kellett egyelnünk. A Csevice telis-teli volt butábbnál butább és lustábbnál lustább halakkal. Különösen a nádas kanyarulatok mélyedéseit kedvelték. Tudom. Hisz egy hete is annyi halat fogott ott a bátyám, hogy három napig ettük. Nem szalajtott volna el egyetlen alkalmat sem, ha a Csevicéről volt szó. Hát ezért volt nekem aznap nagyon gyanús a kedves bátyám.
A tormaföldön apám meghökkentő vallomást tett. Azt mondta, ha nem növénytermesztő lenne, akkor csakis író. Ez a két legjobb szakma. Csak hát ő ugye nem tudja olyan színesen kifejezni magát, mint például Gárdonyi. Én egész délelőtt azon gondolkoztam, ki lehet az a Gárdonyi. Valamelyik parasztbácsi a... Tovább

Fülszöveg

Halász Margit
A láthatatlan fiú
(Gárdonyi Géza emlékére)
Én már reggel éreztem, hogy a bátyám valamiben sántikál. Előbb rosszullétre panaszkodott, aztán arra, hogy tanulnia kell. Majd előállt a legnyerőbb ötlettel, ő marad otthon, ellátja a jószágokat, mi egész nap maradhatunk. A Csevice-kanálisnál volt a tormaföldünk, tormát kellett egyelnünk. A Csevice telis-teli volt butábbnál butább és lustábbnál lustább halakkal. Különösen a nádas kanyarulatok mélyedéseit kedvelték. Tudom. Hisz egy hete is annyi halat fogott ott a bátyám, hogy három napig ettük. Nem szalajtott volna el egyetlen alkalmat sem, ha a Csevicéről volt szó. Hát ezért volt nekem aznap nagyon gyanús a kedves bátyám.
A tormaföldön apám meghökkentő vallomást tett. Azt mondta, ha nem növénytermesztő lenne, akkor csakis író. Ez a két legjobb szakma. Csak hát ő ugye nem tudja olyan színesen kifejezni magát, mint például Gárdonyi. Én egész délelőtt azon gondolkoztam, ki lehet az a Gárdonyi. Valamelyik parasztbácsi a Ligeten? Vagy valami idegen, aki Gárdonyból jön? Elképzeltem ezt a bizonyos Gárdonyit, ahogy szépelegve tekergeti-csavargatja a mondatokat, s be kell vallanom, egyáltalán nem találtam férfiasnak. A nap lefutotta a maga félmaratoniját aznap is, és mi szedelőzködtünk.
Még fel sem tűnt a házunk, amikor éktelen nyávogás, bőgés, hápogás, gágogás, röfögés hangja ütötte meg a fülünket. Mi a csoda ez? - kérdezte anyám. Mit csinált ez a gyerek itthon egész nap? Nem adott enni semminek? Amikor a szomszéd tanyához értünk, megkérdeztük Márton bácsit, de ő azt felelte, nem látta a bátyámat. Ő kint volt a földön, odalátott a házunkhoz, onnan se ki, se be nem ment egyetlen lélek sem. Először a szüleim ijedtek meg, de nagyon, nekünk csak aztán volt szabad.
Amikor nyikorogva kinyílt a nagykapuajtó, a bátyám riadtan ugrott ki a tornácra. A kezében könyv volt. Te, ez egész nap olvasott, mondta apám anyámnak. Te, ez egész nap az Egri csillagokat olvasta. Vissza