Előszó helyett | 19 |
Rövidítések jeyzéke | 21 |
A büntetőeljárás | 29 |
A büntetőeljárás strukturális megközelítése | 29 |
A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tavékenységének fontos rész | 29 |
A büntetőeljárás szakaszai | 30 |
Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete | 32 |
A büntetőeljárás funkcionális megközelítése | 34 |
A büntetőeljárás külső funkciói | 34 |
A büntetőeljárás belső funkciói | 37 |
A büntetőeljárás alanyai | 37 |
A büntetőeljárás a "régi kttős szorításban" | 39 |
A büntetőeljárás "új kettős szorításban" | 40 |
A büntető eljárásjog | 43 |
A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1998. évi XIX. törvény és novellái | 43 |
A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai | 44 |
Az ún. szervezeti törvények jelentősége | 46 |
Egyéb kiegészítő jogforrások | 47 |
A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya | 48 |
A büntető eljárásjog tudománya | 52 |
A büntető eljárásjog mibenléte | 52 |
A magyar büntető eljárásjog tudománya | 53 |
A modern büntető eljárásjogi irodalom | 55 |
A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz | 56 |
Az ún. "bűnügyi tudományok" | 56 |
Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog | 56 |
A büntetőeljárás alapelvei | 59 |
Az alapelvek lényegi ismérvei | 59 |
Az alapelvek csoportosítása | 60 |
Az "alapelv-infláció" veszélye | 62 |
A régi és az új "vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése | 63 |
Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája | 63 |
A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) | 63 |
Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve) | 65 |
A "fegyverek egyenlőésgének" elve | 65 |
Az alapelvek normativitásának kérdése | 67 |
Az alapelvek jelentősége -a z igazságszolgáltatás ismérvrendszere | 68 |
Az egyes alapelvek | 71 |
A hivatalbóliság elve | 71 |
A tételesjogi megközelítés | 71 |
A szakirodali megközelítés | 71 |
Törések a legalitáson és officialitáson | 72 |
Az officialitás közvetett törései | 73 |
A hatóságok officialitásból folyó feladatai | 75 |
Az ártatlanság vélelme | 76 |
Az ártatlanság vélelmének összetevői | 76 |
Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai | 77 |
Az ártatalanság vélelmének alkérdései | 78 |
A bizonyítási teher kérdése | 80 |
Az in dubio pro reo elve | 81 |
A "nemo tenetur" elve | 82 |
Összefoglalás | 83 |
A védelem elve | 84 |
A tételesjogi megközelítés | 84 |
A védelem fajai | 85 |
A kötelező védelem esetei | 85 |
A favor defensionis mint gyűjtőfogalom | 88 |
A kontradiktórium elve | 89 |
Az eljárási feladatok megosztásnak elve | 89 |
A tételesjogi megoldás | 89 |
A konrtadiktórium elvének fő kérdései | 91 |
A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába | 92 |
A nyilvánosság elve | 92 |
A tételesjogi megközelítés | 92 |
A nyilvánosság jelentősége | 93 |
A nyilvánosság fajai | 93 |
A nyilvánosság kizárása | 94 |
A korlátozott nyilvánosság | 95 |
A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása | 95 |
A niylvánosság kizárásának alakszerűségei | 96 |
A nyilvánosság megsértésének következményei | 96 |
Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján | 97 |
Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása | 98 |
A közvetlenség elve | 99 |
A tételesjogi megközelítés | 99 |
A közvetlenség elvének kérdései | 100 |
A közvetlenség elvének megsértése | 103 |
A szóbeliség elve | 104 |
A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal | 104 |
A szóbeliség és az írásbeliség | 105 |
A szóbeliség és az anyanyelvhasználat | 105 |
Az ún. "önvallomás" problémája | 106 |
A jogorvoslati jogosultság elve | 107 |
A jogorvoslatok fogalma és felosztása | 107 |
A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége | 109 |
Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről | 110 |
Egyéb alapelvek | 111 |
A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek | 111 |
A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek | 112 |
A büntetőbíróság | 114 |
A bíróság fogalma | 114 |
A joghatóság | 117 |
A hatáskör | 118 |
Az illetékesség | 119 |
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata | 121 |
Az eljáró bíróság kijelölése ("bíróküldés") | 122 |
A vádhatóság és az ügyész | 126 |
Az ügyészség Janus-arcúsága | 126 |
Az ügyész jogállása | 127 |
A nyomozás | 127 |
A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog | 128 |
A vádképviselet | 132 |
A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek | 132 |
A véd fogalma | 132 |
A vádképviseleti rendszerek | 133 |
A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya | 134 |
A nyomozó hatóságaok | 137 |
Az általános nyomozó hatóságok | 137 |
A rendőrség | 137 |
Az ügyészség mint általános nyomozóhatóság | 138 |
A különös nyomozó hatóságok | 140 |
Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása | 143 |
A kizárás általános szabályai | 143 |
Az általános kizárási okok | 143 |
Az általános kizárási eljárás | 144 |
A kizárás különös szabályai | 145 |
A bíró kizárási okai | 145 |
A bíró kizárási eljárása | 146 |
Az ügyész kizárása | 148 |
A nyomozó kizárása | 148 |
A védelem alanyai | 150 |
A terhelt | 150 |
A terhelt fogalma | 150 |
A terhelt helyzete | 151 |
A terhelt jogai | 152 |
A terhelt kötelességei | 155 |
A védő | 156 |
A védő fogalma | 156 |
A védői jogállás keletkezése és megszűnése | 159 |
A védő jogállása, hivatása | 163 |
A sértett | 170 |
A sértett fogalma | 170 |
A sértett normatív fogalma | 170 |
A (csak) sértett jogai | 171 |
A sértett eljárási kötelességei | 172 |
A magánvádló | 173 |
A magánvád köre | 173 |
A magánvád és a magánindítvány viszonya | 173 |
A magánvád és a közvád viszonya | 175 |
A magánvádló jogállsáa | 176 |
A pótmagánvádló | 177 |
A pótmagánvádló jogállása | 176 |
A pótmagánvádló köre | 178 |
a pótmagánvádló jogállása | 180 |
A közvád és a pótmagánvád viszonya | 180 |
A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban | 181 |
A magánfél és a polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága | 181 |
Az érvényesíthető polgári jogi igény | 182 |
A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje | 184 |
A polgári jogi igényről hozható döntés | 185 |
A magánféljogállása | 17 |
A polgári és böntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél | 188 |
Az adhéziós eljárás szabályai | 188 |
A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya | 190 |
A sértett sokarcúsága ("multipozíciója") | 191 |
A sértett egyéb szerepei | 191 |
A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása | 191 |
A jogi képviselet a bűnügyekben | 193 |
A sértett jogi képviselete | 193 |
A törvényes képviselő jogállása | 194 |
A z egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete | 195 |
A tanú ügyvédje | 196 |
A segítők | 197 |
Az eljárási cselekmények | 199 |
Az eljárási cselekmények csoportosítása | 199 |
Az eljárási határidők számítása | 200 |
Az igazolás | 202 |
A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése | 205 |
Másolatok készítése | 208 |
A bizonyítékok | 210 |
A bizonyítás meghatározása | 210 |
A bizonyítás és a ténymegállapítás | 210 |
A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban | 211 |
A bironyítás foglama | 214 |
A bizonyítási rendszerek | 215 |
Történeti rendszerek | 215 |
A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve | 217 |
A bizonyíték fogalma | 219 |
A bizonyíték és a bizonyítás | 219 |
A bizonyítási eszköz és a bizonyíték | 219 |
A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban | 221 |
A tények és az adatok összefüggése | 222 |
A bizonyíték fogalma | 223 |
A bizonyítékok osztályozása | 224 |
Az osztályozás jellemzői, jelentősége | 224 |
Az eredeti és származékos bizonyítékok | 225 |
A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok | 225 |
A terhelő és a mentő bizonyítékok | 225 |
A közvetlen és a közvetett bizonyítékok | 226 |
A Be. felsorolása, a törvényi felosztás | 227 |
A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma | 227 |
A bizonyítás alapkérdése | 228 |
Az egyes bizonyítékok | 231 |
A tanúvallomás | 231 |
A tanúvallomás jellege és jelentősége | 231 |
A tanú jogállása | 232 |
A tanúzási akadályok | 233 |
A tanúkihallgatás menete | 237 |
A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők | 238 |
A tanúvédelem kérdése | 240 |
A terhelt vallomása | 243 |
A terhelt vallomásának jellege és jelentősége | 243 |
A terhelt kihallgatásának menete | 245 |
A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása | 247 |
A terhelt kihallgatásának formái | 248 |
A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája | 250 |
A terhelt vallomásának értékelése | 251 |
A szakvélemény | 253 |
A szakértők jelentősége | 253 |
A szakértő igénybevételének feltétele | 254 |
A szakértő igénybevételének módja | 255 |
A büntetőeljárásba szekértőként bevonható szervek és személyek | 256 |
Többszemélyes szakértői vizsgálatok | 259 |
A szakértő jogállása | 260 |
A tárgyi bizonyítási eszköz | 271 |
A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre | 271 |
A tárgyi bizonyítékok jelentősége | 272 |
Az okiratok | 272 |
Az okiratok jelentősége | 272 |
Az okiratok felhasználása | 272 |
A bizonyítási eljárások | 274 |
A szemle | 274 |
A bizonyítási kísérlet | 276 |
A felismerésre bemutatás | 276 |
A szembesítés | 277 |
A szekértők párhuzamos meghallgatása | 278 |
A közvetett bizonyítékok, a jogellenes bizonyítékok és a"titkos" bironyítékok sajátos problémái | 281 |
A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői | 281 |
A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás | 281 |
Egy közvetett bizonyíték jellemzői | 283 |
Több közvetett bizonyíték kapcsolata | 284 |
A jog ellenes bizonyítékok alapkérdései | 287 |
A jogellenes bizonyítékok jelentősége | 287 |
A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege | 288 |
A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja | 290 |
A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya | 292 |
A "titkos" bizonyítékok főbb problémái | 293 |
A tikos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata | 293 |
A jogi szabályozás követelményei | 294 |
A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása | 295 |
A titkos információ "okiratosítása" | 296 |
A különösen védett tanú avagy az "anonim" tanú vallomása | 298 |
A "titkos" bizonyítés mint paradigmaváltás | 299 |
A kényszerintézkedések | 301 |
A kényszerintézkedések és az "emberi jogok" sajátos viszonya a büntetőeljárásban | 301 |
Az Alkotmányban biztosított "alapvető jogok" korlátozása | 301 |
Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének "egyensúlya" | 301 |
Az emberi jogok biztosításának "felértékelődése" az Alkotmányban és "leértékelődése" a büntető eljárásjogban | 302 |
A kényszerintézkedések felosztása | 305 |
Eljárásjogi célok szerint | 306 |
Emberi jogok szerint | 306 |
Egyéb felosztás | 307 |
A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai | 308 |
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések | 310 |
Az előzetes letertóztatás | 310 |
Az előzetes letartóztatás fogalma | 310 |
Az előzetes letartóztatás feltételei | 311 |
Az előzetes letartóztatás elrendelése | 318 |
Az előzetes letartóztatás tartalma | 321 |
Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása | 324 |
Az előzetes letartóztatás helyettesítése | 328 |
Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat | 329 |
A kártalanítás | 335 |
Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése | 338 |
Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 339 |
Fogalma | 339 |
Feltételei | 339 |
Elrendelése | 340 |
Tartama | 340 |
Foganatosítása | 340 |
Megszüntetése | 341 |
A lakhelyelhagyási tilalom | 342 |
A lakhelyelhagyási tilalom fogalma | 342 |
A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése | 342 |
A lakhelyelhagyáis tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése | 343 |
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye | 343 |
A házi őrizet | 343 |
Az úti okmány elvétele | 346 |
A kényszerintézkedés lényege | 346 |
Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása | 346 |
A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól | 347 |
Az óvadék | 348 |
Fogalma | 348 |
Az óvadék alkalmazási köre | 349 |
Az óvadéki jogviszony megszűnése | 350 |
Az őrizetbevétel | 351 |
Fogalma | 351 |
Feltételei | 351 |
Elrendelése | 352 |
Tartama | 353 |
Foganatosítása | 354 |
Megszüntetése | 354 |
Jogorvoslat | 354 |
Az elővezetés | 354 |
Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedések | 358 |
A házkutatás | 358 |
Fogalma | 358 |
Feltételei | 359 |
Foganatosítása | 361 |
A motozás | 363 |
Fogalma | 363 |
Feltételei | 364 |
Foganatosítása | 365 |
Lefoglalás | 365 |
Fogalma | 365 |
Feltételei | 365 |
Elrendelése | 366 |
Foganatosítása | 367 |
Megszüntetése | 368 |
A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés | 369 |
A zár alá vétel | 370 |
Fogalma | 370 |
Feltételei | 370 |
Foganatosítása | 371 |
Feloldása | 372 |
Jogorvoslat | 372 |
A biztosítási intézkedés | 373 |
A biztosítási intézkedés szabályozása | 373 |
A biztosítási intézkedés létjogosultsága | 373 |
Eljárási szankciók | 374 |
A rendbírság | 374 |
A testi kényszer alkalmazása | 375 |
Egyéb eljárási szankciók | 376 |
A büntetőeljárás megindítása | 378 |
A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete | 378 |
A büntetőeljárás feltételei | 379 |
A pozitív feltételek | 379 |
Gyanú és büntetőeljárás | 379 |
A büntetőeljrás akadályai (negatív feltételi) | 383 |
A nyomozás szerepe, menete | 384 |
A fejelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja | 386 |
A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján) | 389 |
A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele | 389 |
A feljelentés elutasítása | 390 |
A sima és a kombinált feljelentés elutasítása | 390 |
A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre | 392 |
A nyomozás megindítása (elrendelése) | 393 |
A halaszthatatlan nyomozási cselekmény | 394 |
A nyomozás | 397 |
A nyomozás lefolytatása (teljesítése) | 397 |
A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában | 397 |
A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei | 397 |
A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés | 399 |
A nyomozás határideje | 400 |
Az ügyészi nyomozás felügyelet | 401 |
A nyomozás rendjének biztosítása | 402 |
Jelenlét a nyomozási cselekményeknél | 403 |
A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása | 406 |
A nyomozás felfüggeszétsée | 409 |
A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás | 411 |
Nemzetközi bűnögyi együttműködés a nyomozás során | 412 |
A nyomozás lezárása | 412 |
A nyomozás lezárásakor hozható döntések | 412 |
A nyomozás megszüntetése | 413 |
A nyomozás befejezése | 415 |
Jogorvoslat a nyomozás során | 418 |
A jogorvoslatok fajtái | 418 |
A panasz | 418 |
A felülbírási indítvány | 420 |
Az ellenvetés | 421 |
A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése | 423 |
A fellebbezés | 423 |
A nyomozási bíró eljárása | 425 |
A nyomozási bíróról általában | 425 |
A nyomozási bíró feladatai | 425 |
A nyomozási bíró ülése határozatai | 426 |
Titkos adatszerzés a nyomozás során | 429 |
A titkos adatszerzésről általában | 429 |
A tasz. feltételrendszere | 432 |
A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása | 435 |
A vádemelés | 439 |
A vádemelésről általában | 439 |
Az ügyészi revízió | 439 |
A vádirat | 441 |
Vádiratminta | 444 |
A vádemelés részbeni emllőzése | 447 |
A vádemelés elhalasztása | 448 |
A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei | 448 |
Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén | 449 |
A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés | 450 |
Bizonyosság és valószínőség a vádemeléskor | 450 |
A tárgyalás előkészítése | 453 |
A tárgyalás előkészítésének jellege, helye a Be. rendszerében az ún "közbenső eljárás" problematikája | 453 |
Az előkészítés során megvizsgálandó kérdések és a döntési jogkörök | 455 |
A megvizsgálandó kérdések | 455 |
A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása | 456 |
Az előkészítő ülés | 459 |
Jogorvoslatok a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen | 460 |
A tárgyalás | 462 |
A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere | 462 |
A tárgyalás monista és dualista rendszere | 462 |
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntarása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei | 464 |
A tárgyalás vezetése | 464 |
A tárgyalás rendjének fenntartása | 467 |
Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések | 468 |
Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata | 468 |
Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson? | 469 |
Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? | 470 |
A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése | 470 |
A bizonyítás felvétele | 470 |
A bizonyítás mellőzése | 471 |
A bizonyítás kiegészítése | 471 |
A vád elejtése és módosítása | 472 |
A vád elejtése | 472 |
A vád módosítása | 476 |
Perbeszédek és felszólalások | 476 |
A perbeszédek sorrendje | 476 |
A perbeszéd tartalmi kellékei | 477 |
A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben | 478 |
A perbeszéd retorikai vonatkozásai | 478 |
A perbeszéd felépítése | 479 |
Az elsőfokú tárgyalás egyszerűsített módjai | 481 |
A tárgyaláson hozott határozatok | 483 |
A bírósági határozatok csoportosítása és határozathozatal | 483 |
A határozatok csoportosítása | 483 |
Az ügydöntő határozatok meghozatala | 484 |
Az eljárást megszüntető végzés | 484 |
Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai | 484 |
A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés | 485 |
A tárgyalás előkészítse során hozott eljárást megszüntető végzés | 486 |
Az ítéletek fajai, szerkezete és tartalma | 487 |
Az elsőfokú ítéletek fajai | 487 |
A felmenő ítélet | 488 |
"A bűnösítő" ítéletek | 489 |
Az ítélet szerkezete és tartalma | 492 |
Az ügydöntő határozat közélése | 499 |
Az ügydöntő határozat közlésének módjai | 499 |
Az ítélet kihirdetése | 500 |
Az ítélet kézbesítése | 500 |
A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság porblémája | 500 |
A tettazonosság jelentősége | 500 |
A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek | 501 |
Mi a vád tárgya? | 501 |
A tételesjogi megoldás | 502 |
A jogerő | 504 |
A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái | 504 |
A jogerőre képes határozatok | 506 |
A jogerőre emelkedés időpontja | 508 |
A jogerő hatásai | 509 |
A jogerő terjedelme | 509 |
A jogerő feloldása | 510 |
A perorvoslatok | 513 |
A perorvoslatok fogalma és felosztása | 513 |
A perorvoslatok jelentősége | 513 |
Az első főkérdés: hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer? | 514 |
A második főkérdés: milyen legyen a felülbírálat terjedelme? | 517 |
A harmadik főkérdés: milyen legyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróságnak? | 517 |
A negyedik főkérés: érvényesüljön-e súlyosbítási tilalom a fellebbvitel során? | 517 |
A fellebbezés | 521 |
A fellebbezésre jogosultak. a fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása | 521 |
A fellebbezésre jogosultak | 521 |
A fellebbezés alapja és hatálya | 522 |
A fellebbezés bejelentése | 523 |
A fellebbezés visszavonása | 524 |
A fellebbezés tartalma | 524 |
A felülbírálat terjedelme. A részjogerő | 525 |
Az elsőfokú határozat felülbírálata | 525 |
Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése | 526 |
A súlyosítási tilalom - reformatio in peius | 529 |
A súlyosítási tilalomról általában | 529 |
Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosbítási tilalomban | 530 |
A főszabályok értelmezése | 530 |
A kivételek értelmezése és összefüggése | 533 |
Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik | 534 |
Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések | 534 |
Az abszolút eljárási szabálysértések | 535 |
A relatív eljárási szabálysértések | 537 |
A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai | 540 |
A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság | 540 |
A megalapozatlanság esetei | 541 |
A megalapozatlanság fokai | 543 |
A megalapozatlanság kiküszöbölésében eszközei | 544 |
A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei | 544 |
A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai | 544 |
A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai | 547 |
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése | 547 |
A hatályon kívül helyező végzés tartalma | 548 |
A megismételt eljárás szabályai | 549 |
A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése | 550 |
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása | 550 |
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése | 550 |
Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége | 552 |
A fellebbezési tanácsülés | 552 |
A fellebbezési nyilvános ülés | 553 |
A fellebbezési tárgyalás | 554 |
A másodfokú bíróság határozatai | 558 |
A másodfokú határozatok törvényi felosztása | 558 |
A másodfokú határozatok rendszere | 560 |
A másodfokú ítéletek | 561 |
Egyéb kérdések | 563 |
A végzés elleni fellebbezés | 563 |
A másodfokú határozat közlése | 565 |
A rendkívüli perorvoslatok | 567 |
A perújítás | 567 |
A perújítás fogalma | 567 |
A perúíjtás okati és feltételei | 567 |
A perújítás kezdeményezésére jogosultak. a perújítási indítvány | 570 |
Perújítás a terhelt javára és terhése | 571 |
A perújítás ügyészi szakasza | 573 |
A perújítás tanácsülési szakasza | 573 |
A perújítás tárgyalási szakasza | 574 |
A felülvizsgálat | 576 |
A felülvizsgálat fogalma | 576 |
A felülvizsgálat okai és feltételei | 577 |
A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak | 579 |
Az elsőfokú bíróság eljárása | 580 |
A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása | 580 |
Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői | 583 |
A törvényességi jogorvoslat | 584 |
A törvényességi jogorvoslat fogalma | 584 |
A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei | 585 |
A törvényességi jogorvoslat elbírálása | 585 |
A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok | 586 |
A jogegységi eljárás | 586 |
A különeljárások | 589 |
A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei | 589 |
Az "egységes" anyagi és alaki büntetőjog | 589 |
Az ún. "elterelés" mint külső differenciálás | 589 |
A büntetőeljárás belső differenciálása: a különeljárások kialakulása | 590 |
A különeljárások köre | 591 |
A különeljárások jogpolitikai indokai | 592 |
A külöeljárások viszonya a rendes eljáráshoz | 593 |
A különeljárások viszonya egymáshoz | 593 |
Az egyes különeljárások | 597 |
A fiatalkorúak elleni büntetőejárás | 597 |
Általános rendelkezések | 597 |
Az alanyok köre | 599 |
A bizonyítékok köre | 600 |
A kényszerintézkedések köre | 601 |
A fiatalkorú bűnperében sajátosságai | 602 |
A magánvádas eljárás | 603 |
A magánvád és a viszonyvád köre | 603 |
A magánvádló jogállása | 604 |
Az ügyész jogállása | 604 |
Az eljárás megindítása. A nyomozás | 605 |
A személyes meghallgatás | 606 |
Az elsőfokú tárgyalás | 608 |
Perorvoslatok, bűnügyi költség | 611 |
A pótmagánvádas eljárás | 612 |
Különlejárás-e a pótmagánvádas eljárás? | 612 |
A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei | 613 |
Korlátozások a pótmagánvád diszfunkciójának visszaszorítására | 613 |
A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés | 614 |
A vádindítványt elutasító végzés | 614 |
A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre | 615 |
A multipozíció problémája | 616 |
A katonai büntetőeljárás | 617 |
A katonai bíráskodás általában | 617 |
A katonai büntetőejárásra tartozó ügyek | 617 |
Az eljárás alanyai | 619 |
A kényszerintékedések | 620 |
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben | 621 |
Az eljárás sajátos szabályai | 622 |
A bíróság elé állítás | 623 |
A bírósá elé állítás fogalma és feltételei | 623 |
A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége | 624 |
A bírósági eljárás lefolytatása | 626 |
A tárgyalás mellőzése ("büntetőparancs") | 627 |
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre | 627 |
A végzés tartalma | 628 |
A tárgyalás tartásának kérése | 629 |
Az elsőfokú tárgyalás | 630 |
Lemondás a tárgyalásról | 633 |
A vádalku fajai | 633 |
A tárgyaláról lemondás fogalma és feltételei | 634 |
A különeljárás megindítása | 635 |
A bíróság nyilvános ülése | 636 |
A fellebbezési eljárás | 637 |
Eljárás a távollévő terhelt ellen | 637 |
Az ún. "in contumatiam" eljárás jellege | 637 |
A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén | 638 |
Az elsőfokú bírósági eljárás | 639 |
A mentességi eljárás | 640 |
A különleges eljárások | 644 |
A különleges eljárás fogalma | 644 |
A különleges eljárások közös szabályai | 645 |
A különleges eljárások felosztása | 645 |
A büntetésekkel kapcsolatos különleges eljárások | 649 |
A "nemzetközi vonatkozású" eljárások | 651 |
A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás | 651 |
A biztosíték | 652 |
A külföldi ítélet érvényének elismerése | 653 |
A büntetőeljárás átadása és átvétele | 653 |
A külföldi államnál történő feljelentés | 654 |
Az eljárási jogsegély | 654 |
A kiadatás | 655 |
A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása | 656 |
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése | 657 |
Egyéb különleges eljárások | 658 |
A mentesítési eljárás | 658 |
A kegyelmi eljárás | 659 |
A határozatok végrehajtása | 661 |
Utószó helyett | 665 |
Név- és tárgymutató | 666 |
Contents | 681 |