1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Új magyar büntetőeljárás

Szerző
Szerkesztő
Budapest-Pécs
Kiadó: Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 687 oldal
Sorozatcím: Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9542-39-6
Megjegyzés: Angol nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv elsősorban a 2003. július 1-től hatályos büntető eljárásjogot mutatja be. Vezérfonalul szolgálhat a joghallgatóknak a szigorlatra való felkészülésben, elméleti alapvetést adhat a jogalkalmazóknak a mindennapi jogértelmezésben, segítséget nyújthat tudományos kutatóknak, egyetemi oktatóknak saját jogterületük műveléséhez. Mindezt teszi széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, olvasmányosan szemléletesen, sok-sok jól hasznosítható, áttekintő táblázat iratminta bemutatásával.

Tartalom

Előszó helyett19
Rövidítések jeyzéke21
A büntetőeljárás29
A büntetőeljárás strukturális megközelítése29
A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tavékenységének fontos rész29
A büntetőeljárás szakaszai30
Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete32
A büntetőeljárás funkcionális megközelítése34
A büntetőeljárás külső funkciói34
A büntetőeljárás belső funkciói37
A büntetőeljárás alanyai37
A büntetőeljárás a "régi kttős szorításban"39
A büntetőeljárás "új kettős szorításban"40
A büntető eljárásjog43
A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1998. évi XIX. törvény és novellái43
A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai44
Az ún. szervezeti törvények jelentősége46
Egyéb kiegészítő jogforrások47
A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya48
A büntető eljárásjog tudománya52
A büntető eljárásjog mibenléte52
A magyar büntető eljárásjog tudománya53
A modern büntető eljárásjogi irodalom55
A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz56
Az ún. "bűnügyi tudományok"56
Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog56
A büntetőeljárás alapelvei59
Az alapelvek lényegi ismérvei59
Az alapelvek csoportosítása60
Az "alapelv-infláció" veszélye62
A régi és az új "vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése63
Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája63
A tisztességes eljáráshoz való jog (elve)63
Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve)65
A "fegyverek egyenlőésgének" elve65
Az alapelvek normativitásának kérdése67
Az alapelvek jelentősége -a z igazságszolgáltatás ismérvrendszere68
Az egyes alapelvek71
A hivatalbóliság elve71
A tételesjogi megközelítés71
A szakirodali megközelítés71
Törések a legalitáson és officialitáson72
Az officialitás közvetett törései73
A hatóságok officialitásból folyó feladatai75
Az ártatlanság vélelme76
Az ártatlanság vélelmének összetevői76
Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai77
Az ártatalanság vélelmének alkérdései78
A bizonyítási teher kérdése80
Az in dubio pro reo elve81
A "nemo tenetur" elve82
Összefoglalás83
A védelem elve84
A tételesjogi megközelítés84
A védelem fajai85
A kötelező védelem esetei85
A favor defensionis mint gyűjtőfogalom88
A kontradiktórium elve89
Az eljárási feladatok megosztásnak elve89
A tételesjogi megoldás89
A konrtadiktórium elvének fő kérdései91
A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába92
A nyilvánosság elve92
A tételesjogi megközelítés92
A nyilvánosság jelentősége93
A nyilvánosság fajai93
A nyilvánosság kizárása94
A korlátozott nyilvánosság95
A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása95
A niylvánosság kizárásának alakszerűségei96
A nyilvánosság megsértésének következményei96
Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján97
Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása98
A közvetlenség elve99
A tételesjogi megközelítés99
A közvetlenség elvének kérdései100
A közvetlenség elvének megsértése103
A szóbeliség elve104
A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal104
A szóbeliség és az írásbeliség105
A szóbeliség és az anyanyelvhasználat105
Az ún. "önvallomás" problémája106
A jogorvoslati jogosultság elve107
A jogorvoslatok fogalma és felosztása107
A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége109
Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről110
Egyéb alapelvek111
A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek111
A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek112
A büntetőbíróság114
A bíróság fogalma114
A joghatóság117
A hatáskör118
Az illetékesség119
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata121
Az eljáró bíróság kijelölése ("bíróküldés")122
A vádhatóság és az ügyész126
Az ügyészség Janus-arcúsága126
Az ügyész jogállása127
A nyomozás127
A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog128
A vádképviselet132
A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek132
A véd fogalma132
A vádképviseleti rendszerek133
A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya134
A nyomozó hatóságaok137
Az általános nyomozó hatóságok137
A rendőrség137
Az ügyészség mint általános nyomozóhatóság138
A különös nyomozó hatóságok140
Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása143
A kizárás általános szabályai143
Az általános kizárási okok143
Az általános kizárási eljárás144
A kizárás különös szabályai145
A bíró kizárási okai145
A bíró kizárási eljárása146
Az ügyész kizárása148
A nyomozó kizárása148
A védelem alanyai150
A terhelt150
A terhelt fogalma150
A terhelt helyzete151
A terhelt jogai152
A terhelt kötelességei155
A védő156
A védő fogalma156
A védői jogállás keletkezése és megszűnése159
A védő jogállása, hivatása163
A sértett170
A sértett fogalma170
A sértett normatív fogalma170
A (csak) sértett jogai171
A sértett eljárási kötelességei172
A magánvádló173
A magánvád köre173
A magánvád és a magánindítvány viszonya173
A magánvád és a közvád viszonya175
A magánvádló jogállsáa176
A pótmagánvádló177
A pótmagánvádló jogállása176
A pótmagánvádló köre178
a pótmagánvádló jogállása180
A közvád és a pótmagánvád viszonya180
A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban181
A magánfél és a polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága181
Az érvényesíthető polgári jogi igény182
A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje184
A polgári jogi igényről hozható döntés185
A magánféljogállása17
A polgári és böntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél188
Az adhéziós eljárás szabályai188
A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya190
A sértett sokarcúsága ("multipozíciója")191
A sértett egyéb szerepei191
A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása191
A jogi képviselet a bűnügyekben193
A sértett jogi képviselete193
A törvényes képviselő jogállása194
A z egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete195
A tanú ügyvédje196
A segítők197
Az eljárási cselekmények199
Az eljárási cselekmények csoportosítása199
Az eljárási határidők számítása200
Az igazolás202
A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése205
Másolatok készítése208
A bizonyítékok210
A bizonyítás meghatározása210
A bizonyítás és a ténymegállapítás210
A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban211
A bironyítás foglama214
A bizonyítási rendszerek215
Történeti rendszerek215
A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve217
A bizonyíték fogalma219
A bizonyíték és a bizonyítás219
A bizonyítási eszköz és a bizonyíték219
A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban221
A tények és az adatok összefüggése222
A bizonyíték fogalma223
A bizonyítékok osztályozása224
Az osztályozás jellemzői, jelentősége224
Az eredeti és származékos bizonyítékok225
A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok225
A terhelő és a mentő bizonyítékok225
A közvetlen és a közvetett bizonyítékok226
A Be. felsorolása, a törvényi felosztás227
A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma227
A bizonyítás alapkérdése228
Az egyes bizonyítékok231
A tanúvallomás231
A tanúvallomás jellege és jelentősége231
A tanú jogállása232
A tanúzási akadályok233
A tanúkihallgatás menete237
A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők238
A tanúvédelem kérdése240
A terhelt vallomása243
A terhelt vallomásának jellege és jelentősége243
A terhelt kihallgatásának menete245
A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása247
A terhelt kihallgatásának formái248
A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája250
A terhelt vallomásának értékelése251
A szakvélemény253
A szakértők jelentősége253
A szakértő igénybevételének feltétele254
A szakértő igénybevételének módja255
A büntetőeljárásba szekértőként bevonható szervek és személyek256
Többszemélyes szakértői vizsgálatok259
A szakértő jogállása260
A tárgyi bizonyítási eszköz271
A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre271
A tárgyi bizonyítékok jelentősége272
Az okiratok272
Az okiratok jelentősége272
Az okiratok felhasználása272
A bizonyítási eljárások274
A szemle274
A bizonyítási kísérlet276
A felismerésre bemutatás276
A szembesítés277
A szekértők párhuzamos meghallgatása278
A közvetett bizonyítékok, a jogellenes bizonyítékok és a"titkos" bironyítékok sajátos problémái281
A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői281
A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás281
Egy közvetett bizonyíték jellemzői283
Több közvetett bizonyíték kapcsolata284
A jog ellenes bizonyítékok alapkérdései287
A jogellenes bizonyítékok jelentősége287
A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege288
A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja290
A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya292
A "titkos" bizonyítékok főbb problémái293
A tikos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata293
A jogi szabályozás követelményei294
A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása295
A titkos információ "okiratosítása"296
A különösen védett tanú avagy az "anonim" tanú vallomása298
A "titkos" bizonyítés mint paradigmaváltás299
A kényszerintézkedések301
A kényszerintézkedések és az "emberi jogok" sajátos viszonya a büntetőeljárásban301
Az Alkotmányban biztosított "alapvető jogok" korlátozása301
Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének "egyensúlya"301
Az emberi jogok biztosításának "felértékelődése" az Alkotmányban és "leértékelődése" a büntető eljárásjogban302
A kényszerintézkedések felosztása305
Eljárásjogi célok szerint306
Emberi jogok szerint306
Egyéb felosztás307
A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai308
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések310
Az előzetes letertóztatás310
Az előzetes letartóztatás fogalma310
Az előzetes letartóztatás feltételei311
Az előzetes letartóztatás elrendelése318
Az előzetes letartóztatás tartalma321
Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása324
Az előzetes letartóztatás helyettesítése328
Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat329
A kártalanítás335
Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése338
Az ideiglenes kényszergyógykezelés339
Fogalma339
Feltételei339
Elrendelése340
Tartama340
Foganatosítása340
Megszüntetése341
A lakhelyelhagyási tilalom342
A lakhelyelhagyási tilalom fogalma342
A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése342
A lakhelyelhagyáis tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése343
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye343
A házi őrizet343
Az úti okmány elvétele346
A kényszerintézkedés lényege346
Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása346
A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól347
Az óvadék348
Fogalma348
Az óvadék alkalmazási köre349
Az óvadéki jogviszony megszűnése350
Az őrizetbevétel351
Fogalma351
Feltételei351
Elrendelése352
Tartama353
Foganatosítása354
Megszüntetése354
Jogorvoslat354
Az elővezetés354
Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedések358
A házkutatás358
Fogalma358
Feltételei359
Foganatosítása361
A motozás363
Fogalma363
Feltételei364
Foganatosítása365
Lefoglalás365
Fogalma365
Feltételei365
Elrendelése366
Foganatosítása367
Megszüntetése368
A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés369
A zár alá vétel370
Fogalma370
Feltételei370
Foganatosítása371
Feloldása372
Jogorvoslat372
A biztosítási intézkedés373
A biztosítási intézkedés szabályozása373
A biztosítási intézkedés létjogosultsága373
Eljárási szankciók374
A rendbírság374
A testi kényszer alkalmazása375
Egyéb eljárási szankciók376
A büntetőeljárás megindítása378
A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete378
A büntetőeljárás feltételei379
A pozitív feltételek379
Gyanú és büntetőeljárás379
A büntetőeljrás akadályai (negatív feltételi)383
A nyomozás szerepe, menete384
A fejelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja386
A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján)389
A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele389
A feljelentés elutasítása390
A sima és a kombinált feljelentés elutasítása390
A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre392
A nyomozás megindítása (elrendelése)393
A halaszthatatlan nyomozási cselekmény394
A nyomozás397
A nyomozás lefolytatása (teljesítése)397
A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában397
A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei397
A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés399
A nyomozás határideje400
Az ügyészi nyomozás felügyelet401
A nyomozás rendjének biztosítása402
Jelenlét a nyomozási cselekményeknél403
A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása406
A nyomozás felfüggeszétsée409
A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás411
Nemzetközi bűnögyi együttműködés a nyomozás során412
A nyomozás lezárása412
A nyomozás lezárásakor hozható döntések412
A nyomozás megszüntetése413
A nyomozás befejezése415
Jogorvoslat a nyomozás során418
A jogorvoslatok fajtái418
A panasz418
A felülbírási indítvány420
Az ellenvetés421
A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése423
A fellebbezés423
A nyomozási bíró eljárása425
A nyomozási bíróról általában425
A nyomozási bíró feladatai425
A nyomozási bíró ülése határozatai426
Titkos adatszerzés a nyomozás során429
A titkos adatszerzésről általában429
A tasz. feltételrendszere432
A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása435
A vádemelés439
A vádemelésről általában439
Az ügyészi revízió439
A vádirat441
Vádiratminta444
A vádemelés részbeni emllőzése447
A vádemelés elhalasztása448
A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei448
Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén449
A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés450
Bizonyosság és valószínőség a vádemeléskor450
A tárgyalás előkészítése453
A tárgyalás előkészítésének jellege, helye a Be. rendszerében az ún "közbenső eljárás" problematikája453
Az előkészítés során megvizsgálandó kérdések és a döntési jogkörök455
A megvizsgálandó kérdések455
A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása456
Az előkészítő ülés459
Jogorvoslatok a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen460
A tárgyalás462
A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere462
A tárgyalás monista és dualista rendszere462
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntarása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei464
A tárgyalás vezetése464
A tárgyalás rendjének fenntartása467
Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések468
Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata468
Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson?469
Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye?470
A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése470
A bizonyítás felvétele470
A bizonyítás mellőzése471
A bizonyítás kiegészítése471
A vád elejtése és módosítása472
A vád elejtése472
A vád módosítása476
Perbeszédek és felszólalások476
A perbeszédek sorrendje476
A perbeszéd tartalmi kellékei477
A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben478
A perbeszéd retorikai vonatkozásai478
A perbeszéd felépítése479
Az elsőfokú tárgyalás egyszerűsített módjai481
A tárgyaláson hozott határozatok483
A bírósági határozatok csoportosítása és határozathozatal483
A határozatok csoportosítása483
Az ügydöntő határozatok meghozatala484
Az eljárást megszüntető végzés484
Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai484
A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés485
A tárgyalás előkészítse során hozott eljárást megszüntető végzés486
Az ítéletek fajai, szerkezete és tartalma487
Az elsőfokú ítéletek fajai487
A felmenő ítélet488
"A bűnösítő" ítéletek489
Az ítélet szerkezete és tartalma492
Az ügydöntő határozat közélése499
Az ügydöntő határozat közlésének módjai499
Az ítélet kihirdetése500
Az ítélet kézbesítése500
A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság porblémája500
A tettazonosság jelentősége500
A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek501
Mi a vád tárgya?501
A tételesjogi megoldás502
A jogerő504
A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái504
A jogerőre képes határozatok506
A jogerőre emelkedés időpontja508
A jogerő hatásai509
A jogerő terjedelme509
A jogerő feloldása510
A perorvoslatok513
A perorvoslatok fogalma és felosztása513
A perorvoslatok jelentősége513
Az első főkérdés: hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer?514
A második főkérdés: milyen legyen a felülbírálat terjedelme?517
A harmadik főkérdés: milyen legyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróságnak?517
A negyedik főkérés: érvényesüljön-e súlyosbítási tilalom a fellebbvitel során?517
A fellebbezés521
A fellebbezésre jogosultak. a fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása521
A fellebbezésre jogosultak521
A fellebbezés alapja és hatálya522
A fellebbezés bejelentése523
A fellebbezés visszavonása524
A fellebbezés tartalma524
A felülbírálat terjedelme. A részjogerő525
Az elsőfokú határozat felülbírálata525
Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése526
A súlyosítási tilalom - reformatio in peius529
A súlyosítási tilalomról általában529
Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosbítási tilalomban530
A főszabályok értelmezése530
A kivételek értelmezése és összefüggése533
Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik534
Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések534
Az abszolút eljárási szabálysértések535
A relatív eljárási szabálysértések537
A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai540
A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság540
A megalapozatlanság esetei541
A megalapozatlanság fokai543
A megalapozatlanság kiküszöbölésében eszközei544
A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei544
A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai544
A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai547
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése547
A hatályon kívül helyező végzés tartalma548
A megismételt eljárás szabályai549
A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése550
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása550
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése550
Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége552
A fellebbezési tanácsülés552
A fellebbezési nyilvános ülés553
A fellebbezési tárgyalás554
A másodfokú bíróság határozatai558
A másodfokú határozatok törvényi felosztása558
A másodfokú határozatok rendszere560
A másodfokú ítéletek561
Egyéb kérdések563
A végzés elleni fellebbezés563
A másodfokú határozat közlése565
A rendkívüli perorvoslatok567
A perújítás567
A perújítás fogalma567
A perúíjtás okati és feltételei567
A perújítás kezdeményezésére jogosultak. a perújítási indítvány570
Perújítás a terhelt javára és terhése571
A perújítás ügyészi szakasza573
A perújítás tanácsülési szakasza573
A perújítás tárgyalási szakasza574
A felülvizsgálat576
A felülvizsgálat fogalma576
A felülvizsgálat okai és feltételei577
A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak579
Az elsőfokú bíróság eljárása580
A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása580
Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői583
A törvényességi jogorvoslat584
A törvényességi jogorvoslat fogalma584
A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei585
A törvényességi jogorvoslat elbírálása585
A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok586
A jogegységi eljárás586
A különeljárások589
A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei589
Az "egységes" anyagi és alaki büntetőjog589
Az ún. "elterelés" mint külső differenciálás589
A büntetőeljárás belső differenciálása: a különeljárások kialakulása590
A különeljárások köre591
A különeljárások jogpolitikai indokai592
A külöeljárások viszonya a rendes eljáráshoz593
A különeljárások viszonya egymáshoz593
Az egyes különeljárások597
A fiatalkorúak elleni büntetőejárás597
Általános rendelkezések597
Az alanyok köre599
A bizonyítékok köre600
A kényszerintézkedések köre601
A fiatalkorú bűnperében sajátosságai602
A magánvádas eljárás603
A magánvád és a viszonyvád köre603
A magánvádló jogállása604
Az ügyész jogállása604
Az eljárás megindítása. A nyomozás605
A személyes meghallgatás606
Az elsőfokú tárgyalás608
Perorvoslatok, bűnügyi költség611
A pótmagánvádas eljárás612
Különlejárás-e a pótmagánvádas eljárás?612
A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei613
Korlátozások a pótmagánvád diszfunkciójának visszaszorítására613
A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés614
A vádindítványt elutasító végzés614
A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre615
A multipozíció problémája616
A katonai büntetőeljárás617
A katonai bíráskodás általában617
A katonai büntetőejárásra tartozó ügyek617
Az eljárás alanyai619
A kényszerintékedések620
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben621
Az eljárás sajátos szabályai622
A bíróság elé állítás623
A bírósá elé állítás fogalma és feltételei623
A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége624
A bírósági eljárás lefolytatása626
A tárgyalás mellőzése ("büntetőparancs")627
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre627
A végzés tartalma628
A tárgyalás tartásának kérése629
Az elsőfokú tárgyalás630
Lemondás a tárgyalásról633
A vádalku fajai633
A tárgyaláról lemondás fogalma és feltételei634
A különeljárás megindítása635
A bíróság nyilvános ülése636
A fellebbezési eljárás637
Eljárás a távollévő terhelt ellen637
Az ún. "in contumatiam" eljárás jellege637
A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén638
Az elsőfokú bírósági eljárás639
A mentességi eljárás640
A különleges eljárások644
A különleges eljárás fogalma644
A különleges eljárások közös szabályai645
A különleges eljárások felosztása645
A büntetésekkel kapcsolatos különleges eljárások649
A "nemzetközi vonatkozású" eljárások651
A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás651
A biztosíték652
A külföldi ítélet érvényének elismerése653
A büntetőeljárás átadása és átvétele653
A külföldi államnál történő feljelentés654
Az eljárási jogsegély654
A kiadatás655
A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása656
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése657
Egyéb különleges eljárások658
A mentesítési eljárás658
A kegyelmi eljárás659
A határozatok végrehajtása661
Utószó helyett665
Név- és tárgymutató666
Contents681
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Új magyar büntetőeljárás
Állapot:
6.480 ,-Ft
32 pont kapható
Kosárba