Új látóhatárok

Fülszöveg

Olvasóink "A világ csodái" c. kötetben megismerkedhettek a Föld korai felfedezéseinek korával, s "A messzeség titkai"-val eljuthattak a Nagy Felfedezések Korszakának küszöbéig. E két kötetnek szoros folytatása ugyan az "Új látóhatárok", de önállóan is teljes értékű, szórakoztató és eseményekben gazdag olvasmány. szemünk előtt bontakozik ki a reneszánsz világa, a korai kapitalizmus utazásokra serkentő kora és a két tengeri hatalom - Portugália és Spanyolország - birkózása a világ felosztásáért. A kor nagy célja: India, az álmok, a mesebeli gazdaság birodalma. Végigkísérhetjük a nagy portugál utazókat, amint Tengerész Henrik irányításával másfél évszázad alatt eljutnak Afrikát megkerülve Indiába. Elkísérjük Gil Eannest, aki elsőnek halad túl a félelmetes Nun-fokon, és a Bojador-fokig terjeszti ki az ismert világ határát. Nyomon kísérjük Diast, aki nem volt a szerencse kegyeltje, hiszen eljut Afrika déli csücskén túlra, de Indiába nem. Együtt hajózunk da Gamával, aki elődjeinek titáni munkájára támaszkodva elvezérli a portugál hajókat Indiáig. Szemtanúi vagyunk annak, hogy az arab-iszlám világ tengeri hatalma hogyan zúzódik szét a portugál hajóágyúk tüzében.
Indiát ez a kor nemcsak Afrika körülhajózásával kívánta elérni, hanem - nem ismervén a Föld igazi nagyságát - megkísérelte rövidebb úton megközelíteni, vagyis Keletet nyugaton megkeresni. Megismerkedünk a Pinning-Pothors vezette dán expedíciókkal, majd az első jelentős angol expedícióval, melynek vezetője, Giovanni Caboto ugyanúgy olasz volt, mint Kolumbusz. Ezek az utak e műben csak epizódok, ha összehasonlítjuk Kolumbusz utazásainak gazdag leírásával. Teljességgel kibontakozik előttünk ennek a zseniális tévelygőnek, kiváló navigátornak egyéni sikere és tragédiája is. Természetesen Amerigo Vespucci utazásait is megismerhetjük.
Magalhaes utazása döntötte le egyszer és mindenkorra gyakorlatilag azt a kérdést, amin oly sokáig vitáztak, hogy milyen alakú a Föld. Ő az, aki végleg megállapítja, hogy Amerika valóban egy soha nem ismert új világ, melynek csúcsánál az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán találkozik. Ő találja meg a sokat keresett átjárót, és így nyugatnak hajózva átszeli a Csendes-óceánt. Egyéni tragédiája, hogy elképzelését csak részben valósíthatja meg, és expedíciójának egyetlen megmaradt hajóján nem ő, hanem El Cano vitorlázik be a kiinduló kikötőbe. Vissza