Új Ifjúsági Szemle 2004. nyár

Fülszöveg

A várható élettartam becslése mellett a kérdezettek 78 százaléka ... az életből való távozást természetes, "szelíd" folyamatként képzeli el, amelyet a lassú elgyengülés, az életerő fokozatos elfogyása jellemez. Ennek ellentéteként a kérdezettek 12 százaléka azt feltételezte, hogy nem természetes halállal fog meghalni, hanem öngyilkos lesz, halálos baleset éri, vagy erőszaknak esik áldozatul.
(Fiatalok egészég-jövőképe)

Az ifjúságügy mint önálló diszciplína és a hozzá kapcsolódó egyéb tudományterületek (ifjúságkutatás, -szociológia, -politika stb.) érvényességét alapvetően kérdőjelezheti meg egy olyan társadalmi csoport jelentkezése, amely az ifjúságügy öndefiníciós kísérletei alapján a diszciplína célcsoportja lehetne, ennek ellenére mégsem jelenik meg sem az érdekérvényesítésben, sem az ügyfelek között. ... Felkészületlennek és hiányosnak, sőt bizonyos tekintetben diszkriminatívnak tekinthető az ifjúságügy minden olyan szintje, amelyen - bizonyos sajátossága, például speciális identitása, szociális, etnikai vagy egészségügyi helyzete miatt - egy ifjúsági csoport nem jut hozzá a korosztálya számára egyébként hozzáférhető szolgáltatásokhoz.
("...halál vagy távollét majd helyrehozza...")

A 2000-ben lefolyt kutatás eredménye a társadalmi problémák individualizálási trendjének feltárása is. "Ha akarom, mindent meg tudok csinálni egyedül" - a fiatalság általános mottójának tűnik. Például a fiatalok 56%-a egyetért a következő kétértelmű kijelentéssel: "Ha problémád van, te vagy érte a felelős". Avagy fordítva a következőképp lehetne értelmezni: "Te vagy a hibás, ha nem tudsz valamit egyedül megoldani." A probléma az egyénre ruházódik át, a politikai és gazdasági kérdésekben való döntéshozás iránti közös felelősségvállalás megszűnt.
(Osztrák ifjúság - értékvizsgálat 1990-2000 között) Vissza