Uj Idők 1941. augusztus 31.

Előszó

Részlet:
"Gróf Széchenyi István azok közé a nagy emberek közé tartozik, kikről Carlyle Tamás azt írj? hogy „alakítói, mintázói s teremtői szélesebb értelemben mindannak, amit az emberek összessége létrehozni vagy elérni igyekezett". Nehéz volna megmondani, miképen alakult volna a világ folyása, ha bizonyos események nem történnek meg. Aligha akad viszont ember, aki kétségbevonja, hogy a magyar történet az ő fellépése nélkül más irányba térült volna. Magyarország történetéből az 1825-iki országgyűléssel kezdődő jó másfél évtized az ő történelme. Egy sereg korszakos kezdeményezés, máig élő nagy alkotás azoknak a gondolatoknak a megtestesülése, azoknak az eszméknek külső, gyakorlati megvalósulása, amelyek az ő elméjében támadtak. ö a megindítója a 48-iki törvényalkotással bezáruló, nagyszabású, dicső, vértelen forradalomnak.
Széchenyi igen nehéz kérdés még ma is, amikor életét s reformátori működését egy évszázadnak történeti távlatában, szemléljük. Irodalmi munkásságában hatalmas, gazdag, szinte kimeríthetetlen szellemi kincset lelünk. Túlzsúfolt, nehézkesen megírt munkáiban a gyakorlati életnek úgyszólván minden kérdéséről elmélkedett, a pesti por és szennytől s a lótenyésztéstől kezdve egészen az önismeret nehéz, bonyolult filozófiai kérdéséig. Irodalmi hagyatéka óriási rendszer, de nem tökéletes, egységes, logikus, zárt rendszer, hanem eszméknek, gondolatoknak, megjegyzéseknek rapszodikusan összehalmozott, kidolgozatlan tömege. Tanításait igen sokáig fogják még magyarázni, még a mi utódaink is. Még azt sem könnyű szabatosan meghatározni, mi volt Széchenyi: társadalmi reformátor, nemzeti apostol, vagy politikus vagy államférfi-e, lehetetlen őt a nagy emberek valamely kategóriájába beskatulyázni.
Bírálói gyakran összehasonlították gondolatrendszerének elemeit kortársainak gondolataival. Találtak is közöttük sok hasonlóságot, azt viszont nem lehet kimutatni, hogy közvetlenül másoktól vette gondolatait..."

Vissza