1.066.620

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Uj gazdasági jelenségek

Szerző
Budapest
Kiadó: Béta Irodalmi Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 416 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Fővárosi Nyomda Rt., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kétségtelen, hogy az a két évtized, amely az első világháború befejezése és az 1939. őszén kirobbant második világháború közé beékelődött, egyike a gazdaságtörténelem legváltozatosabb és... Tovább

Előszó

Kétségtelen, hogy az a két évtized, amely az első világháború befejezése és az 1939. őszén kirobbant második világháború közé beékelődött, egyike a gazdaságtörténelem legváltozatosabb és eseményekben erősen bővelkedő korszakának. Az első világháború befejezésére pontot tevő békeszerződések ugyanis a gazdasági kérdéscsoportozatok problémáit nem oldották meg szerencsésen, ezért nyomban a békekötések után a gazdasági élet fejlődése világszerte nem abban az irányban fejlődött, amely fejlődés a gazdasági egyensúly visszaállítását és a világgazdaság zavartalan kialakulását vonhatta volna maga után. Már igen korán kiütköztek a visszásságok és rendellenességek, amelyek eleinte csak az egyes államok közgazdaságának szerkezetében, később egyre több ország, majd pedig egész világrészek gazdasági fejlődésében érezhetőkké váltak. A megzavart gazdasági egyensúly visszaállítására tömérdek kísérlet történt, amelyek eleinte az egyes országok részéről indultak ki, majd pedig az államok egész sorozata próbálkozott - közös nevezőre való hozással - a gazdasági rendellenességek levezetésére. Ilyen módon megbeszélések, tárgyalások és konferenciák egymást követték, amelyek között a tárgysorozat fontosságánál, továbbá az azon résztvett államok nagy számánál fogva a legnagyobb hírnévre és jelentőségre az 1933. évi londoni világgazdasági konferencia tett szert. Jóllehet az ott elhangzott és letárgyalt javaslatok, legalább részben, alkalmasaknak mutatkoztak a felmerült és megismétlődő rendellenességek levezetésére, az értekezlet mégis eredménytelenül fejezte be tanácskozásait, minthogy a megjelent államok nagy többsége a közös megállapodás és javaslat tervezeteinek több elhatározását magára nézve célravezető eszköznek nem tartotta. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. A GAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA 9
1. A gazdálkodás kezdeti korszakai 9-15
A természet az első termelési tényező. - A kezdetleges gazdálkodás célja. - A fejlődöttebb gazdálkodás. - A munka a második termelési tényező. A harmadik termelési tényező, a tőke kialakulása. - A három termelési tényező viszonya egymáshoz. - A munka a gazdálkodásban és szerepe a termelésnél. - A munkateljesitményre ható tényezők.
2. A töke megjelenése a gazdálkodásnál 15-33
A tőke a gazdálkodási rend alapja - hatása a termelés átalakulására. - Az első angol klasszikusok a tőke rendel teleséről és felhasználásáról. - Álló és forgó tőke - különbség közöttük. - A vállalkozás. - Az érték - törvényszerűségei - a használati és csereérték - az érték mérés. - A hozadék - és a legfőbb gazdasági elv - a hozadék elméletek. - A fogyasztás - határa a termelésre - megnyilvánulási formái - a jogosult fogyasztás - az észszerű fogyasztás és a gazdasági optimum. - Az összetett gazdasági jelenségek. - A közgazdaságban lényege, feladata és célja.
II. A PÉNZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE 34
1. pénzgazdálkodás kezdeti formái 34-47
A kezdetleges csere - a csere fejlődése - A pénz keletkezése - törvényes fizetési eszköz - a jo0 és közgazdasági pénz - a pénz mint értékmérő - kezdeteges formái - az ércpénz - a pénz forgalmi kellékei - az ércpénz hasznos tulajdonságai
2. A magasabb foku pénzgazdákodás 47-54
Az érmék keletkezése - a pénzverési felségjog - helyettesítek. - A bankjegy - a pénzszükséglet - A papirpénz - Különbség a bankjegy és a papírpénz között. - A bank pénz - A váltópénz és valutapénz. - A fakultatív pénz.
III. A PÉNZRENDSZEREK 55
Az alappénz. - Metalizmus és nominalizmus. - Kötött és szabad valuták.
1. Az aranyvaluta 57-65
Váltópénz. - Az aranyvaluta előnyei az ezüsttel szemben - érvek mellette - az aranyvaluta és az árszínvonal - összefüggése az arany termelési viszonyokkal - kialakulása. - Háború és aranyvaluta.
2. Új pénzrendszer tervezetek 65-73
Az indexvaluta. - Az aranydeviza valutarendszer - és a külföldi kölcsönmozgalom - hátrányai - különbség közte és az aranyvaluta rendszer között. - Az amerikai
arany és az új valutarendezések.
3. Az állami pénzelmélet 73-79
Knapp pénzelmélete. - Az állami pénzemélet a pénz hármas funkcionális csoportosításánál. - A valutáris pénz megítélése. - A pénz és áru viszonya a chartai elmélet szerint. - Az ázsió és diszázsió következményei. - Az intervalutáris árfolyam. - Az állami pénzelmélet lényege.
4. A forgalmi elmélet 80-84
A pénz fogalmának három tartalma. - A betétből származó forgalmi eszközök szerepe. - A pénz forgalmi gyorsasága és az áralakulás - kapcsolat az áru és pénzmennyiség között - a pénz értékállandósága a forgalmi elmélet szerint.
5. Az irányított valuta 84-90
A rendszer megindokolása -- fő jellemvonása - összefüggés ezen rendszer és a bankpolitika között. - Az aranyérték nemzetközi irányítása. - Az irányított valutarendszer jelentősebb hátrányai.
IV. JEGYBANKPOLITIKA 91
1. A jegybankpolitika feladata és lényege 91-99
Az állam és a jegybank viszonya - a jegybank feladata. - A fizetési eszköz stabilitása és a hitelpolitika kapcsolata. - Bankegyedáruság és bankszabadság. - Egybank és több bankrendszer. - A bankjegykibocsátás és a fedezet. - A fedezeti rendszer legújabb fejlődése. - A bankjegyforgalom és a fizetési eszközök szükséglete, - A fizetésieszköz szükséglet cs a valuta stabilitása.
2. A pénz értékállandóságának eszközei 100-102
A fizetési eszköz árfolyamát szabályozó tényezők. - A jólműködő pénzrendszer alapelvei. - A pénz értékállandóságát biztosító eszközök csoportosítása.
a) Arany- és devizapolitikai eszközök 102-108
Aranypolitika - aranyvédelmi eszközök - a helyes aranypolitika, - Cassel elmélete az arany szerepéről a valutapolitikában. - Az aranystandard problémája.
aa) A valutakiegyenlítő alapok 408-111
Az angol valutakiegyenlítő alap szervezete - a valutakiegyenlítő alapok feladata.
bb) A devizapolitika lényege 112-114
b) Hitelpolitikai eszközök 114-417
aa) Kamatláb politika.
A kamatláb politika s az aranyvédelem. - Kettős célja.
bb) A nyíltpiaci politika 117-122
válfajai - kapcsolata a tőkemozgalommal, a nyíltpiaci műveletek és a válság - kapcsolatuk az állami költségvetésekhez. - A magyar jegybank nyíltpiaci politikája.
c) Kereskedelempolitikai korlátozások 122-136
okai. - összefüggés a külkereskedelmi mérleg és a külföldi váltóárfolyam között. - A külkereskedelmi mérleg alakulása és a tőkeszükséglet - hiányának hatásai. - A fizetési mérleg és a pénz értékállandósága - és a tőkemozgalom - összetétele - egyenlegének kiegyenlítése. - Pénzügyi szempontok. - Tőkemozgalom és külföldi adósság. - Hosszúlejáratú hitelek és valutáris szempontok. - Nemzetközi tőkeáramlás és
beruházások. - A kedvezőtlen tőkeáramlás valutáris következményei. - A tőke védelme állami szükségszerűség. - A stabil valuta a tőkemozgalom biztos alapja.
d) Erkölcsi eszközök 136-140
A jegybankok kooperációja - az együttműködés tervezete - előnyei - a devizahitelek szempontjából - a terv hátráltatása - továbbfejlesztése.
V. PÉNZMENNYISÉG ÉS PÉNZÉRTÉK 141
Eltolódások a javak és a pénz mennyisége között.
1. Az infláció 142-166
Keletkezésének két módja. - Az infláció és az állam - a spekulációs infláció - az infláció kezdete és a fogalom meghatározása - valutapolitikai hátrányai - összefüggése
az áralakulással - az inflációs gazdaságpolitika különösen az áralakulás oldaláról - a nyersanyagok csökkenése - hatása a jövedelemalakulásra - az infláció és a háború - a második háborús inflációs időszak - a harmadik háborús inflációs időszak - az infláció hatásai - megszűnése.
2. A defláció 166-171
Megjelenési formái - hatása az áralakulásra - egyéb gazdaságpolitikai hatásai - megszűnése - utórezgései.
3. A refláció 171-175
Célja - hatása az áralakulásra - alkalmazása - lényege - hatásai.
VI. A DEVIZA KÉNYSZERGAZDÁLKODÁS 176
1. A kényszergazdálkodás fogalma és megjelenése 176-180
formái - fogalmi meghatározása.
2. A deviza kényszergazdálkodás 181-187
fogalma - lényege - alkalmazásának okai - szabályozásának irányelvei. - A fizetési eszköz mérleg. - A valutáris rendszerek közötti eltérések következményei. - A deviza kényszergazdálkodás szervezete.
a) A deviza kényszergazdálkodás funkciói 187-202
a hitelpolitikai funkció - a kereskedelempolitikai feladat - e funkció fejlődése: a clearing rendszer. - Az ujabb fejlődés: kompenzációs rendszer - a felár rendszer. - A valutapolitikai funkció. - A manipulált valuta lényege - a vásárlóerő paritás. -« A valuták állandóságának előfeltételei. - A valuta leértékelések következményei. - Az ingadozó valuta hátrányai. -
A valutadumping. - A deviza kényszergazdálkodás mint valutaszabályozó szerv.
3. Deviza kényszergazdálkodás és aranyvaluta 202-205
Az aranydeviza valutarendszer hátránya a tiszta aranyvalutával szemben - a rendszer és a leértékelés.
4. A deviza kényszergazdálkodás megszűnése 205-208
Szabad és befagyott valuták - összefüggése az inflációval - tartósabb fennmaradásának valószínűsége.
VII. HITELGAZDÁLKODÁS 209
1. A hitelelméletek 209-221
A hitei fogalma - célja. - A hitelelméletek. - A hitel fajai - összefüggés a tőkeelmélettel - hatása a termelésre. - A Hahn-féle hitelelmélet. - Hawtrey hitelelmélete. - A hitel előfeltételei. - A tárgyi hitel. - A hitel alakjai.
2. A hitelszervezet 221-224
kialakulása. - A bank fogalma - hitelnyújtó és hitelközvetítő szerepe. - A különféle hitelszervezőtek közötti különbségek.
a) A bankpolitika feladata 225-231
kettős funkciója. - A bankok és a mezőgazdasági hitel. - A kereskedelmi hitelpolitika. - A különleges bankpolitika. - A bankok és az ipari hitel. - A specializált bankpolitika. - A bankpolitika legfőbb elve.
b) A hitelszervezet átalakulása 231-236
A hitelszervezet és a világgazdasági válság hatása. Állam és hitelélet. - A bankpolitika három fejlődési időszaka - az új banktörvények átalakító hatása.
c) A bankpolitika háborús feladatai 237-241
A háború pénzügyi előkészítése. - A bankok és a háború finanszírozása. - A hadigazdálkodás tünetei - a pénzügyi eszközök előteremtésének módjai.
d) A bankpolitika feladatai a háború után 241-244
Az átalakult gazdálkodás és a pénzügyi eszközök. - A tőkehiány és a vállalkozás megindulása. - A bankpolitika új alkalmazkodási lehetőségei.
VIII. ÁRPOLITIKA 245
1. Árelmélet 245-257
lényege és tartalma. - A természetes és piaci ár - a kétféle ár fogalma és meghatározása. - Kereslet és kínálat. - Az áralakulás alaptörvénye- - A határérték, - A vásárlóképesség. - A szükségletérzet. - A fizetési képesség. - A hatályos kereslet. - A kereslet törvényszerűséget
- A kínálat ártényezői - A termelési költség - befolyása az árakra - fajai - A határhaszonelmélet.
a) Az árrendszer 257- 261
Az árképződéi jelentősége. - Az áralakulás és az árak egymásközti kapcsolata. - Az árváltozások hatása a vagyonok értékese. - Az árrendszer fontossága.
2. Árpolitika 261-274
célkitűzései - a helyes árpolitika követelménye. - A piaci ár. - A monopol ár - az egyedáruság formái - az áralakulás menete monopolisztikus helyzetben - az
egyedáruság megjelenési formái - A szabályozott (hatósági) ár - elmélete. - Árszabás és a nemzeti jövedelem megoszlásának módosulása. - A hatósági ár fenntartásának határai - technikai és gyakorlati alkalmazása. - Az igazságos ár - kialakulását befolyásoló körülmények
a) A háborús árpolitika 275-279
A háborús árszabályozást befolyásoló három tényező - célkitűzése - a vásárlóerő semlegesítése - gyakorlati példája - módszerei - a láthatatlan drágulás levezetése.
IX. KERESKEDELEMPOLITIKA 280
1. A kereskedelem viszonya a termeléshez és fogyasztáshoz 280-282
A kereskedelem kettős működési köre - szabályozása.
2. A kereskedelmi politika 282-287
fogalma - állami támogatása - céljai - fontossága a nemzetek közötti versenyben. - A kereskedelempolitika és a munkamegosztás - a nemzetközi munkamegosztás előnyei.
a) A szabadkereskedelem 287-294
iskolájának tanítása. - Az első kereskedelempolitikai felfogások. - A szabadkereskedelem elméletnek továbbfejlesztése - gyakorlati alkalmazása - viszonya a világgazdasághoz.
b) A vámvédelem 294-299
List Frigyes védővámos rendszere - felfogása a szabadkereskedelemről - álláspontja az agrárvámokkal szemben. - A nevelővámok. - A védővámok elmélete - célja - viszonya a nemzetközi munkamegosztáshoz.
c) A szabadkereskedelem és a vámvédelem bírálata 299-303
A védővám érvei. - A szabadkereskedelem álláspontja. - A tanulságok levonása.
3. Kereskedelmi szerződések 304-307
célja és tartalma - tartalmuk szerinti csoportosításuk. - A legnagyobb kedvezményes szerződések bírálata. - A tarifális szerződés. - A külkereskedelmi forgalom helyes
lebonyolódása.
a) A többoldalú (multilaterális) clearing egyezmények 307-311
A clearingforgalom kialakulása - lényege és tartalma - kifejlesztése többoldalú clearingegyezménnyé - azok előnyei cs kereskedelempolitikai fontosságuk.
X. NAGYTÉR-GAZDÁLKODÁS 312
1. A nagytér-gazdálkodás megérlelődésének okai 312-316
Az első világháború gazdasági következményei. - Európa tőkemonopolisztikus helyzetének megtörése. - Megváltozott világgazdasági helyzet. - Kereskedelempolitikai akadályok és a nagytér-gazdálkodás.
2. A nagytér-gazdálkodás fejlődési mozzanatai 317-321
Mitteleuropa. - Egyéb kísérletezések - Pan-Európa és a francia tervezetek. - Európaközösség.
3. A nagytér-gazdálkodás céljai 321-324
a célkitűzés alapfeltétele - a piaci gazdálkodás összhangja - az ipari termelés racionalizálása.
4. A nagytér-gazdálkodás előfeltételei 324-329
a föld - az ipar - a közlekedés - a vásárlóerő biztosítása - a kuturnivó - egységes gazdasági vezetés - terjeszkedő gazdasági politika - a költségelem.
5. A nagytér-gazdálkodás bírálata 329-334
a bírálat két szempontja - az autarchia és a nemzetközi munkamegosztás szempontjából - az autarchia és a kereskedelempolitika szempontjából - az önellátás érvényesülésének korlátai - kapcsolat a nemzeti és a világgazdaság között - valutáris vonatkozásban - hitelpolitikai szempontból.
XI. A KAPITALIZMUS 335
1. A kapitalizmus lényege és kifejlődése 335-340
A kapitalizmus különböző értelmezése - fogalma - kialakulása. - A termelési költségek megjelenése. - A gépek alkalmazása. - Az individualizmus.
2. A kapitalizmus megjelenési formája 341-345
A kapitalista rendszer három elve - formája - a technika szerepe. - összefoglaló alaptörvények.
3. A kapitalizmus kísérő jelenségei 346-349
a jövedelem megoszlás - a munkanélküli jövedelem - felhasználásának hatása - a takarékosság szigorú betartása - a munkanélküliség - egyéb kísérő jelenségek.
4. A kapitalizmus korszakai 350-354
a korai kapitalizmus - a kapitalizmus fénykora - a késői kapitalizmus.
5. A kapitalizmus érvényesülési lehetőségei 354-359
A hármas tagoltság - a béke - a tőke - a szabadkereskedelem.
XII. AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS 360
1. A fogalom kialakulása és meghatározása 360-365
A munkaidő csökkentése - ennek következményei - kiváltja az állami beavatkozást - kezdeti korszakai - fejlett formája: összhang a piacgazdálkodással.
2. Az állami beavatkozás fokozatai 365-367
az első fokozat - a második fokozat: az intervención izmus.
a) A tervgazdaság 367-373
a harmadik fokozat - különbség a tervgazdaság és az intervencionizmus között - különleges fontossága - a nemzetvédelemnél - a háborús gazdálkodásnál - három formája - előnyei - hátrányai.
b) Az Egyesült Államok tervgazdálkodási kísérletei 373-377
A New Deal - az árkérdés rendezése - valutáris intézkedések - a NRA - a mezőgazdaság kártalanítása.
3. Az állami beavatkozás bírálata 377-381
indokoltsága - megszüntetés időpontja - a megengedett
felső határ. - A beavatkozás és a jelszavas gazdaságpolitika. - A magánérdekeltségek tervgazdálkodási kísérletei.
XIII. VILÁGGAZDASÁG 382
1. A világgazdaság lényege és megjelenési formái 382-391
A közgazdaság - a monokultúra - a világgazdaság - tágabb értelemben - három megjelenési formája - a munkamegosztás - normális tünete - összhangot megbontó jelensége - tökéletes érvényesülésének akadályai. - A tőkemozgalom.
2. A világgazdaság fejlődése 392-398
kezdeti formája - első korszaka - gyors fejlődése - átalakulás első időszaka - az ipari verseny. - A nemzeti közgazdaság kialakulása - a megzavart egyensúly hátrányai
- a világgazdasági válság következményei.
3. A világgazdaság újjáépítése 398-403
két alapkérdés megoldása - kereskedelempolitika - valutáris kérdések megoldása - külföldi eladósodás kérdése. - A megoldási lehetőségek összegezése.

Dr. Domány Gyula

Dr. Domány Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Domány Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Uj gazdasági jelenségek Uj gazdasági jelenségek Uj gazdasági jelenségek Uj gazdasági jelenségek Uj gazdasági jelenségek Uj gazdasági jelenségek

A lapélek egyenetlenek. A könyv kötése megnyílt.

Állapot:
12.000 Ft
6.000 ,-Ft 50
30 pont kapható
Kosárba